Valami történt a szárazföldön néhány órával azután, hogy a diákokat szállító “Sarkcsillag” nevű hajó útra kelt. Egy - a tengeri időjárás-jelentésekben nem jelzett - hatalmas vihar söpört végig a vízen, és ezalatt a hajó navigációs rendszere tönkrement, a kommunikáció szintén lehetetlenné vált. Így a hajó utasainak úgy tűnik, a világ kiürült, sőt megszűnt létezni is. A genfi részecskegyorsító balesete valószínűleg egy újabb (az Univerzumot létrehozó) “Nagy Bummot” idézett elő. Ám létezik egy beépített biztonsági protokoll is. Csak Julia, a hajó tudósa tudja, hogy milyen fontos a vihar alatt a megadott koordinátákon maradnia a hajónak. Pár óra múlva megtudja, hogy valami rosszul sikerült a részecskegyorsító beindításakor, így el kellene mondania a kapitánynak és a legénységnek, hogy van még remény, de pillanatnyilag jobb ha csak ő tudja mi történt.

Amíg a felnőttek a válaszok keresésével vannak elfoglalva a vihar után, a legénység legfiatalabb tagjai élvezik a hajón töltött első napjukat.

De la Cuadra, az első tiszt összezavarodottan áll tengeri térképei fölött, és nem érti, hova tűnhettek el egész kontinensek a horizontról. Julia a rádió segítségével igyekszik más túlélőket felkutatni. A kapitány pedig egészen biztos benne, hogy a tudós többet tud, mint amit elárul. Először is, miért hozott magával fegyvert? Azután honnan tudhatta, hogy nem egy átlagos viharral volt dolguk, és hogy éppen azokon a bizonyos koordinátákon kell maradniuk, hogy ne süllyedjenek el. A diákok élvezik az indulás óta először fürdenek a tengerben. A legaggasztóbb dolog azonban nem a hajón, hanem a vízben van. Valami megcsípi vagy megharapja Vilma lábát miközben a tengerben fürdik. Amikor Buboréknak sikerül elkapnia a teremtményt, senki sem tudja, hogy mi lehet az. a hajózási tapasztalatok alapján tudják, hogy bármi is az, nem szabadna ott lennie.

A kapitány mindent megtesz, hogy a fedélzeten betartassa a napi rutint, de mindent összezavar, amikor egy utasszállító repülőgép csapódik az óceánba a hajótól néhány méterre. Van remény, hogy túlélőket találjanak. Ulises gyakorlott búvár, ezért ő merül alá, hogy felkutassa a gép fekete dobozát, amelynek jeladója 90 méter mélyről sugároz. Vilma terhessége rosszul alakul, ezért kórházba kellene vinni. Amikor Palomares megtudja, hogy a kapitány nem hajlandó kikötőt keresni megharagszik. A fedélzeten pedig lázadás érlelődik. A diákok nem mehetnek fel a fedélzetre, nehogy meglássák mi történt és ezért a kabinjaikban töltik a napot. A fiúk kihallgatják a lányok beszélgetését. Piti morze jeleket küld Estela-nak, aki egy félreértés miatt azt hiszi, hogy Ramiro az aki szereti. Valeria hangokat hall, nem tudja kiverni a fejéből édesanyja egyik meséjét a tengeren kísértő kalózszellemekről, a kapitány enyhíteni próbál kislánya félelmein.

Csüggedés és félelem uralkodik a legénység szívében. Julia ezért némi reményt szeretne adni bajtársainak: számításai szerint kell lennie valahol szárazföldnek, és előbb vagy utóbb meg kell, hogy találják. Ám nincs elég élelem, hogy vég nélkül keresgessék a földet, nincs elég gyümölcs, zöldség, melyek nélkül előbb-utóbb skorbutot kapnak. Ha elfogy az áram, nem tudnak több ivóvizet szűrni. A hajón leltározni kezdenek, és egy olyan ládát találnak, ami nem szerepel a listán. Felnyitása után meglátják benne a fémdobozt, amelyben egy óra éppen visszaszámol: a kijelző szerint 13 óra 22 perc múlva valami történni fog. Ramiro képtelen elhinni, hogy mi történt a világban. Úgy gondolja, hogy ez csak egy kísérlet és a reakciójukat akarják tanulmányozni. Erről megpróbálja barátait is meggyőzni köztük Piti, aki inkább Estela-t szeretné meghódítani. Sikerül rávennie Julia-t, hogy szervezzen öt perces találkozókat.

