Bobby Coopernek valahol az isten háta mögött lerobban az autója. A közeli kisvárosban, ahová segítségért megy, csupa elvarázsolt figurával találkozik. Az egyik például megbízza, hogy ölje meg a feleségét.
1994 októberében három főiskolás belevág, hogy filmet csináljon a hírhedt Blair-i boszorkányról, akinek szelleme állítólag már kétszáz éve kísért a környéken. A három fiatal nyom nélkül eltűnik az erdőben, ám a kamera egy év múlva előkerült, benne a hátborzongató filmfelvétellel. Napjaink legnépszerűbb kultuszfilmjét 35 ezer dolláros amatőr költségvetésből forgatták és hihetetlen sikert aratott előbb Amerikában, majd az egész világon - és bevétele csak az amerikai mozikban meghaladta a 140 millió dollárt.
Hugh Glass 1822-ben nyugat felé veszi az irányt, hogy Andrew Henry kapitány szolgálatában szőrmét gyűjtsön. A férfit egy napon megtámadja egy medve, és bár Hugh csodával határos módon túléli az esetet, nagyon súlyos sérüléseket szenved. A terepviszonyok lehetetlenné teszik, hogy elszállítsák, két mecénás pedig sorsára hagyja őt a vadonban. A védtelen férfi azonban mégis felépül, melyet követően bosszút esküszik, és elindul, hogy megtorolja sérelmeit azokon, akik megtagadták tőle a segítséget.
Nacho maga is egy kis mexikói árvaházban nõtt fel, nem csoda, hogy szívét-lelkét odaadná ha segíteni tudna a többi kis árván. A kis árvák persze egyelõre a pokolra kívánják, hiszen Nacho lett idõközben az intézmény szakácsa, és fõzõtudománya sajnos fabatkát sem ér. Rájön azonban, hogy van egy rejtett képessége: szinte a vérében van minden, amit egy pankrátornak tudnia kell. Nagy kár, hogy az árvaházat működtetõ egyház tiltja a bunyót, ezért Nacho elhatározza, hogy a jó cél érdekében igazi szuperhõshöz méltó módon ezentúl kettõs életet él! Napközben szakácstudományával nyomorítja az árvák lelkét, de este magára ölti égkék maszkját, és sorra veri tönkre Mexikó leghíresebb bunyósait - természetesen csakis azért, hogy az elnyert pénzbõl az árvákat támogathassa...
Két angol gyerek bolyong az ausztrál félsivatagban. A nagylány nem meri elmondani kisöccsének, hogy apjuk, aki kocsival kihozta őket "kirándulni", a piknik kellős közepén főbe lőtte magát. Az éh- és szomjhalál határán álló fiatalokra rámosolyog a szerencse: találkoznak egy bennszülött fiúval, aki csatlakozik hozzájuk...
A világszerte nagy sikerrel játszott vígjáték főhőse Mick Dundee kedélyes, és kissé faragatlan krokodilvadász, aki szinte egész életét az ausztráliai őserdőkben töltötte. Ám egy napon felfigyel rá a világ, amikor híre megy, hogy egyik expedíciója során egy krokodil majdnem letépte a fél lábát, ő pedig sebesülten egy teljes héten át vonszolta magát a dzsungelen keresztül segítségért, és csodával határos módon túlélte ezt a kalandot. Sue Carlton, egy vállalkozó szellemű New York-i riporternő elhatározza, hogy felkeresi a hőst és személyesen készít interjút vele. Pénzt és fáradságot nem sajnálva felkutatja Krokodil Dundee-t, hogy együtt - nem kevés kaland árán - rekonstruálják az eseményeket. Ám a sikeren felbuzdulva Sue ráveszi Mick-et, hogy kísérje el őt New Yorkba, ami elképesztő világ egy vadász számára, aki soha nem látott még nagyvárost, és több mint 40 embert egyszerre egy helyen.
A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...
Lewis, a kalandtúrák szakavatott rajongója elviszi három barátját az Appalache-hegységbeli Cahulawassee folyóhoz, mielőtt egy víztározó építése miatt örökre megváltoztatnák a természet képét a környéken. A négy városi férfi gyakorlatlan mozdulatokkal, de annál nagyobb lelkesedéssel száll kenuba a vad folyó felső folyásánál, családjaiktól távol, a természet kihívásaival szembenézve nagy kalandra készülnek. A természet azonban kegyetlen, főleg ha rossz szándékú emberek is járják a civilizációtól távoli erdőséget. Amikor Ed és Bobby elszakadnak társaiktól, egy folyóparti sűrűben két hegyi ember lepi meg őket, puskákkal felszerelve. Rémálomba illő tortúra veszi kezdetét, amelynek csak Lewis és Drew érkezése vet véget. A vizitúra hátralévő részére innentől kezdve a halál árnyéka vetül, és a férfikor felén járó hőseink sokkal komolyabb leckét kapnak abból, mit jelent a küzdelem az életért, mint eredetileg gondolták.
George Pemberton és felesége, Serena Észak-Karolinában telepedtek le a nagy gazdasági világválság közepén, hogy fakitermelő vállalkozásba kezdjenek. Ezen a barátságtalan hegyvidéken Serena gyorsan felnő a feladathoz és egyenlővé válik a férfiakkal. Csupán egyetlen dolog gyengíti őt, hogy megtudja, nem lehet gyermeke. Férjének viszont létezik egy törvénytelen fia, aki iránt most bosszúszomjas dühöt érez.
