Különös idegen bukkan fel, rejtélyes bilinccsel a csuklóján a vadnyugati kisvárosban. A helybéliek nem szívlelik a jövevényt, aki semmire sem emlékszik a múltjából. Egy napon félelmetes, földön kívüli fosztogatók támadják meg a várost, és emberek sorát ragadják magukkal a magasba. Kiderül, hogy az idegen az egyetlen, akire számíthatnak.

Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani. Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától. Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Dundee őrnagy felettesei megbízásából egy hadifoglyok és elítéltekre szakosodott erodöt irányít az amerikai polgárháború végén. Amikor apacsok orvul megtámadnak egy lovasezredet és túszul ejtenek három kisgyermeket, Dundee-ra vár a feladat, hogy különítményt szervezzen a válogatott nehézfiúkból, amellyel az indiánok nyomába eredhet Mexikóba. Régi barátja - aki a háborúban ellene harcolt - szintén a csapattal tart. Őt azonban csak a bosszú élteti...

A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.

Ezt a történetet sokan és sokszor elmesélték újra és újra, mígnem a délnyugati vidék nagy legendáinak egyikévé vált. 1886-ban kezdődik, amikor Geronimo apacsvezér megadja magát a fehéreknek. Massait is elfogják társaival, s a szépséges Nalinle-vel együtt, hogy egy floridai indián-rezervátumba szállítsák. Massai azonban megszökik, és egyedül indít harcot szülőföldje visszaszerzéséért. A már-már fanatikus Massai-t azonban lassan más irányba fordítja Nalinle szerelme és születendő gyermeke...

Will Lockhart útra kel, hogy megtalálja azt a férfit, aki felelős testvére haláláért. Azt az embert keresi, aki automata fegyvereket adott el az apacsoknak. Will útja során az új-mexikói Coronado városba érkezik, nem tudván, hogy az öregedő, vak, zsarnok Alec Waggonman földjén kel át, s így könnyen veszélybe kerülhet az élete.

A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni...

Army despatch rider Hondo Lane discovers a woman and her son living in the midst of warring Apaches, and he becomes their protector.

Sheridan tábornok mondta erről a vidékről "Ha Arizona és a pokol közül kellene választanom, én a pokolban laknék". Van is alapja e mondásnak, mert a rezervátumból kitört fosztogató, gyilkoló apacs indiánok rémületben tartják a lakosságot. Egy idős felderítő és egy fiatal, tapasztalatlan hadnagy kerül az élére annak a katonai különítménynek, amely parancsba kapja: bármi áron fékezze meg az apacs harcosok dühöngő vérengzését...

Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát...

A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

A vadnyugati felderítők vezetője, Ed Bannon csak hajszállal ússza meg az apacsok támadását. Ezzel egyidőben az Egyesült Államok hadserege éppen béketárgyalásokat folytat az apacsokkal, akiket a különböző Floridában kijelölt rezervátumokba akarnak költöztetni. Az indiánoknak ez azonban nem igazán tetszetős ötlet. Hamarosan pedig Ed Bannon-nak harcba kell szállni velük...

A texasi Hooker, a hamiskártyás Fiske és a hencegő ifjú Daly veszélyes megbízást kapnak: az aranybányából ki kell szabadítaniuk Leah Fuller sebesült férjét. Azt azonban bölcsen elhallgatja az asszony, hogy a bánya a szent indián földön, a "Bűn kertjében" van.

Egy tolvajbanda elrabolja az Ezüst-tó kincséhez vezető út térképét a jogos tulajdonosától. Winnettou és Old Shatterhand pedig összefognak, hogy visszaszerezzék a leírást és eljussanak a barlanghoz. "A Sziklás-hegység déli nyúlványai közt van egy szinte megközelíthetetlen tó, melynek nevét sokan hallották, de színét vajmi kevesen látták. Ezüst-tónak nevezték már azok a népek is, akik az indiánok előtt éltek ott. A tó környéke ásványokban gazdag."

Abahachi és Ranger vértestvérek, a vadnyugaton harcolnak az igazságért, a békéért és a szabadságért. Fáradhatatlanul lovagolnak, ha kell, a földön kúsznak, és megszámlálhatatlan nyomot követnek. A bajok akkor kezdődnek, amikor Abahachi némi aranyat kölcsönöz a sosonoktól, és megvesz egy kocsmát a prérin. Kiderül, hogy az eladó, a dörzsölt üzletember, Santa Maria nagyon rossz fiú, mi több, csaló. A kocsma egy romhalmaz, ráadásul Santa Maria lelép az arannyal, de előtte még végez a soson főnök fiával.

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

When a handful of settlers survive an Apache attack on their wagon train they must put their lives into the hands of Comanche Todd, a white man who has lived with the Comanches most of his life and is wanted for the murder of three men.

Hiába sikerült egyezségre jutni a fehérekkel, csavargók és rablóbandák fenyegetik a törékeny békét az indiánok földjén. Winnetou ezért elhatározza, hogy Santa Fébe utazik, hogy jobban kiismerje a fehérek világát és gondolkodásmódját. Megkéri Old Shatterhandet, hogy tartson vele. A város harangszavát hallva Winnetou reménykedik: a fehérek is megértik a harang üzenetét: "Szeressetek mindent, ami jó és gyűlöljetek minden rosszat." Ám a fehér ember gondolkodása ennél jóval egyszerűbb: meg kell szerezni mindent ebből a gazdag földből, amit lehet, bármi áron. S ha ennek az akadékoskodó Winnetou élete az ára - ám legyen.