400 ezer kimerült, éhes madár tart egyszerre a hajó felé, mivel a világkatasztrófa óta étlen, pihenés nélkül keresik a szárazföldet. A Sarkcsillag pedig minden szempontból ideális számukra. Burbuja attól fél, ő okozta a bajt, mert talált egy sirályfiókát, és a madárszülők most eljöttek megmenteni kicsinyüket. De la Cuadra felhánytorgatja a kapitánynál Ainhoa viselkedését, aki nem csinál titkot romantikus vonzódásából. Palomares kápolnát szeretne berendezni a hajón, de a kapitány ragaszkodik ahhoz, hogy a Bárka semleges hajó maradjon.

A takarékossági intézkedések kezdik éreztetni hatásukat a legénység hangulatán. Az éhségtől lassanként mindenki kifordul magából, fogytán a türelem, érik már egy zendülés... Gamboa szavazást szervez, ki parancsoljon tovább a hajón.

Piti, Ramiro és Palomares felváltva horgásznak. Piti horgán egy óriási lény akad fenn, és ez a - radarok szerint - 30 méteres valami hatalmas erővel húzza át a horgászt a fedélzeten. Eközben a nemrég lezuhant repülőgép fekete dobozából Ramiro megtudja, hogy egy háromezer hektáros sziget túlélte a katasztrófát, ám ennek pontos koordinátái nincsenek meg. A kapitány és De la Cuadra úgy dönt, nem töri le a legénységet, nem mondják meg nekik, hogy e szárazföld-darab felkutatása évekbe is telhet. Gamboa fültanúja lesz a beszélgetésnek.

Hosszas keresés után a Kapitány és De la Cuadra újfent megleli a hajót, amelyet a radar kimutatott pár órával korábban, és azonnal rájönnek, hogy valami nincs rendben a kis jachton. A zászló fordítva van felhúzva, folyamatos a segélykérés jele, állandóan megy a zene a hajón, de senki nem válaszol a rádióhívásokra. Ainhoa nem tagadja tovább azt, ami nyilvánvaló: kellemetlenül érzi magát Gamboa lakótársaként, és egyre biztosabb abban, hogy elsiette az odaköltözést. A fiú ugyanakkor úgy tűnik, hogy harcol ezért a kapcsolatért - vagy csak egyszerűen megéri neki, hogy a kapitány lányával éljen együtt. Egy Ainhoa és Ulises közti kínos incidens még ront is a helyzeten, és Gamboa durván, erőszakosan reagál. Burbuja beveri a fejét, aminek következtében előjönnek régi emlékek, például egy szépséges lány képe, akit feleségül akart venni. Noha Salomé állítja, hogy ezek csak fantáziájának termékei, a fiú meg van győződve róla, hogy amit látott, az valós. Mindenre elszánt, hogy visszanyerje teljes emlékezetét, a memóriájából törlődött eseményeket.

Burbujának feltűnik a horizonton egy hatalmas ködfolt, ami rossz érzést kelt benne, mert túl sok dolog nincs rendben vele: túl váratlanul bukkant fel, nem tartalmaz nedvességet, és úgy veri vissza a hangot, mintha fal lenne. Mint tapasztalt tengerész, elsőként jön rá a sok furcsaságra. A kapitány közben szintén rádöbben, hogy gondok vannak, de ekkor lánya, Ainhoa elájul, épp karjai közé.

Ainhoa később bevallja apjának, hogy nem jön ki jól Gamboával. Valeria, aki hallja a beszélgetést, levonja saját következtetéseit, és szalad, hogy elmesélje a jó híreket Ulisesnek: végre összeállhat Ainhoával. Gamboa, az új helyzet láttán, úgy dönt, hogy egy mentőcsónakba száll, és elhagyja a bárkát. Ulises ebben igyekszik megakadályozni, de nem számol azzal, hogy a tanárnak van egy pisztolya, és nem habozna, ha használnia kéne. Salomé egy gyűrűt talál abban a halban, amelyet épp tisztít, De la Cuadra pedig, Ulises tréfáin felvillanyozódva, megkéri a szakácsnő kezét. Salomé nem úgy reagál, ahogy a férfi várta. Nem megy sokkal jobban a Piti és Vilma által alkotott párosnak sem. A fiú számítógépen megalkotta a tökéletes nőt, felhasználva a hajón szolgáló lányok képeit, de kihagyva Vilmát - aki ezért igencsak megorrol a fiúra.

