A csokigyár, amelyről a szegény családban élő Charlie álmodik, borzasztóan titokzatos. Tizenöt éve senki nem látott egyetlen munkást se bemenni, se kijönni, nem látták a csokoládégyáros Willy Wonkát, csak az irtózatos mennyiségű csoki áramlik ki a gyárból. Azután fantasztikus hír röppen világgá: Willy Wonka bejelenti, hogy kinyitja gyára kapuit az öt szerencsés nyertes előtt, aki egy-egy aranyjegyet talál csokoládéja csomagolópapírjában. Charlie is a kevés kiválasztott közé kerül. Találkoznak a titokzatos férfival és arra is fény derül, mi a látogatás megszervezésének igazi célja.
Az egész világ meglepődik, amikor a híres csokigyáros, Willy Wonka sok éves rejtegetés után kihirdeti: öt szerencsés kiválasztott körülnézhet a gyárában, meglesheti híres csokoládéinak titkát, és mindezek tetejébe élete végéig ingyenes ellátást kap a Wonka termékekből. Senki sem szeretné jobban ezt a díjat, mint az ifjú Charlie, de a családja túl szegény ahhoz, hogy a drága Wonka csokikból vásároljon, márpedig így semmi esélye, hogy egyhez hozzájusson abból az öt csokiba rejtett aranytallérból, mely a belépést jelentené. Ám a mozi világában éppen az a csodálatos, hogy minden megtörténhet.
A Barry B. Benson nevű méh most végzett a főiskolán és csalódottan kell tudomásul vennie, hogy az élet számára egyetlen pályát kínál: a mézet. Ám hősünket nem olyan fából faragták, hogy csak úgy beálljon a nyájba, jobban mondva a rajba. Sikerül kiharcolnia, hogy a pollengyűjtő osztag magával vigye egy körútra a kason kívülre, a nagyvilágba. És itt kezdődnek az igazi bonyodalmak. Egy virágnak nézett teniszlabda, egy kis eső, no meg egy jószívű hölgy és Barry élete fenekestül felfordul. Nem elég, hogy megszegi a kas szabályát, miszerint a méheknek szigorúan tilos az emberekkel társalogniuk, de sokkoló felfedezést tesz: rájön, hogy az emberiség ellopja a méhek mézét! Ráadásul évszázadok óta! Barry azonnal megtalálja élete célját: beperli az emberiséget eme hallatlan gaztettéért.
A 2008-as gazdasági világválság következményeként 2011-ben a Nevada állambeli Empire városában működött bányaüzem, a United States Gypsum Corporation bezárt. A cég által ellátott nevadai kisváros lakói munka és szolgáltatás nélkül maradtak, kénytelenek voltak elköltözni, a település pedig kihalt lett, még irányítószáma is megszűnt. Fern, a hatvanas éveiben járó nő, egy ideig marad még - nem sokkal korábban elvesztett férje emléke ott tartja -, de végül útnak indul és modern nomádként él egy pickup teherautóban. Alkalmi munkákat vállal, csatlakozik egy nomád közösséghez...
A történet egy kisegérről szól, aki egy kedves, régi házban éldegél. Egy napon aztán meghal a ház tulajdonosa és rövidesen új lakók költöznek a helyére. Ezeknek az újonnan érkezetteknek viszont nincs ínyére, hogy egy fedél alatt éljenek egy egérrel, így mindent elkövetnek, hogy megszabaduljanak tőle. Egerünknek azonban feltett szándéka, hogy régi otthonában marad és nem hagyja magát.
A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.
A városi fiú, Cheng egy jéggyártó üzemben kezd el dolgozni unokatestvéreivel együtt. Megígéri családjának, hogy nem keveredik bajba, ám amikor családtagjai sorban eltűnnek a cégvezetőkkel való találkozás után, arra kényszerül, hogy a rejtély nyomába eredjen, felvegye a harcot a Nagyfőnökkel.
Az iparosodás utáni Ohio-ban egy kínai milliárdos egy új gyárat nyit egy elhagyott General Motors gyárban és kétezer kékgalléros amerikait foglalkoztat. A reménység és az optimizmus korai napjai visszaélésekre adnak lehetőséget, amikor a kínai csúcstechnológia összecsap az amerikai munkásosztállyal.
Az amerikai kisváros lakóinak egyetlen megélhetési forrása az autóipar. A lepusztult helyi vállalatot csak egyetlen módon lehetne megmenteni: ha sikerülne meggyőzni a japánokat, hogy vegyék át a cég irányítását. Az ügyeskedő szakszervezeti bizalmi összehozza az üzletet, de rövid idő alatt kiderül, hogy a felkelő nap országából érkezett vezetők a maguk sajátos módján próbálják irányítani az amerikai munkások életét.
Charlie (Joel Edgerton) elhatározza, hogy folytatja a családi vállalkozást, ám hamar rá kell döbbennie, hogy a cipőgyár a csőd szélén áll. A sors gyorsan a segítségére siet egy harsány kabaré sztár, Lola (Chiwetel Ejiofor) személyében, akinek köszönhetően Charlie felfedez egy hatalmas rést a cipőpiacon: nincs a boltokban férfiaknak szánt erotikus női csizma.
Hulot úr vendégségbe utazik: meglátogatja nővérét, sógorát és unokaöccsét. A régi vágású férfi idegenül csetlik-botlik a modern nagyvárosban, minduntalan képtelen kalandokba keveredik. Könnyfakasztóan komikus, ugyanakkor torokszorítóan szomorú jelenetek példázzák, "hogy mennyire nem lehet boldogan élni a modern, műanyag világban, hogy az ódon kisváros ódon piacán érzik jól magukat a csavargó kutyák, a gyerekek és velük a régi világból itt maradt Hulot úr."
