Különös idegen bukkan fel, rejtélyes bilinccsel a csuklóján a vadnyugati kisvárosban. A helybéliek nem szívlelik a jövevényt, aki semmire sem emlékszik a múltjából. Egy napon félelmetes, földön kívüli fosztogatók támadják meg a várost, és emberek sorát ragadják magukkal a magasba. Kiderül, hogy az idegen az egyetlen, akire számíthatnak.

Dundee őrnagy felettesei megbízásából egy hadifoglyok és elítéltekre szakosodott erodöt irányít az amerikai polgárháború végén. Amikor apacsok orvul megtámadnak egy lovasezredet és túszul ejtenek három kisgyermeket, Dundee-ra vár a feladat, hogy különítményt szervezzen a válogatott nehézfiúkból, amellyel az indiánok nyomába eredhet Mexikóba. Régi barátja - aki a háborúban ellene harcolt - szintén a csapattal tart. Őt azonban csak a bosszú élteti...

A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni...

Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani. Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától. Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Ezt a történetet sokan és sokszor elmesélték újra és újra, mígnem a délnyugati vidék nagy legendáinak egyikévé vált. 1886-ban kezdődik, amikor Geronimo apacsvezér megadja magát a fehéreknek. Massait is elfogják társaival, s a szépséges Nalinle-vel együtt, hogy egy floridai indián-rezervátumba szállítsák. Massai azonban megszökik, és egyedül indít harcot szülőföldje visszaszerzéséért. A már-már fanatikus Massai-t azonban lassan más irányba fordítja Nalinle szerelme és születendő gyermeke...

Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát...

A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

Two Army officers, an alcoholic ex-Confederate soldier and a womanizing Mexican travel to Mexico on a secret mission to prevent a megalomaniacal ex-Confederate colonel from selling a cache of stolen rifles to a band of murderous Apaches.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.

Army despatch rider Hondo Lane discovers a woman and her son living in the midst of warring Apaches, and he becomes their protector.

Old Shatterhand és Winnetou útjai egy időre elválnak. Amikor egy fehérbőrű kisgyermek szüleit banditák gyilkolják meg, persze mindenki az apacsokra gyanakszik. Emiatt újra megkezdődik az értelmetlen öldöklés és több indián is meghal a fehér emberek bosszúja miatt. Erre aztán az apacsok is támadással válaszolnak, s csak Old Shatterhand és Winnetou képes arra, hogy rendet tegyen és megakadályozza a felesleges vérontást. Ebben pedig Shatterhand barátja, Sam Hawkins is a segítségükre lesz. Eközben Winnetou-nak meggyűlik a baja egy másik indián törzzsel is, mert azok nem akarnak békét kötni a fehér emberekkel.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.

Will Lockhart útra kel, hogy megtalálja azt a férfit, aki felelős testvére haláláért. Azt az embert keresi, aki automata fegyvereket adott el az apacsoknak. Will útja során az új-mexikói Coronado városba érkezik, nem tudván, hogy az öregedő, vak, zsarnok Alec Waggonman földjén kel át, s így könnyen veszélybe kerülhet az élete.

Jim Slater's father (whom he never knew) died in the Apache ambush at Gila Valley, and Jim is searching for the one survivor, who supposedly went for help but disappeared with a lot of gold. In the process, he gets several people gunning for him, and he keeps meeting liberated woman Karyl Orton, who may be on a similar mission. Renewed Apache hostilities and an impending range war provide complications.

Egy tolvajbanda elrabolja az Ezüst-tó kincséhez vezető út térképét a jogos tulajdonosától. Winnettou és Old Shatterhand pedig összefognak, hogy visszaszerezzék a leírást és eljussanak a barlanghoz. "A Sziklás-hegység déli nyúlványai közt van egy szinte megközelíthetetlen tó, melynek nevét sokan hallották, de színét vajmi kevesen látták. Ezüst-tónak nevezték már azok a népek is, akik az indiánok előtt éltek ott. A tó környéke ásványokban gazdag."

A young cavalry officer is assigned the job of bringing in a band of Apaches who have been terrorizing the countryside.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

A vadnyugati felderítők vezetője, Ed Bannon csak hajszállal ússza meg az apacsok támadását. Ezzel egyidőben az Egyesült Államok hadserege éppen béketárgyalásokat folytat az apacsokkal, akiket a különböző Floridában kijelölt rezervátumokba akarnak költöztetni. Az indiánoknak ez azonban nem igazán tetszetős ötlet. Hamarosan pedig Ed Bannon-nak harcba kell szállni velük...

Sheridan tábornok mondta erről a vidékről "Ha Arizona és a pokol közül kellene választanom, én a pokolban laknék". Van is alapja e mondásnak, mert a rezervátumból kitört fosztogató, gyilkoló apacs indiánok rémületben tartják a lakosságot. Egy idős felderítő és egy fiatal, tapasztalatlan hadnagy kerül az élére annak a katonai különítménynek, amely parancsba kapja: bármi áron fékezze meg az apacs harcosok dühöngő vérengzését...