Rose Tyler, a csinos fiatal lány egy londoni áruházban dolgozik. Egy napon véres, megmagyarázhatatlan események tanúja lesz, és veszélybe kerül az ő élete is. Azonban felbukkan egy rejtélyes férfi, aki magát nemes egyszerűséggel Doktornak nevezi, és aki nem csak őt menti meg... Rose rövid időn belül egy lázas és mozgalmas csata közepén találja magát, ahol a tét nem más, mint a Föld és az emberiség megmentése. A lány hamar rájön, hogy új barátja még annál is különösebb, mint ahogy ő gondolta. A Doktor ugyanis képes utazni térben és időben, hogy felvegye a harcot az ellenséggel. Amennyiben Rose vele tart, tanúja lehet a Föld jövőbeni pusztulásának, találkozhat Charles Dickens-szel a múltban és szembesülhet olyan eseményekkel, amelyeket előtte lehetetlennek hitt. Csupán egy dolog biztos: ez az utazás egy életen át tart.
1989-ben egy hatalmas meteor-eső pusztította el Smallville, a kansasi városka nagy részét. A katasztrófa sok-sok ember halálát okozta, Jonathan és Martha Kentet azonban egy kisfiúval ajándékozta meg, amire mindig olyan nagyon vágytak. 2001-ben fiuk, Clarke már felnőtt, és két közeli barátja van: Pete és Chloe. Szülei azonban elrejtik előle származásának titkát: azt, hogy egy űrhajó belsejében találtak rá, amikor hullott a meteoreső. Ahogy Clarknak kiteljesedik az ereje, lassanként Superman lesz belőle, és fel kell vennie a harcot a gonosszal szemben, az emberek védelmében.
A Ki vagy, doki? (Doctor Who) 1963 óta műsoron levő, a BBC által készített brit televíziós sci-fi sorozat. A sorozat egy rejtélyes, földönkívüli időutazó kalandjairól szól, aki magát a „Doktornak” nevezi. TARDIS (Time And Relative Dimensions In Space) nevű időgépével tett utazásai során kísérőivel együtt bejárja az időt és a teret, különféle problémákat (a legtöbb epizódban, habár nem kizárólag, agresszív földönkívüliek okozta vészhelyzeteket) megoldva és kalandokba keveredve.
Rick egy mentálisan labilis de tudományokban jártas öregember, aki nemrég visszatért családjához. Idejének nagy részét Morty nevű unokájával tölti, veszélyes, különös kalandokon, az űrben és alternatív dimenziókon keresztül. Morty már instabil családi életével összeegyeztetve, ezek az események Mortynak sok stresszt okoznak otthon és az iskolában.
A kultikus, jövőben játszódó sorozat a Jean-Luc Picard kapitány által vezetett Enterprise galaktikus űrhajó életébe enged bepillantást.
A sorozat két teljesen ellentétes személyiség, Fox Mulder (David Duchovny) és Dana Scully (Gillian Anderson) FBI ügynökök életét követi nyomon, amint próbálják felderíteni a hivatal rejtélyes megoldatlan ügyeit, melyek közül a legtöbb paranormális jelenségekre utaló nyomokat tartalmaz. Mulder gyermekkorában tanúja volt testvére földön kívüliek által való elrablásának. Meggyőződése, hogy a világ tele van megmagyarázhatatlan jelenségekkel, földön kívüli élőlényekkel és emberi anomáliákkal. Scully ezzel szemben orvos, akinek határozottan az a véleménye, hogy minden jelenségnek megvan a tudományos magyarázata.
A sorozat alapjául a nagy sikerrel játszott, azonos című mozifilm szolgált. A benne szereplő Csillagkapu egy ősidők óta létező titokzatos átjáró, melyen keresztül azok, akik megfejtik titkát, eljuthatnak különböző galaxisokba, expedícióra indulhatnak térben és időben egy látszólag határtalan univerzumban.
A Futurama egy amerikai rajzfilmsorozat, alkotói Matt Groening és David X. Cohen. A sorozat Philip J. Fry életét meséli el, ő egy 25 éves pizzafutár. Fry 1999. december 31-én véletlenül hibernálja magát 1000 évre, és amikor felébred a 2999. földi esztendő a valóság.
2371-ben egy csillagközi anomáliának, a Vadvidéknek köszönhetően egy maquis hajó és az azt üldöző Voyager átkerül a Galaxis túlsó végébe, a Delta kvadránsba, ahol egy Gondviselő nevű magasabbrendű lénynek szüksége van a segítségükre. A súlyos károsodást szenvedett csillaghajón az első tiszt, a kormányos, a főgépész és a teljes orvosi személyzet is életét veszti.