Gamboa továbbra sem kerül elő, mindenki halottnak hiszi: azt feltételezik, hogy a mérgező ködbe keveredve elájult, és a hullámzás következtében beleesett a tengerbe. Ramiro ugyanakkor meg van győződve róla, hogy Ulises megölte a tanárt, majd belehajította a vízbe. Azt hiszi, hogy a verekedés után Ulises megvárta az alkalmas pillanatot, követte Gamboát és rálőtt - követeli egyben, hogy ítélkezzenek felette. A kapitány nem mondhat nemet ilyen esetben, így rendelkezik a tenger törvénye.

A hőmérséklet a hajón időközben folyamatosan nő, a hőség pedig egyre elviselhetetlenebb a legénység számára. Olyan meleg van, ami még a trópusokon sem lenne indokolt - de nem csak ez az egyetlen különös esemény. Tarisznyarákok tucatjait találják a felszínen, a fedélzeten, ami egyrészt öröm, mert ehetőek, de ugyanakkor azt is jelzi, hogy van valami a tenger mélyén, amitől menekültek. Úgy látják, mielőbb ki kell deríteniük, mi történik, ha nem akarnak meghalni. Az események miatt szenved Estela, aki szorongásos zavarokat mutat: hetek óta össze vannak zárva egy kicsiny térben, napi 24 órában emberekkel vannak körülvéve. Ezt a terhet nehezen viseli, az orvosnő diagnózisa pedig egyértelmű: a fiatal lánynak némi magányra van szüksége. A kapitány úgy dönt, hogy segít neki, kitalálja, hogyan juthatna nagyobb térhez és egyedülléthez - Estela azonban egészen félreérti a kapitány gesztusát, azt, hogy milyen kényelmetlen helyzetet vállat miatta.

Miközben egy különös zaj után nyomoz, amely a szellőzőrendszerből származik, Burbuja egy régi naplót talál. A Sarkcsillag hajó első kapitányának hajónaplója az, amelyben szó esik egy furcsa utasról, egy liverpooli férfiról, aki veszélyes titkot hordozott magával. Ezen a vonalon elindulva rájönnek, hogy a hajón valójában nem harminc kajüt van, hanem harmincegy - létezik egy szellemszoba -, amit elindulnak megkeresni. Ulises szeretné tudni, mit érez iránta Ainhoa, és úgy dönt, hogy egyenesen megkérdezi tőle. A lány válaszára azonban várni kell, mert ő ugyan tisztában van érzéseivel, de nem akar Ulises és Julia közé állni. A doktornő szándékosan nem látogatta meg az elzárt Ulisest az előző három napban: ugyan megőrült a vágytól, hogy láthassa, de biztos benne, hogy szakít vele a fiú, ha találkoznak. De la Cuadra közben aggódik a fiáért, és tesz egy kísérletet, hogy elviselhetőbbé tegye számára az elzárást. A férfi fogadást köt Palomaresszel és Ramiróval: játszanak egy kosármeccset, és amennyiben ő nyer, akkor a fiataloknak minden délután meg kell látogatniuk Ulisest. A mérkőzés azonban túl keménynek bizonyul az elsőtiszt számára, a földre zuhan, és erős fájdalmai miatt azonnal az orvosi szobába kell szállítani.

Miután sok napon keresztül eltűntnek hitték, Gamboa felbukkan épen és egészségesen. Az orvosnő véleménye szerint még jobb állapotban is van annál, mint amit várni lehet egy olyan embertől, aki napokig hánykolódott a nyílt tengeren, egy mentőcsónakban. Igaz, hogy elájult, de gyengének és dehidratáltnak kellene lennie - tehát valami nem stimmel. Hirtelen minden mobiltelefon működésbe lép, a hajó minden pontjáról lehet hallani a csipogásokat, amelyek az üzenetek érkezését jelzik - mintha a világ összes telefonközpontja, antennája egyszerre kapcsolt volna be. Mindannyian ugyanazt a segélyhívó sms-t kapják: az északi 23o, a nyugati 102o ponton valaki segítséget kér...