A feszültség egyre nőtt, ahogy a richmondi High Oilers a következő kosárlabda bajnokságra készülődött. A város csupa izgalom volt a veretlen csapatnak köszönhetően, és a lelátók minden meccsen megteltek ujjongó szurkolókkal. Senki sem gondolta volna, hogy 1999. január 4-dikén a közösségben kitör a viszály, és oly sok élet megváltozik, amikor Ken Carter edző lelakatolta a tornatermet, és nem engedte be játékosait, mert azok lerontották a jegyeiket... Az igaz történet alapján készült Carter edző az ellentmondásos gimnáziumi kosárlabda-tréner, Ken Carter lélekemelő története.
Fekete vidéknek hívják azt a területet Los Angelesben, ahol az állig felfegyverzett zsaruk az utcaképhez tartoznak, és egész nap köröznek a rendőrségi helikopterek. Aki élve kerül ki innen, annak nincs mitől tartania, az már mindent látott, mindent megtapasztalt. Tre Styles jó srác, itt nőtt fel, de nem rontotta el a környezete. Elege van abból, hogy vekkercsörgés helyett fegyverdörgésre ébred. És elege van abból is, hogy a legjobb haverjait látja összeesni egy-egy utcai tűzpárbaj során. Két barátjával elhatározza, kitörnek ebbol az ördögi körből. Ám fekete vidéken sötétek a kilátások.
Erin Gruwell 23 éves, ambíciózus kezdő tanárnő, akit az első munkája az egyik leghírhedtebb kaliforniai középiskolába szólítja. Egy taníthatatlanoknak bélyegzett diákok osztályát bízzák rá. Ennek ellenére ő bízik benne, hogy ki tudja hozni a legjobbat a tanítványaiból. Törekvéseit, nem meglepő módon, értetlenséggel és ellenségeskedéssel fogadják, de félelmet nem ismerő eltökéltsége segít neki abban, hogy megtalálja a közös hangot az osztállyal.
1999-ben az amerikai Columbine Gimnáziumban a 17 éves Dylan Klebold és a 18 éves Eric Harris lelõtt tizenkét diákot és egy tanárt. A vérengzésben még huszonhárom ember sérült meg. Tettük nem ámokfutás, hanem elõre kitervelt vérengzés volt. A gyilkosságok elkövetése után a két tinédzser öngyilkos lett. Az Elefánt ennek a teljesen átlagosnak induló iskolai napnak a történetét meséli el, amely váratlanul véres tragédiába torkollott.
Egy átlagos gimnázium, egy átlagos osztály, itt a közelben, napjainkban. Egy projekthét keretében az osztálynak az autokrácia témáját kell feldolgoznia. Tanáruk, Rainer Wenger úgy dönt, hogy valami teljességgel szokatlan, az átlagostól eltérő dolgot csinál a projektből. Különös kísérletbe kezd az osztállyal: azt akarja, hogy saját bőrükön tapasztalják meg az autokráciát - csak néhány napig. Azonban ami első pillantásra új kezdetnek, újfajta szolidaritásnak és egyenlőségnek tűnik, szédületes gyorsasággal riasztó jelenségeket hoz felszínre. A csoport nyomást gyakorol a kívülállókra, egyes csoporttagok erőszakossá válnak, és van, akinek teljesen átalakul a személyisége. A Hullám - így nevezi magát a mozgalom - tagjai szeretnék átvenni az uralmat az iskola, sőt az egész város felett. Egyszóval: Wenger kísérlete "kiválóan" sikerül. És a tanár túlságosan későn parancsol megállj!-t. Megvalósul a fordított pedagógiai rémálom: mindenki engedelmeskedik!
Eva feladja karrierjét és szakmai ambícióit, hogy életet adjon Kevinnek. Az anya és gyermeke közti viszony már a kezdetektől bonyolultan alakul. Mikor Kevin tizenöt éves lesz, egy egészen elképesztő és az egész közösség számára feledhetetlen dolgot művel. Eva saját érzéseivel, a bánattal és a felelősséggel küzd. Szerette valaha egyáltalán a gyerekét? Kevin hibája vajon mennyiben volt az ő hibája, ha másképp neveli, máshogy alakulnak a dolgok?
Az I'm Not Ashamed című dráma az 1999. április 20-án az amerikai Columbine Középiskolában történt lövöldözés tragikus történetét dolgozza fel. Megpróbál válaszokat keresni az ahhoz hasonló kérdésekre, hogy mi vezethette a szörnyű tett elkövetéséhez az iskola egyik diákját. Az események egyik főszereplője a meggyilkolt Rachel Joy Scott és édesanyja, Beth Nimmo.