A Gondviselő haldoklik, viszont nem akarja magára hagyni a rábízott bolygó népét, az ocampákat, akik még nem elég felkészültek a planéta elhagyására vagy az agresszív kazonok elleni védekezésre. A Voyager feladata, hogy átsegítse az ocampákat a Gondviselő elvesztésén, illetve hogy elpusztítsa a Gondviselő otthonaként szolgáló űrállomást, amit az ocampák ellen lehetne fordítani. Ezzel viszont elvágják az azonnali hazafelé vezető utat is, de Janeway kapitány fontosabbnak ítéli egy nép létbiztonságát a saját érdeküknél. Még itt a hajóra kerül a talaxiai Neelix és barátnője, az ocampa Kes: előbbi a Voyager szakácsa, utóbbi pedig a Doktor asszisztense lesz. Az üldözött maquis hajó legénysége a Voyager fedélzetére kerül; Chakotay, a maquis hajó vezetője a Voyager első tisztje (parancsnoka) és B’Elanna Torres (egy félig ember, félig klingon) gépész pedig a Voyager főgépésze lesz. Tuvok (vulkáni), aki a Föderáció kémje volt a maquis soraiban, a Voyager biztonsági főnöki posztját tölti be. Tom Paris, aki eddig csak megfigyelő volt a hajón, ideiglenesen hadnagyi rangot kap, és a főkormányosi széket foglalja el, az orvosi főtiszt helyébe pedig a Orvosi Segédhologram (OSH) lép. Később Kes távozik a hajóról, míg egy borg dolgozó, Hét Kilenced, Hetes érkezik a hajóra. A kapitány mindenben segíti Hetest az emberré válás folyamatában.
Így kezdődik a Voyager hosszú, kalandokkal szegélyezett útja az Alfa Kvadráns irányába, amit elvileg 75 év alatt érhetnek el. Janeway abban reménykedik, hogy találnak egy a Gondviselőhöz hasonló lényt, aki segíthet őket hazajuttatni.Legelőszőr 2374-ben kapnak leveleket sz Alfa Kvadránsban maradt hozzátartozóiktól , majd 2376-ban sikerül elsőnek hang kapcsolatot létrehozniuk a Csillagflotta Parancsnoksággal , de aztán videó kapcsolatot is rendszeresen létre tudnak hozni .
A Voyager kalandjai szintén nem kifejezetten különálló részekben élvezhetőek, érdemes végigkövetni a szereplők (külső-)belső alakulását a közösen átélt viszontagságok során. A sorozatnak némi feminin jelleget ad, hogy a Star Trek produkciók közül itt legtöbb aktív női szereplő: a kapitányon, Janeway-en kívül több fontos női karakter, Torres, Kes, Hét Kilenced és később még a Borg-királynő is jelentős alakítói a cselekménynek.
A Csillagkapu: Atlantisz 2004. július 16-án került adásba az amerikai Sci-Fi csatornán, mint a Csillagkapu sorozat hivatalos spin-off sorozata. A legelső két részt Rising/Felemelkedés címmel mozifilmszerűen, egyben adták le, és a Sci-Fi minden addigi nézettségi rekordját megdöntötte.
A spin-off eseményei a Csillagkapu hetedik évadjának záró duplarészét követik (The Lost City/Az Elveszett Város), amely során a CSK-1 az Ősök (más néven Kapuépítők) Elveszett Városa, Atlantisz után kutatva egy idegen építményre bukkan az Antarktisz jege alatt.
A Csillagkapu: Atlantisz nyitó duplarészében a Csillagkapu Parancsnokság által indított új expedíció megtalálja Atlantiszt, de nem a Földön, hanem a távoli Pegazus-galaxisban. Hamar kiderül azonban, hogy nem térhetnek haza, így egyedül kell szembenézniük azzal az ősi, és gonosz ellenséggel, amely évezredekkel ezelőtt még az Ősöket is legyőzte.
Ez az első Star Trek sorozat a 2005-ben véget ért Star Trek: Enterprise után. Az eredeti Star Trek sorozat előtt egy évtizeddel játszódik, és a klingonok és a Föderáció közti háború eseményeit mutatja be a USS Discovery legénységének szemén keresztül. egy kísérleti hajtóműtechnológiát tanulmányozó kutatóhajó, a USS Discovery legénységének szemén keresztül. Technológiai fejlettsége miatt a Discovery hamarosan de facto zászlóshajóként találja magát az emberiség és a klinogonok között kirobbant háborúban, kapitánya, az unortodox módszereiről hírhedt Gabriel Lorca pedig egy csapat tudósból és a főhősnő Michael Burnhamból, egy elítélt lázadóból álló legénységből próbálja kihozni a legjobbakat - vagy éppen a legrosszabbakat, ahogyan a háború alakulása követeli.
