Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.
A hidegháborús Amerikában járunk 1962-ben. Egy szigorított biztonsági fokozatú kormányzati laboratóriumban dolgozik teljes elszigeteltségben, magányosan Elisa és Zelda. Amikor felfedeznek egy titkosított kísérletet, mindkettejük élete örökre megváltozik. Egy kétéltű emberről van szó, akit fogolyként tartanak bezárva. Elisa beleszeret a teremtménybe és tervet készít, hogy segítsen neki megmenekülni.
Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey apránként megismeri V múltját, mely a férfi bosszúvágyát táplálja. És miközben maga is megjárja a diktatúra börtöneit, rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes.
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
A G.I. Joe szuperkommandót a terroristák elleni harcra hozták létre. A nemzetközi összetételű csapat vezetője az amerikai Duke, aki nem éppen a szavak embere. Barátjával, a mesterlövész Kioldóval csatlakozott a Hawk tábornok vezette különleges egységhez. A csapat tagja még Kígyószem, a némasági fogadalmat tett nindzsa harcos, Scarlett, a vagány és okos kémelhárító csaj, Brékó, a kommunikációs szakember, valamint a fegyverszakértő Kőkemény. Első feladatuk elfogni Destrót, a galád fegyverkereskedőt, és megakadályozni, hogy a Kobra nevű titkos szervezet káoszba taszítsa a világot.
A kishivatalnok, Sam Lowry egy jövőbeli, mindent ellenőrző információs minisztérium alkalmazottja. Szorgalmas munka helyett arról ábrándozik a számítógépek között, hogy magányos hősként megvédi álmai asszonyát a szörnyektől. A feladata azonban az, hogy felkutassa a kormányzat egyik ellenségét; gépelési hiba folytán egyszer csak egy teljesen más személy kerül a körözöttek listájára, akit a biztonsági erők hamarosan megtalálnak és likvidálnak. Sam túl későn ér a helyszínre, hogy segítsen, azonban a szerencsétlen mentőakció során megismerkedik álmai asszonyával. A nő megváltoztatja az egész életét, és amikor áthelyezik a kínzás és a terror minisztériumába, már kételkedik állami szolgálatának helyességében. Álmai mellett dönt, és ezzel súlyos helyzetbe sodorja magát.
Lassan már 28 éve, hogy az idegenek űrhajója Dél-Afrikába érkezett. Alig vártuk, hogy a földönkívüliek végre kapcsolatba lépjenek velünk, de a találkozást nem ilyennek képzeltük. A két faj között elmérgesedett a helyzet. Az állam és az MNU ideiglenes szállásokon látta vendégül őket, ami mára már emberek elől elzárt terület, mely egy élhetetlen szeméttelepre hasonlít. Az idegenek lassan olyanokká váltak, mint az állatok. Már nem akarjuk, hogy itt legyenek. Miért nem mennek el? Miért nem arra fordítja az állam a pénzünket, hogy végre kitessékelje őket az űrbe? Polgárháború fenyeget. Az MNU át akarja telepíteni a tiltott zónában élő lényeket egy másik, városon kívüli területre. Ekkor elszabadul a pokol.
Jack Hall klimatológusnak még a saját fia, Sam sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.
Egy Interpol-ügynök hazamegy és egy bérgyilkost talál a szobájában. A 47-es rá vár. De mielőtt végezne áldozatával, elmondja, hogy került oda. Nigériától Moszkváig mérnöki precizitással kidolgozott gyilkosságok és menekülések jelzik a 47-es útját, miközben az Interpol embere mindig a sarkában maradt: de sosem érte utol az emberét. Átverések, árulások, kettős játszmák és gyilkosságok macska-egér játékába bonyolódva élnek évek óta. Lassacskán már abban sem biztosak, melyikük üldözi melyiküket. Most azonban eljött a végső leszámolás pillanata. Ám amikor titokzatos, közös múltjuk lezárulni látszik - hiszen egyikük mindjárt meghúzza a ravaszt - egy újabb fordulat ismét mindent megváltoztat.
Klaatu a világűr mélyéről érkezett a Földre, űrhajójával a Central Parkban száll le. Különös tervvel áll elő, mellyel meghökkenti és elborzasztja a világot. Szerinte a bolygónk rendkívül rossz állapotban van. Ezért mindent elpusztít, hogy azután majd a most élő fajok klónjaival újra benépesítse a Földet. Az egyetlen probléma, hogy az embernek nincs helye ebben a világban, ugyanis őket tartja felelősnek a jelenlegi katasztrofális állapotáért. Klaatu robotjai hamarosan működésbe lépnek, senki sem képes megállítani a jó szándékú pusztítást. Senki, hacsak nem Helen.
