Harmincöt éve annak, hogy alakult egy Exodus nevű keresztény szervezet Amerikában, tagjai a templomban menedéket kereső LMBTQ-fiatalok szexuális irányultságának, illetve nemi identitásának a megváltoztatására szövetkeztek. Habár a felszínen nyájas, szelíd, sőt szeretetteli a kommunikáció, valójában brutális szabályok szerint működött az Exodus, mint minden konverziós terápiával foglalkozó szervezet: a befogadás feltétele az, hogy nemcsak a korábbi „bűnös” életüket kell megtagadniuk az oda tartozni kívánóknak, de lehetőség szerint fel is kell mutatniuk egy hipokrita, hazug folytatást is, heteroszexuális kapcsolattal, gyerekekkel, „mintacsaláddal”. Pár évvel ezelőtti megszűnéséig az Exodus hétszázezer ember életébe piszkált bele mélyen, olykor halálosan. Utódmissziói pedig ma is virágoznak.

A mozgalom egyik túlélője és egykori vezetői mesélnek az LMBTQ+-közösségnek okozott károkról és a vele szemben tanúsított elsöprő ellenállásról.