Події відбуваються в 1981 році у в'язниці Мейз (Північна Ірландія). Ув'язнені борці за незалежність Ірландії почали масштабне голодування в боротьбі за отримання статусу військовополонених. Англійський уряд вважав їх звичайними злочинцями і терористами та не йшов на зустріч. У результаті загинуло 10 бійців ІРРА (ірландської республіканської армії), ще 13 продовжували голодування доти, поки їх стан не був визнаний критичним.

Köztörvényes bűnözőként kezelték az ír politikai foglyokat az angolok. Az elviselhetetlen börtönviszonyok ellen az Ír Köztársasági Hadsereg huszonegy tagja kezdett éhségsztrájkba 1981-ben. Jobb ellátást és a helyzetük rendezését követelték Margaret Thatcher miniszterelnök asszonytól. Huszonegy anya szembesült a helyzettel: végignézze, amint a fia föláldozza magát a meggyőződéséért, vagy mentse meg az életét. Kathleen Quigley ez utóbbi mellett döntött. Az özvegy tanárnő mindig távol tartotta magát a polgárháborútól, a fiai nevelésének szentelte az életét. Ám minden megváltozott, amikor az egyik fiát letartóztatták. Valós történtet alapján.

Nordirland 1979: Für Kathleen Quigley, Mutter dreier Kinder, Lehrerin an einer katholischen Schule und überzeugte Pazifistin, bricht eine Welt zusammen: Sie erfährt, dass ihr Sohn Gerard Mitglied der IRA ist. Zusammen mit Frank, dem Sohn der Bäuerin Annie Higgins, wurde er verhaftet. Beide werden zu hohen Freiheitsstrafen verurteilt. Im Gefängnis teilt Gerard mit dem legendären IRA-Kämpfer Bobby Sands eine Zelle. Die Gefangenen beginnen, sich gegen die schikanösen Haftbedingungen zu wehren. Kathleen will Gerard besuchen. Annie, die Anhängerin der IRA ist, bittet sie, mitkommen zu dürfen. Bei diesem Besuch steckt Gerard seiner Mutter heimlich eine Nachricht für Danny Boyle, eine wichtige Führungspersönlichkeit innerhalb der IRA, zu. Obwohl Annie sie davon abzuhalten versucht, liest Kathleen die Nachricht und setzt durch, dass Annie sie zu Danny Boyle bringt.

Kathleen Quigley è un insegnante che appartiene al ceto medio e che vive con i suoi tre figli in un tranquillo paese di pescatori dell'Irlanda del Nord. La donna, pacifista da sempre, è riuscita a stare alla larga dalla guerra che flagella la sua terra. La sua esistenza è scossa all'improvviso, quando Gerard, uno dei suoi figli, viene arrestato insieme con un leader dell'Ira.

Děj se odehrává v letech 1979-1981. Zachycuje i život matek i vězňů během tzv. špinavé stávky a následné hladovky, při níž zemřelo deset mužů. Zaznamenává také postup britských úředníků vůči vzbouřencům i atmosféru v přímořském městečku. Jednou z hrdinek je ovdovělá matka tří děti, učitelka Kathleen Quigleyová, jejíž syn Gerard je zatčen a odsouzen jako příslušník Irské republikánské armády za vraždu britského vojáka. Kathleen je přesvědčená pacifistka a nesouhlasí se synem ani s matkou Georgeova spolupachatele Franka Higginse. Farmářka Annie Higginsová je přesvědčenou nacionalistkou a vášnivě nenávidi Brity, kteří jí už zabili jednoho syna. Navzdory odlišným názorům se kvůli shodnému údělu obě ženy sblíží a posléze společně bojují o životy svých synů.

