Ez a rész az I. Világháború kirobbanását és az ahhoz vezető okokat mutatja be, melyeket számos érdekes anyag segít különféle perspektívákból megvizsgálni. Európa nemzeti politikáját az egymással versengő birodalmak összefüggésében tárgyalja, valamint az osztrák trónörökös meggyilkolását is részletesen megismerhetjük. A háború kitörése mellett annak korai történéseibe is betekinthetünk.

A háború kezdeti mozgalmas és veszélyes hónapjai éles kontrasztban állnak a későbbi évek lövészárkainak az állóháborújával. A dokumentumfilm feltárja a Marne-i csata lövészárkainak az eredetét is, valamint betekintést enged a német rezsimbe a megszállt országokban.

Az Oszmán Birodalom erős szövetségessé vált a németek oldalán, összezúzva az antant hatalmak csapatait a Közel-Keleten, és megalázó vereséget mérve a britekre Kuth-nál, Bagdadtól délre. Sok török lehetőségként tekintett a háborúra, hogy visszaszerezzék az elveszített területeket és megtegyék az első lépéseket egy új birodalom létrehozása felé.

A keleti fronton évek óta harcolnak a katonák nehéz körülmények között, ahol lavinák és a fagyhalál lehetősége leselkedik rájuk, miközben az ellenség támadásai is veszélyt jelentenek az Urál és az Alpok könyörtelen tájain. Mindkét fél közel kerül a teljes győzelem eléréséhez, azonban eközben a 20. századi hadviselés könyörtelenségével is szembesülni kényszerül, ideértve a vegyi fegyvereket is.

A Somme-i és Verdun-i csata példátlan mészárlást hozott, ahogyan a szemben álló felek megpróbáltak kitörni a holtpontról. Az epizód ezt a patthelyzetet mutatja be, ami a nyugati front jellemző képévé vált a háború folyamán. A folyamatos taktikai fejlődés és innováció mind azt a célt szolgálták, hogy valamiféleképpen előnybe kerüljenek az ellenféllel szemben. A tüzérség volt a háború legfontosabb fegyverneme, mögötte még a géppuskák és tankok jelentősége is a háttérbe szorult.

Az Első Világháború során olyan haditengerészeti és hírszerzési háború alakult ki, melynek során az ellenséges tengeralattjárók a senki földjévé változtatták az Északi-tengert. A britek válaszul tengeri blokád alá vonják Európát, az Egyesült Államok pedig minden támogatást megad a szövetségeseknek, miután rájönnek, hogy Németország megpróbálta rávenni Mexikót, hogy megtámadja az Egyesült Államokat.

A háború során a kémek, a blokádok és a hírszerzés alkalmazása is döntő jelentőségűnek bizonyult. A kormányoknak állandóan tartaniuk kellett a lázadás, a morál hanyatlása, a sztrájk és a polgári engedetlenség kockázatától. Ügynököket küldenek ki, hogy nyugtalanságot szítsanak az ellenséges vonalak mögött, hogy ezáltal meggyengítsék ellenfelüket.

Az utolsó epizód feltárja Németország azon szándékát, hogy véget vessen a konfliktusnak a tavaszi offenzíva elindításával, ami egy átfogó támadást jelent a nyugati fronton Erich Luddendorff tábornok vezetésével. Néhány napon belül az 5. Brit Hadsereg visszavonulásra kényszerül, Párizs tűz alá kerül és a vereség elkerülhetetlennek tűnik a szövetségesek számára. Azonban az utánpótlási problémák miatt az offenzíva elakad, a német csapatok pedig kimerülnek, éhesek és demoralizáltak.

Az Első Világháború utolsó hónapjaiban járunk, amikor a szövetségesek megtanultak összehangolt támadásokat végrehajtani a csúcstechnológiás fegyvereket is bevetve. Azonban a németek továbbra is francia földön tartják magukat abban a hitben, hogy a győzelmük elkerülhetetlen. Az Amiens-nél kivívott szövetséges győzelem 100 napon belül a végső győzelemhez is elvezet, majd a békeszerződés aláírása véget vet a vérontásnak.