A bajori űrben található, ám régebben a cardassiai uralom alá tartozott Deep Space Nine űrállomás új parancsnoka a föderáció kapitánya, Benjamin Sisko lesz. A világvégén rogyadozó állomás pihenőpályának ígérkezik az ide telepített föderációs tiszteknek - egészen addig, amíg fel nem fedezik az univerzumban ismert, első, stabil féregjáratot. A járatot a bajoriak vallásos tisztelettel övezik, Siskót pedig valamiféle szent küldöttnek tartják.
A történet a XXII. században játszódik, száz évvel a legendás Kirk kapitány és csapata színre lépése előtt. Ekkor indul a csillagközi felfedező útra, az Enterprise NX-01 űrhajó Jonathan Archer kapitány vezetésével. Archer a csillagflotta kapitányának őstípusa, vállalkozó szellemű, határozott természet, aki kíváncsiságtól vezérelve olyan helyekre merészkedik, ahol ember még sosem járt.
Sötét idők járnak. A valaha létezett legfejlettebb civilizáció, a Csillagszövetség összeomlott. Ám egy kicsiny, de eltökélt csapat hozzáfog, hogy újjáépítse a roma dőlt világot. Hosszú idő után ismét feléled a remény, egy elfeledett űrhajó, az ANDROMÉDA fedélzetén. Dylan Hunt kapitány (Kevin Sorbo) űrhajójával, a fekete lyuk mélyéből újra felbukkant Andromédával és sebtében összeszedett embereivel nekivág az űrnek, hogy elkezdje a hosszú harcot az emberiség és a többi értelmes kultúra megmentéséért. A Star Trek és A bolygó neve: Föld "szülőatyja", Gene Roddenberry műhelyében készült filmsorozat főszerepében a Herkulesből ismert Kevin Sorbo látható.
Tyler Hoechlin alakítja a világ leghíresebb szuperhősét és Elizabeth Tulloch a képregényvilág leghíresebb újságíróját, akiknek meg kell birkózniuk azzal a stresszel, nyomással és mindazokkal a bonyodalmakkal, amelyekkel napjainkban a dolgozó szülőknek szembe kell nézniük.
A 26. században járunk. Az emberiség háborúban áll a több fajból álló Covenant nevű csillagközi birodalommal, aminek a formája leginkább a teokráciához áll közel. Vallási okokból annyira erőszakosak, amennyire, ám ezen vallási tűzzel táplált tevékenységük célja szinte ismeretlen. Velük szemben áll a Föld haderejét képviselő UNSC. Az UNSC genetikailag és kicsit mechanikailag is felturbózott szuperkatonáival, kiborgjaival, a Spártaiakkal nem csak a Covenant egyik legveszélyesebb fajával, a Sangheili elitjeivel veszik fel a versenyt, de rettegésben tartják azokat az űrtelepes embereket is, akik nem hódolnak be annak a politikai rendszernek, amit az UNSC is kiszolgál.
A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő.
A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel.
A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket.
Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).
A huszonnégy éves Kara Zor-El, Superman unokatestvére. A lányt a Danvers család fogadta magához, miután tizenkét éves korában a Földre küldték a Krypton bolygóról. Karának meg kell tanulnia uralni a képességeit, és elrejteni azokat az emberiség elől. Egy váratlan katasztrófa során felfedi erejét, és elindul a hőssé válás rögös útján.
Az amerikai közönség kedvenc sorozta elérkezett hozzánk is. A siker receptje a következő: végy négy földönkívülit, aggass rájuk emberi külsőt, s bízd meg őket, hogy figyeljék meg, mi folyik a Föld nevű bolygón. Az idegenek alkotta expedíció kapitánya Dick Solomon (John Lithgow - a Káin ébredése és a Függő játszma sztárja) hamarosan rájön, hogy a mögöttük álló galaktikus utazásnál is izgalmasabb az a kirándulás, amit a földlakók világában, szokásaik, kapcsolataik és érzelmeik terén kell tenniük...
Az Alkonyzóna volt az első igazi sci-fi sorozat Amerikában. Sikere egyediségének volt köszönhető. Főhősei hétköznapi emberek, akik különös helyzetekbe keverednek, melyből meghökkentő módon próbálnak meg kijutni.