David Letterman Indiába látogat, ahol a kormányzat a világ egyik legambiciózusabb projektjére készül a megújuló energia területén: a jelenlegi elavult hálózat modernizálásával 300 millió új fogyasztóhoz eljuttatni az elektromos áramot. Cecily Strong ezalatt megdöbbentő – igaz, általa már addig is sejtett – ténnyel szembesül: az USA déli államaiban valakik mindent megtesznek a napenergia hasznosításának a megakadályozásáért…

Ha nem csökkentjük azonnal drasztikus mértékben az üvegházgázok kibocsátását, Miami víz alá kerülhet a 21. század végére. Milyen hatással lesz a tengerszint emelkedése az alacsony fekvésű tengerparti települések életére? És hogyan súlyosbítják majd a helyzetet az egyre hevesebbé és pusztítóbbá váló ciklonok? A film többek közt ezekre az aggasztó kérdésekre is választ keres…

Afrikában már az elmúlt években is több tízezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát környezete élhetetlenné válása miatt – és akkor mit hoz majd a jövő, amely még súlyosabb éghajlati krízist tartogat az előrejelzések szerint? A film a globális felmelegedés a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait kutatja – valamint azt, hogy mit tehetnek a kormányok és az egyes emberek a klímaválság következményeinek enyhítése érdekében.

Amerikában a republikánus politikusok egy része tagadja, hogy az emberi tevékenység állna a globális klímaváltozás mögött, így a törvényi szabályozás akadályokba ütközik. Az ország „kizöldítését” szintén nehezíti, hogy az elektromos autók elterjedését a jelenlegi rendszer haszonélvezői minden erejükkel gátolják. Miként lehetne jobb belátásra bírni a Föld megmentése kerékkötőit? A filmben ezt kutatja Bradley Whitford és Ty Burrell, kényes kérdéseket is feltéve.

Van egy hely a Földön, melyet az átlagosnál jobban érint a klímaváltozás, ám a káros hatások – legalábbis egyelőre – láthatatlanok: ez a világ többlet hőjének nagy részét és az üvegházgázok mintegy felét elnyelő világóceán, melynek összeomlása a tudósok szerint bármikor bekövetkezhet. A filmben Joshua Jackson a tengerek felmelegedésének természeti, társadalmi és gazdasági következményeit kutatja a Nagy-korallzátonytól a Fülöp-szigetek apró halászfalvaiig.

Az állatfajok riasztó sebességgel tűnnek el a Föld színéről világszerte, s a klímaváltozás csak tovább rontja a helyzetet. Eljöhet a pont, amikor a dőlő dominók az ember nevű fajt is elérik? Mit lehetne tenni a klímaváltozás megfékezéséért? A filmben Aasif Mandvi a világot járva efféle kérdéseket tesz fel, s pofonegyszerű megoldásra jut: meg kell emelni a szén árát…

A klímaváltozás egyik legfontosabb oka az, hogy az emberiség mindmáig rengeteg kőszenet éget el energiaigényének fedezésére – a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Ilyen körülmények között a szó szoros értelmében égető kérdés, hogy a világ két legfontosabb üvegházgáz-kibocsátója milyen erőfeszítéseket tesz a piszkos energiától való függősége csökkentéséért. A film oknyomozó újságírói Kínába és az Egyesült Államokba látogatnak…