20.000 évvel ezelőtt járunk Európában, az első jégkorszak idején. Egy törzsi vadászat alatt egy fiatal ősember fiú megsérül, s a többiek azt hiszik, meghalt. Később egyedül ébred fel. Túl kell élnie a kegyetlen természet viszontagságait, s haza kell jutnia, mielőtt a halálos téli fagy végezne vele. Az útja során váratlan szövetségesre lel, amikor találkozik egy magányos farkassal.
Cheryl fiatal, mégis úgy érzi, mindent elveszített. Az élete összeomlóban van -és ő is mindent elkövetett, hogy tovább omoljon-, de lát kiutat. Csak nagyon hosszút. Bár életében nem kirándult, egy hirtelen ötlettől vezérelve vándorútra indul. Több mint 1500 kilométert gyalogol az Egyesült Államok nyugati partvonalán. Átkel a Mojave sivatagon, megmássza a Sierra Nevadát, végiggyalogol Kalifornián és Oregonon, kibírja a havat és a forróságot. És legfőképpen: a magányt. Hosszú útja során persze sok emberrel találkozik, köt barátságokat és túlél néhány ijesztő kalandot: de az igazi társaságát a múltjából meríti. Menet közben a régi, elrontott élete szereplői kísértik.
Egy tragikus baleset következtében a hófödte hegyek között ragad egy férfi és egy nő. Bár idegenek, most mégis csak egymásra támaszkodhatnak, ha túl akarják élni a szélsőséges körülményeket. Mikor rájönnek, nem számíthatnak segítségre, útnak indulnak, hogy több száz kilométert tegyenek meg gyalog. Az előttük álló út számos megpróbáltatást rejt, ám közben olyasmire is rátalálnak, amire nem is számítottak: egymásra.
A Pacific Northwest erdeiben elszigetelten él egy apa hat gyermekével együtt. A lurkókat szigorú fizikai és szellemi nevelésben részesíti. Aztán úgy alakul, hogy kénytelenek lesznek elhagyni ezeket a számukra paradicsomi körülményeket, és szocializálódniuk kell, hogy a világ civilizált részein boldoguljanak.
Vad kannibálcsoport rabolja el a Bright Hope nevű kisváros telepes lakóit. Az áldozatok megmentésére induló lövészeket Franklin Hunt seriff vezeti. Ellenségük azonban könyörtelenebb, mint gondolták: a csoport küldetése és saját túlélése is súlyos veszélybe kerül.
Egy nemrég özveggyé vált utazót elrabol egy hidegvérű gyilkos, így kénytelen megszökni a vadonban, ahol harcolnia kell az elemekkel, miközben üldözője egyre közelebb kerül hozzá.
Mihez kezd egy medvebocs, ha elveszítette a mamáját? Milyen önfeledten gurulni lefelé a domboldalon, virágokkal játszadozni, mérges gombától hallucinálni? Hogyan kell táplálékot szerezni, megküzdeni az életért, megismerni a veszélyeket? Ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat egy izgalmas, megható és gyönyörű képekben megkomponált dramatikus természetfilmben. A filmben igazi állatok a főszereplők, akik a túlélésért küzdenek a vadonban. Történetünkben az ember, a vadász pedig talán felismeri a titkot, hogy nagyobb mámort jelent élve hagyni, mint ölni. Jean-Jacques Annaud, a számos, élményt nyújtó mozifilm rendezője (A szerető, A rózsa neve, Ellenség a kapuknál) több mint 4 évig dolgozott ezen a természetfilmen, és a következőket mondta egy interjúban: "Azt szeretném elérni ezzel a filmmel, hogy az emberek becsüljék ezeket az abszolút bűbájos teremtményeket, akik érzelmekkel, véleménnyel, barátokkal és intelligenciával rendelkeznek."
Skócia hegyvidékes tájai kiválóak kiránduláshoz, alkalmi légyottokhoz vagy akár a hadsereg terepgyakorlataihoz. Ezúttal azonban kiderül, hogy valami nagyon nincs rendben az erdőben. Amikor ugyanis kis létszámú katonai alakulat érkezik a helyszínre, hamarosan szembesülniük kell azzal, hogy leginkább nem a kiképzőjüktől, az általa adott feladatoktól vagy a természeti viszonyoktól kell tartaniuk, hanem a teliholdkor felbukkanó szörnyektől, amelyek éhesek. Nagyon éhesek...
A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.
Charles Morse Anthony Hopkins öregedõ milliomos, akinek csinos feleségén kívül egyetlen szenvedélye az olvasás. De a nõk - úgy tűnik - kevésbé megbízhatók, mint a könyvek. Morse arra gyanakszik, hogy fiatal fotómodell feleségének, Mickey-nek Elle Macpherson viszonya van a megnyerõ modorú divatfotóssal, Robert Greennel Alec Baldwin. Robert és Charles közös kirándulásra indul, repülõgépük azonban lezuhan Alaszka kietlen erdõségei fölött. Az öregedõ milliomos és a divatfotós magára marad a vadon mélyén. Ráadásul hamarosan kiderül, hogy egymásra sem számíthatnak
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.