Robert Aske több ezer zarándokkal vonul az udvar elé, hogy tiltakozzon Cromwell ellen, aki újabb egyházi reformokat vezet be, méghozzá Henrik teljes támogatásával. Anna arra ösztönzi férjét, hogy vegye ismét kegyeibe egykor kitagadott lányát, Máriát. Ezzel újabb pártfogókat szerez magának az udvarban.

Aske követei megérkeznek Henrikhez, aki hajlik a tárgyalásokra, ha a lázadók azonnal leteszik a fegyvert. Folyamatos üzengetés után a király megígéri, hogy összehívja a rendkívüli parlamentet, ami Yorkban fog ülésezni, és dönt a lázadók követeléseikről. Nagyon bűzlik ez az egész, de Aske elhiszi, és ki is hirdeti népe előtt, hogy vége a harcnak, menjenek haza karácsonyozni. Őt magát Henrik személyesen hívja meg az udvarba, hogy kicsit elbeszélgessen vele, és megígéri, hogy nem esik majd semmi bántódása, sőt, ha jó lesz, még jutalmat is kap.

Henrik látszólag minden követelésre igent mond a felkelőknek, ám kiváló politikusként olyan feltételekhez köti teljesítésüket, amiket nem mindenki tud betartani. Csak várakoznia kell, hogy ellenfelei hibázzanak, s máris felségárulással elítélhetővé válnak, és így még a kezét sem kell beszennyeznie. Charles korántsem ilyen elégedett, az ő feladata ugyanis az ítéletek végrehajtása, amivel lelkiismerete nem ért egyet. Ráadásul Cromwell kevesli a megbüntetett felkelők számát, és újabb akasztásokat követel.

Telik-múlik az idő, Henrik levelet kap Pole bíborostól, amiben válogatott sértésekkel illeti őt, majd megtudja, hogy az ifjú pap már a francia királlyal tárgyal. Henrik Sir Francist bízza meg, hogy vegye rá a francia kollágáját Pole kiadására. Brandon északra indul gyilkolni, Aske és Ellerker bíróság elé kerül, majd Asket kivégzik. Henrik megparancsolja az egyházi vezetőknek, hogy tartsanak ülést, és határozzanak végre az anglikán egyház alapvető hittételeiről. Jane egészséges kisfiúval ajándékozza meg Henriket. A boldog idők azonban gyorsan véget érnek, a királyné ugyanis elkezdett haldokolni.

Henrik kinevezi Sir Charles-t az udvar vezetőjének arra az időre, amíg ő távol van. Cromwell számára ez felér egy halálos üzenettel. Már nem kérdés számára, hogy elvesztette a király bizalmát, aki csak az alkalmat keresi, hogy vétségen kapja. A küldöttek elutaznak Henrik házassági ajánlataival, ám cserébe a király portrékat követel a hercegnőkről.

Háború fenyegeti Angliát. Róma támogatásával, a katolicizmus védelmében Franciaország és Spanyolország szövetségre lép egymással. VIII. Henrik politikai indíttatású házasságot köt. Feleségül veszi Klevei Annát, a német protestáns hercegnőt. Bár személyesen sohasem találkoztak, Henriknek tetszett ifj. Hans Holbein a hercegnőről készített képe. A frigy következtében szövetség jön létre a német protestánsokkal, ellensúlyozva ezzel a francia-spanyol tengelyt.

Mária beleszeret a királyné öccsébe, Fülöpbe, annak ellenére, hogy a férfi lutheránus. Sir Charles és Seymour addig ügyeskednek, míg sikerül Cromwellt csőbe húzniuk, aki elvesztette a király támogatását, az új királyné, Anna hercegnő miatt. Henrik addig szorongatja a jogászait, amíg azok találnak egy kapaszkodót a házasság érvénytelenítésére.