Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.
ERŐSEN +18-as FILM!! A történet egy visszavonult pornósztárról mesél, aki anyagi okok miatt beugrik főszereplőnek egy art-porn moziba, csak hát úgy alakul, hogy a sok cici és vér között a túléléséért kell majd küzdenie
Kegyetlen sorozatgyilkos tartja rettegésben New York homoszexuális közösségét. A törzshelyüket járva vadászik áldozataira, akikkel azután a lakásukon brutális módon végez. Steve Burns nyomozónak alig száradt meg a pecsét a rendőrtiszti diplomáján, máris bedobják a mélyvízbe. Steve még a barátnőjének, Nancynek sem mondhatja el, milyen feladattal bízták meg. A jóképű, fiatal nyomozónak be kell épülnie a homoszexuálisok világába. Gyanútlan áldozatként kínálja fel magát a gyilkosnak, remélve, hogy majd így sikerült elkapnia.
Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.”
Nigel és Fiona hetedik házassági évfordulójuk alkalmából egy Indiába tartó hajóúton vesznek részt. A hajón ismerkednek meg a különös párral: Oscarral, a tolókocsis íróval és feleségével, az érzéki, francia asszonnyal, Mimivel. Oscar megkéri Nigelt, hogy hallgassa végig történetüket. Nigel vonakodva bár, de beleegyezik, mire Oscar már-már zavarba ejtő részletességgel meséli el életük minden apró mozzanatát. Nigel hiába próbál pusztán hallgató maradni, a bizarr, párizsi szerelem története, mely tele van szenvedéllyel, odaadással és gyűlölettel lassan hatalmába keríti, csakúgy mint az ígéret, hogy egy minden képzeletet felülmúlóan kéjes éjszakát tölthet a mese főszereplőjével, Mimivel.
A huszonéves Lee elmegyógyintézeti kezelését követően szülővárosában próbál új életet kezdeni. Nyomasztó gyerekkori emlékei elől menekülve találkozgatni kezd középiskolai osztálytársával, s hamarosan sikerül elhelyezkednie egy helyi ügyvédi irodában, mint titkárnő. Újdonsült főnökét, Edward Grey-t teljesen rabul ejti a fiatal lány, kapcsolatuk hamar túljut a szokásos főnök-alkalmazott viszonyon, amelyben a tabuk nélküli szexuális vágyak kiélése központi szerepet kap.
Max Renn, egy kis kábeltévé elnöke próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája ezért elsősorban a szexuális ösztönökre épít. Miközben kutat véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. Max lassan a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság...
Az ellentmondásos spanyol rendező, Bigas Luna, korai alkotása Amudena Grandes botrányos regénye alapján készült.
A fiatal és bájos Lulú a felnőtt élet küszöbén áll. Megismerkedik bátyja barátjával, a jóképű Pabloval. A nőket szexuális tárgyként kezelő, önimádó férfi bevezeti a lányt a testi élvezetek világába. A fiatalok járni kezdenek egymással, és folyton új szexuális tapasztalatok után kutatnak. Elcsábítják Lulú bátyját, és együtt szeretkeznek. Az új élvezeteket kereső lány egyre furcsább kalandokba keveredik, és egyre mélyebbre süllyed az érzésektől megfosztott testi élvezetek világában. Hamarosan ráébred, hogy csak erotikus tárgyként kezelik. Vajon képes lesz kitörni ebből a helyzetből?
Catherine Deane, egy gyermekpszichológus, aki egy új és meglehetősen radikális terápiával próbálkozik, melynek lényege, hogy páciense agyába belépve megpróbálja megtalálni, mi okozhatja annak pszichés problémáit. Eddig ezt a módszert egyetlen esetben próbálta ki, egy kómába esett gyermeket próbált visszahozni az életbe.
Amikor egy veszélyes sorozatgyilkos, Carl Stargher kómába esik Catherine-nek újra meg kell tennie a rendkívül veszélyes utazást. A sorozatgyilkos utolsó áldozata még életben van, a rendőröknek pedig csak pár órájuk maradt arra, hogy megtalálják. Catherine tehát belép egy zavarodott elmébe, egy őrült és kiszámíthatatlan fantáziavilágba, ahonnan lehet, hogy soha többé nincs visszatérés.
Liz gyönyörű, okos, kedves. Mégis, szinte kerüli a férfiakat. A múltban már annyiszor megégette magát, hogy fél egy bensőségesebb kapcsolattól. A csibészes mosolyú John megnyerő egyéniségének azonban ő sem tud ellenállni. Hamarosan az ágyban kötnek ki, és a szexualitás egyre újabb és újabb, rejtett bugyraiba merítkeznek bele.
Ostend, Belgium. In a decadent seaside hotel, Stefan and Valerie, a newlywed couple, meet the mysterious Countess Báthory and Ilona, her secretary.
Katsuragi, an elite office worker who fell from a perfect life, drunkenly attempted to jump and commit suicide. Suddenly, he was helped by a mysterious man, Yoda, but that was the beginning of a horrible life of confinement training...
