A magashegységek felső régiói annyira zord és ellenséges vidékek, hogy azt hinnénk, nincs állat, amely hosszú távon megélne ott. A meredélyek és hómezők közé felkapaszkodva azonban kiderül, hogy hegyikecskék, szirti sasok, hópárducok és dzseládapávinok sokasága él ebben a szélsőséges környezetben. De hogyan? Miként lehet legyőzni az oxigénhiányt, a táplálékszűkösséget, az állatpróbáló terepviszonyokat és a szélsőséges hideget?

A sziklás partvidékektől a hatalmas "kék sivatagokon" át az élettől nyüzsgő korallzátonyokig a tengerek élőhelyek sokaságát nyújtják az állatoknak. Milyen túlélési stratégiákat fejlesztettek ki az itt élő gigászi és egészen apró állatok? A gyönyörű filmben többek közt láthatunk cápák támadásait visszaverő fókákat, az életet a következő generációnak a létük kockáztatása árán továbbadó teknősöket, és a zsákmányért véres konkurenciaharcot folytató kardszárnyú delfineket.

Az esőerdő első ránézésre egy tejjel-mézzel folyó kánaán, hisz itt szinte minden nap esik az eső, egész évben kellemesen meleg van, és fényből sincs hiány. Ennek ellenére -vagy éppen ezért- édenkertről szó sincs, hisz az erőforrásokért gyilkos verseny folyik ezen a sűrűn lakott élőhelyen.

A Föld forró, mindig szomjas sivatagainál nehéz mostohább élőhelyet elképzelni, mégis állatok sokasága él ebben a barátságtalan környezetben, rendkívüli találékonyságról tanúbizonyságot téve. De pontosan minek köszönhetik sikerüket? A film erre keres választ hiénák, pókok és szurikáták közé kalauzolva.

A sarkvidékek lakói az évezredek alatt tökéletesen alkalmazkodtak élőhelyük dermesztő viszonyaihoz, napjaink drámai sebességű klímaváltozása hatására azonban szó szerint kezd kicsúszni a talaj a lábuk alól. Vajon elég találékonyak lesznek-e a túléléshez? A film erre keres választ pingvinek, fókák, jegesmedvék és sarki farkasok közé kalauzolva.