1979년 북아일랜드의 조용한 어촌 영국 정부는 IRA를 범죄집단으로 규정하고 북아일랜드를 격리하여 IRA를 와해시키려는 계획을 세운다. 그 계획으로 영국 정부는 마을의 젖줄인 도로를 봉쇄하게 되고 이에 IRA 소속인 제라드(Gerard Quigley: 에이단 길렌 분)와 프랭크(Frank Higgins: 데이비드 오하라 분)는 영국군에 총격을 가하고 도주하지만 며칠후 체포된다. 제라드와 프랭크는 자신들은 전쟁 포로이자 정치범이지, 일반 범법자가 아니라며 죄수복 입기를 거부하는 등 영국 정부에 대항하는 감옥내 IRA 시위 세력에 가담한다. 아들 제라드의 체포 소식과 돌변에 충격을 받은 캐슬린(Kathleen Quigley: 헬렌 미렌 분)은 일찍 남편과 사별하고, 교직 생활을 하며 홀로 자식들을 키워온 평범한 어머니다. 프랭크의 어머니 애니(Annie Higgins: 피오눌라 플라나간 분)는 영국군의 총에 맞아 죽은 둘째 아들 때문에 가슴에 한을 품고 사는 열렬한 IRA지원자이다. 이 두 어머니는 아들의 면회 문제로 만난게 되고, 캐슬린은 날로 열악해져가는 교도소 환경에 맞서는 IRA 지도자 바비 샌즈(Bobby Sands: 존 린치 분)의 단식 투쟁 메시지를 엉겁결에 제라드로부터 전해 받는다. 대처 정부는 IRA의 요구대로 사복 제공과 감형 등의 조건을 약속했지만 반대 세력에 의해 무산되고, 이에 맞서는 IRA 대원들의 단식 투쟁은 점점 확대되어간다. 설상가상으로 정부와의 협상을 벌이던 국회의원마저 심장마비로 죽게되자 IRA는 바비 샌즈를 보궐선거에 출마시킨다. 서로 다른 생각을 가지고 있던 캐슬린과 애니는 아들의 단식 투쟁을 멈추게 하기 위해 적극적으로 선거운동에 가담하면서 아들의 구명 운동에 나서고...

Le calvaire de deux meres, Kathleen Quigley et Annie Higgins Higgins, dechirees entre la vie de leurs fils grevistes de la faim et la liberte de l'Irlande.

Based on the true story of the 1981 hunger strike in a British prison, in which IRA prisoner Bobby Sands led a protest against the treatment of IRA prisoners as criminals rather than as prisoners of war. The film focuses on the mothers of two of the strikers, and their struggle to save the lives of their sons.

Annie Higgins, is IRA-activiste, Kathleen Quigley verafschuwt geweld en wil niets met de IRA te maken hebben. Aanvankelijk staan de twee tegenover elkaar, maar als hun zoons in hongerstaking gaan schept dat een band en moet Kathleen haar felle anti-IRA-mening bijstellen.

Pacifista, Kathleen Quigley é surpreendida ao descobrir que seu filho Gerard é ativista do IRA e acaba de ser preso. Enquanto luta para defendê-lo, Kathleen passa a conviver com Annie, mãe de Frank, outro militante preso, simpática à causa. Mas a inflexibilidade das autoridades arrasta as negociações. E, apesar das posições opostas, elas dividem o mesmo dilema: respeitar a decisão dos filhos, que aderiram à greve de fome para forçar o governo britânico a dar-lhes o status de presos políticos, ou interferir e impedir que morram. Dos mesmos realizadores de "Em Nome do Pai", o filme retrata, a partir de personagens fictícios, a histórica greve de fome feita por ativistas do IRA e o drama de suas famílias.

Durante uma greve de fome feita por membros do IRA (Exército Republicano Irlandês) na cadeia, responsável pela primeira grande crise do governo Thatcher, duas mães de ativistas sofrem com a situação dos filhos. A sra. Quigley (Helen Mirren) é a pacata professora, avessa a ativismos e violência, que nada sabe da militância de seu filho. Já a sra. Higgins (Fionnula Flanagan) odeia ingleses, não tem medo de encarar as tropas da rainha e apóia incondicionalmente a ação do filho no IRA.

Irlanda, 1979. Frank y Gerard, dos jóvenes terroristas, son detenidos y juzgados Frank es condenado a cadena perpetua, y Gerard a doce años. Ellos y trescientos compañeros, se niegan a vestir el uniforme reglamentario, porque se consideran prisioneros de guerra. Después de algunos enfrentamientos, se llega a un acuerdo: los terroristas, tal y como pedían, podrán vestir ropa de calle, pero el Gobierno concede también ese privilegio a los presos comunes; así que renace el conflicto. Fuera de la cárcel, la madre de Gerard, antes contraria a cualquier tipo de violencia, se va acercando cada vez más a la posición de su nueva amiga, la madre de Frank, que es una nacionalista radical. Basada en una historia real.