A Föld tartalékai teljesen kimerültek, a jövő kilátástalan, 19 éve nem született gyerek. A széthulló társadalmi rendszerek közül egyedül Nagy-Britannia élte túl a belső harcokat. A rendszer diktatórikus eszközökkel tartja fenn a hatalmat, és erőszakkal lép fel az illegális bevándorlók ellen: táborokba hurcolják és deportálják őket. Theo egykor a változás élharcosa volt, de mára kiégett, megkeseredett ember. Minden megváltozik, amikor egykori szerelme, Julian szívességet kér tőle. Egy fiatal nőt kell kijuttatnia az országból. Hamarosan kiderül, hogy Kee nem egyszerű menekült.
Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.
Egy középiskolás számítógépzseni feketepiaci kapcsolatai révén olyan komputerprogramra tesz szert, amellyel - tudtán kívül - közvetlen kapcsolatba kerül a Pentagon főhadiszállásával. Egy jó játék reményében véletlenül megindítja a ballisztikus rakétákat vezérlő programot. Totális megsemmisítő offenzíva a Szovjetunió ellen. Atomcsapás a vörösök nagyobb városaira. A katonai vezetésen teljes pánik lesz úrrá: a programot csak egyvalaki képes leállítani: az ismeretlen kezdeményező, akiről semmit sem tudnak. Bár minden követ megmozgatnak, hogy felkutassák, ezt azonban a pánik elkerülése érdekében csak teljes titokban tehetik. A gabonasilók teteje, amelyekben a rakéták rejtőznek, a program végső fázisának megfelelően már szétnyílt. Háború indul...
Jerry nem emlékszik saját múltjára, csak halvány sejtései vannak, amelyek félelemmel töltik el. Taxisofőrként dolgozik, ügyfeleit útközben alaposan lefárasztja összeesküvés-elméleteivel. Szerinte minden mindennel összefügg, és sötét erők lapulnak a történések mögött. Szabadidejében saját kis újságot szerkeszt, hogy felhívja az emberek figyelmét. Egy csinos ügyvédnőhöz próbálja eljuttatni nézeteit, sikertelenül. Jerryt a titokzatos Dr. Jonas elrabolja, aki kormányzati pszichiáterként felfigyel a szokatlanul túlbuzgó sofőrre. Félbehagyott szupertitkos kísérlet körvonalai rajzolódnak ki, Jerry emlékei lassan összeállnak. Megmenekülése után az ügyvédnő kénytelen hinni a tényeknek: az ügy megoldása apja gyilkosságának és saját múltjának megértéséhez is elvezethet.
Stephen Collins képviselőben sokan a jövő amerikai elnökét látják. A politikus szépen ívelő karrierjét azonban beárnyékolja asszisztensnőjének (egyben szeretőjének) halála, a nő gyilkosság áldozata lesz. Közben Cal McAffrey, a Washington Globe dörzsölt riportere egy gyilkosság ügyében nyomoz. Az újság zöldfülű bloggere, Della Frye az első, aki felfigyel a látszólag egymástól független két eset közötti kapocsra. Miközben közösen próbálnak utánajárni a dolognak, Cal egyre nehezebb helyzetbe kerül, hiszen Collins régi barátja. Az ügy azonban alapjaiban rengetheti meg az országot.
A hajdan virágzó Tang dinasztiára sanyarú idők járnak. Egymást követik a lázadások, miközben a korrupt kormányt teljesen lefoglalják a szabadcsapatok elleni harcok. Mind közül a legjelentősebb a Repülő Tőrök klánja. Két ifjú parancsnok, Jin (Takeshi Kaneshiro) és Leo (Andy Lau) azt a feladatot kapja, hogy ejtsék foglyul a klán ismeretlen vezérét. Jin magányos harcosnak adja ki magát, Szél álnéven, és megmenti a börtönből Meit (Ziyi Zhang), a vak forradalmárlányt, majd elnyerve bizalmát, elkíséri a titkos szervezet főhadiszállására.
Roy kisfia, Alton olyan titokzatos képességekkel bír, melyek miatt vallási szekták célpontjává válik. Apja és fia menekülni kényszerülnek, és az éjszakai szökésből hamarosan országos hajsza lesz, amelybe a legmagasabb kormányzati körök is bekapcsolódnak. Roy mindent kockára tesz, csak hogy fia teljesíthesse feladatát... bármi is legyen az.
Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
Két amerikai gép véletlenül szovjet légtérbe kerül, és az egyik gépet lelövik. Az eset felderítésével az USA legjobb pilótáját, Masters-t bízzák meg, akinek a gépe találatot kap, és a férfi az egyik közel-keleti ország börtönébe kerül. Fia, aki szintén kiváló pilóta egy tapasztalt oktató segítségével engedély nélkül berepül az ellenséges arab országba, hogy kiszabadítsa az apját. Ha magánakciója sikerrel jár, hősként térhet vissza, ha nem, odavesznek mindketten...
Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...