Tom Welles magándetektívként dolgozik az egyik pennsylvaniai kisvárosban. Miközben a nagy kihívásról álmodik, leginkább házasságtörési ügyekkel és más piti dolgokkal foglalkozik. Egyik nap azonban különös feladattal bízzák meg. Az idős és dúsgazdag özvegyasszony a férje páncélszekrényében régi, nyolcmilliméteres filmtekercset talált. A pornófilmen halálra kínoznak egy lányt. Az asszony arra kéri a magánnyomozót, hogy járjon utána, ki lehet az áldozat. A nyomozás Wellest a társadalom legsötétebb, legmocskosabb bugyraiba vezeti.
Walter Sparrow (Jim Carrey) meghökkenve olvassa a 23-as szám című könyvet, amelyről egyre inkább az az érzése, hogy ő a főszereplője. Ráadásul úgy tűnik, a történet szerzője nemcsak a múltját, hanem a jövőjét is pontosan ismeri és meglehetősen csúnya véget szán neki. Walter nyomozni kezd az igazság után, amivel egyáltalán nem biztos, hogy képes szembenézni.
Az egyetemista Lucy csendes nemtörődömségben éli mindennapjait. Egyetlen célja, hogy kifizesse a lakása bérleti díját, szexuális kapcsolatai semmit sem jelentenek számára. Ezért is vállalja a hétköznapinak semmiképpen sem mondható lehetőséget: hogy Csipkerózsikaként idős férfiak szexuális játékszereként, önmagáról órákon át mit sem tudva létezzen. A kábítószer hatása alatt töltött órák lassan mindennapjai részévé válnak. Ahogy egyre gyakrabban fekszik bele luxuslakosztályának gyönyörű ágyába, úgy válik egyre erősebbé benne a vágy, hogy megtudja, mi történik vele, mialatt alszik.
"Minden azzal kezdődött, hogy megnyertem a lottót. Milliókat. Ezt követően vettem észre a lányt, akit hosszú ideje nem láttam. Árulta magát a Napoli Clubnál a Pigalle-ban. Esténként, munka után mindig megnéztem őt a club előtt. Ahogy lelassítottam a kocsival az őrült forgalomban, a szívem erősebben vert. A lány olasz volt és elképesztően gyönyörű.
Egy este bementem és leültem mellé. A szokásos balekok egyikeként kezelt. Bársonyos tekintete feltüzelt, arra ingerelt, hogy megérintsem. Feltettem az egymillió dolláros kérdést: Mennyibe kerülsz?
Csak félig sikerült elmondanom neki váratlan szerencsémet, és hogy mennyit kereshetett volna, ha igent mond az ajánlatomra."
Az itt bemutatott filmet mértékadó helyen a filmtörténelem egyik kimagaslóan erotikus, ha nem a legerotikusabb filmjének értékelték. Természetesen ennek megítéléséhez időben a hetvenes évekig kell visszamennünk, amikor a francia Just Jaeckin rendező az „Emmanuelle” 1974. évi elsöprő sikerén felbuzdulva elkészítette a Pauline Réage (vagyis Dominique Aury) botránykönyvén alapuló „The Story of O”-t. A címszerepet a gyönyörű Corinne Clery-re (O) osztotta. A címben szereplő kalandok leginkább két férfihez (Rene és Sir Stephen) fűződő intim és szado-mazochista kapcsolatát mutatják be némi leszbikus epizóddal fűszerezve. A történet lényege az, hogy O milyen mértékben képes alávetnie magát szerelmei képtelen, megalázó és brutalitásba torkolló beteges akaratának. Ez leginkább a Sir Stephennel való szenvedélyes viszony közben domborodik ki,
Max éjszakai portásként dolgozik egy bécsi szállodában. Náci múltja sötét árnyként vetül rá. Tagja egy neonáci szervezetnek, amelyik az egykori háborús bűnösök ellen szóló bizonyítékok eltüntetésével foglalatoskodik. Lucia karmester férjével Bécsbe érkezik, és Maxban felismeri azt az egykori náci tisztet, akihez bizarr szerelmi viszony fűzte a koncentrációs táborban, ahol fogoly volt. A szervezet felszólítja Maxot: szabaduljon meg a nőtől. Ő azonban nem tesz eleget e kérésnek, mert még mindig szerelmes Luciába.
A submissive hooker goes about her trade, suffering abuse at the hands of Japanese salarymen and Yakuza types. She's unhappy about her work, and is apparently trying to find some sort of appeasement for the fact that her lover has married.
Elliot és Beverly Mantle egypetéjű ikrek - elválaszthatatlanul összetartoznak. Mindent megosztanak egymással - virágzó torontói nőgyógyászati rendelőjüket, vagyonukat, sőt még szeretőiket is. Elválaszthatatlanok mindaddig, míg fel nem tűnik Claire, a gyönyörű színésznő. Ő aztán nem hajlandó megosztani magát a két testvér között, akik közül az egyiket csak a bujaság, a másikat csak a romantikus szerelem érdekli. Beverly folyamatos erőfeszítése, hogy megtalálja az igazi szerelmet, kezdi elválasztani egymástól a testvéreket, s Beverly-t az őrületbe kergeti. Amikor Elliot rájön, hogy azoknak a testvéreknek, akik mindenüket megosztják egymással az őrületben is osztozniuk kell, az ikrek hátborzongató harcba kezdenek a köztük levő kísérteties kapcsolattal szemben, amely teljesen gúzsba köti őket, sőt azzal fenyeget, hogy pusztulásukat okozza.