A film a legendás American Graffiti "kistestvére". Életképeket láthatunk a hatvanas évekből, négy egymás utáni szilveszter alkalmával követhetjük nyomon a szereplők életét. Milner autóversenyző, élete legizgalmasabb versenye előtt áll. Terry Vietnámban harcol és elege van a háborúból, minden áron haza szeretne jutni. Debbie, akit Terry otthon hagyott és úgy tudja, hogy kedvese már meghalt, új barátjának próbál állást szerezni egy menő bandánál. Laurie pedig öntudatos nőként dolgozni akar, amit férje, Steve ellenez, majd a véletlenek játéka folytán belekeverednek egy diáktüntetésbe.
Egy balhés középiskolába új tanár érkezik, aki hamarosan konfliktusba kerül egy punk csoport vezetőjével, aki az iskola kiskirálya.
Az oktatási főfelügyelő, Frank Napier a barátjához fordul segítségért. Arra kéri az igazgató Joe Clarkot, vállalja el a New Jersey állambeli Paterson belvárosi középiskolájának vezetését. Az iskolának rossz híre van, a bűnöző kölykök és a drogkereskedők melegágya. Az állam azzal fenyegetőzik, hogyha nem tesznek rendet, elveszi az iskola feletti ellenőrzés jogát a helyi oktatási bizottságtól. Napier már csak Clarkban bízik, aki vállalja a lehetetlennek tűnő feladatot. Bár Clarkot a kemény és következetes fellépése szembeállítja a tanári kar és a közösség egy részével, munkája meghozza az eredményt.
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.
Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
Joosep az osztály lúzere, kegyetlen tréfák célpontja. Apja katona, ezért az a véleménye, hogy fiának meg kell védenie magát. Kaspar új fiú az osztályban. Egy napon, amikor a fiúk meztelenre vetkõztetik Joosepet, és belökik a lányöltözõbe, Kaspar úgy dönt, hogy megvédi osztálytársát. Ezzel õ is az osztály célpontjává válik. Egy különösen megalázó eset után úgy döntenek, kölcsön veszik Joosep apjának fegyvereit, és bosszút állnak. A közelmúltban elõforduló iskolai lövöldözések adnak szomorú aktuálitást a filmnek, amely megpróbál választ adni arra, vajon mi visz rá egy gyereket ilyen szörnyű tettekre.
A helyszín az Egyesült Államok, az időpont a távoli jövő. Az országban teljes a káosz, a vad suhancok terrorban tartják a városokat. A legveszélyesebb zónákba még a rendőrség sem merészkedik be, a bandákba tömörült poszt-punk huligánok véres csatákban szereznek egymástól területeket. Az ország vezetése egyetlen kiutat lát: az iskolákba az emberekhez tökéletesen hasonló robot-tanárokat helyeznek el, akik ugyan egyik napról a másikra megzabolázzák a diákokat, de közben ők maguk is egyre jobban belejönnek a vérontásba.
Combining archival footage with rotoscopic animation, Tower reveals the action-packed untold stories of the witnesses, heroes and survivors of America’s first mass school shooting, when the worst in one man brought out the best in so many others.
Szergej új diák a siketek bentlakásos iskolájában. A fiú belekeveredik egy, az iskolai falain belül működő, kamaszokból álló bűnszövetkezetbe. Része lesz a hierarchiának, ahol minden olajozottan is működik egészen addig, amíg bele nem szeret Annába, az egyik általuk prostituáltként futtatott lányba - megszegve ezáltal "a törzs" íratlan szabályait.
A tizenhat éves Tim kiváló futó de a legnagyobb riválisa, Jeff, alaposan megkeseríti az életét. A suli utolsó évében Tim el akarja venni Jeff 800 méteres bajnoki címét. A verseny és a rivalizálásuk mögött azonban súlyos titok lappang.
More than two decades after the shooting at Columbine, an entire generation has grown up under the threat of gun violence. This film examines the epidemic of school shootings and their lasting impact through the eyes of survivors.
When Werner Herzog was still a child, his father was beaten to death before his eyes. His mother was overwhelmed with his upbringing and thereupon shipped him off to one of the toughest youth welfare institutions in Freistatt. This was followed by a career as a bouncer in the city's most notorious music club and an attempt to start a family. Today, the 77-year-old from Bielefeld lives with his dog Lucky in a lonely house in the country. Despite adverse living conditions, he has survived in his own unique and inimitable way.