Iris az anyjával és mostohaapjával él nehéz családi körülmények között. A lány nappal egy gyufagyárban dolgozik, esténként pedig egy zenés-táncos helyre jár, ahol azt reméli, hogy megtalálja a nagy szerelmet. Egyik este aztán találkozik Aarne-val, akivel együtt tölti az éjszakát. Iris teherbe esik, ám a férfi meg akar szabadulni a gyerektől, amiért fizetni is hajlandó. Később a babát elveszíti, amiért a férfin akar bosszút állni. Az elnyomott nő ezért egy gyógyszertárban patkánymérget vásárol, majd elmegy Aarne lakására...
Anglia az ötvenes évek végén. A Nottingham lepukkant munkásnegyedében élő Arthur egyike azon dühös fiataloknak, akik gyári munkásként robotolnak alacsony bérért. A szürke hétköznapokból az egyetlen kitörési lehetőséget a hétvége jelenti számára. Ilyenkor a kocsmában hangoskodik és sörözik a barátnőjével, Brendával, illetve a haverjaival. Hamarosan megismerkedik Doreennel. Egy héttel később Brenda bejelenti, hogy terhes és pénzt kér Arthurtól az abortuszra. Amikor Brenda szembesíti őt a Doreennel való kapcsolatával, Arthur tagadni próbál.
Filip életében végre bekövetkezik a régen várt nagy esemény: kislánya születik. Az újdonsült apa vásárol egy szuper 8-as filmfelvevő kamerát, ezzel szeretné megörökíteni a kislány életének kedves pillanatait. Mikor filmezési hobbija közismertté válik, azt a feladatot kapja igazgatójától, hogy készítsen filmfelvételt a vállalat jubileumi ünnepségéről. A botcsinálta operatőr először tétován fogadja a megbízást, majd percről percre egyre inkább szenvedélyévé válik a filmezés, az események rögzítése. Ez aztán addigi életét teljesen megváltoztatja. A felvett anyagot azonban az igazgató utasítására meg kell vágni... (port.hu)
Elszigetelt pont az óceán közepén. Olaj fúrótorony, ahol csak férfiak dolgoznak, és ahol baleset történik. Egy rejtélyes, magányos nőt, aki múltját próbálja felejteni, visznek a toronyba, hogy gondját viselje egy időlegesen megvakult férfinak. Különös meghittség ébred közöttük, egy titkokkal, igazságokkal, hazugságokkal, humorral és fájdalommal teli kapcsolat, amelyből egyikük sem kerülhet ki sértetlenül, és amely mindörökre megváltoztatja életüket.
Az 1988-as Ariel a Munkásosztály trilógia második darabja. Főhőse egy fiatalember, aki ellopott pénzét akarja visszaszerezni, de végül ő kerül börtönbe. A fegyintézetben megismerkedik egy bűnözővel, akivel megszökik, és bűncselekményekbe bonyolódik. A főhős végül a rendőrből lett mészáros barátnőjével és annak gyerekével elhagyja Finnországot az Ariel nevű hajó fedélzetén. Kaurismäkinak ez a film hozta meg a nemzetközi ismertséget, amikor az amerikai filmkritikusok társasága a legjobb idegen nyelvű alkotásnak választotta az Arielt.
François Pignon nagyon szelíd természetű férfiú, tipikus antihős, aki könyvelőként dolgozik egy gumigyárban, ám egy nap értesül róla, hogy lapátra akarják tenni. Új szomszédja, Belone előáll egy ötlettel, mellyel ezt meg lehet akadályozni: azt tanácsolja Pignonnak, terjessze el azt a pletykát, hogy a saját nemét kedveli. Ha a gyár vezetése mégis ki akarná rúgni, akkor nyugodtan tiltakozhat a melegeket sújtó szexuális diszkrimináció ellen. Belone felajánlja segítségét, kompromittáló fotókat készít, és látszólag óvatlanul kifecsegi, hogy Pignon meleg. A vállalat vezetősége habozik a várható törvényes következmények miatt, és a főnökség politikusabbnak véli, ha megtartják Pignont. Természetesen semmi nem úgy alakul, ahogy François eltervezte, mindenesetre az élete - másokéval együtt - drasztikusan megváltozik...
Három melós, Zeke, Smokey és Jerry ugyanabban az autógyárban dolgoznak, és munka után gyakran együtt söröznek. Egy éjszaka, amikor a feleségeik tudta nélkül közösen buliznak néhány lány társaságában, az, az ötletük támad, hogy kirabolják a helyi egyesületi iroda széfjét. A széfben készpénzt ugyan alig találnak, azonban terhelő bizonyítékokat jócskán pár illegális kölcsönre, amivel így megzsarolhatják az egyesületet.
Egy dokumentumfilm a valódi költségekről a divatvilágban: emberek és az egész bolygó viszonylatában.
Vannak gyárak, amelyekben csak ülő, vagy csak álló munkát lehet végezni, van, ahol nem kötelező az egyenruha és vannak olyanok is, ahol 175 cm-nél magasabb tetovált embereket nem foglalkoztatnak. A gépsorokon szőnyegek, kozmetikumok, távcsövek, mobiltelefonok és műfenyők mellett gumibabák is készülnek. A dolgozók minden mozdulatát kamerák és elöljáróik árgus szemei figyelik. A főnökök “Super Boss” tréningeken sajátítják el a meggazdagodáshoz szükséges magatartást, de igény szerint az európai etikettet oktató és a jó megjelenést garantáló tanfolyamokra is befizethetnek. A leggazdagabbak számára angolul beszélő komornyikokat és testőröket képeznek. A kínai gazdasági felemelkedés nem ismer határokat.