A rejtélyes Dalton kiagyalja a tökéletes bankrablás tervét, és merész akciója során több tucat embert ejt túszul az épületben. Frazier, a kőkemény nyomozó kapja a feladatot, hogy tárgyaljon a zseniális bűnözővel. Ahogy a veszedelmes macska-egér játék kezd kibontakozni, Frazier gyanút fog, hogy ebben az ügyben talán nem minden az, aminek látszik. Ráadásul felbukkan a színen a felsőbb érdekeket képviselő Madaline, aki kiszámíthatatlanságával még tovább bonyolítja az amúgy is robbanásveszélyes helyzetet.
Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.
A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.
Kelly Van Ryannek (Dennis Richards), a csábító tinilány vágyainak célpontja egy jóképű tanár, Sam Lombardo (Matt Dillon). Amikor Kelly kocsimosás ürügyén Samnél jár, kihasználja az alkalmat. Ám másnap a lány kisírt szemmel azt állítja anyjának (Theresa Russell), hogy tanára megerőszakolta. Néhány nappal később egy másik diáklány, Suzie Toller (Neve Campbell) is erőszakkal vádolja Lombardót. Az ügybe belekeveredik Ray Duquette (Kevin Bacon) nyomozó is, akinek a megjelenésével csak tovább nő a megválaszolatlan kérdések száma, miközben a történet egyre vadabb és forróbb fordulatokat vesz...
Libby Parsons-nak mindene megvan - jóképű, gazdag férje, akit szeret, egy fia, akiért mindketten rajonganak, csodálatos otthona Seattle közelében, és remek barátaik, akikre mindig lehet számítani. Idillikus élete azonban hirtelen rémálommá válik, amikor férje, Nick egy romantikus hétvégi vitorlázás során eltűnik a hajó fedélzetéről, és Libby-t vádolják a meggyilkolásával. Libby-t elítélik és börtönbe zárják, legjobb barátnője pedig eltűnik a kisfiával. A nő később kideríti, hogy mindketten San Franciscóban élnek Nick-kel, aki megrendezte a saját halálát, majd új személyazonossággal új életet kezdett. Egy jogásznő rabtársa azonban némi vigasszal tud szolgálni a végsőkig kétségbeesett Libby számára: amikor szabadon engedik, nyugodt lélekkel megölheti Nick-et, akár a Times Square közepén, mindenki szeme láttára, ha akarja, hiszen senkit nem lehet kétszer perbe fogni ugyanazért a bűnért. Az kettős kockázat lenne...
Négy vagány New York-i srác ostoba csínyével egy ember halálát okozza. A fiúk javítóintézetbe kerülnek, ahol aztán nap mint nap a poklok poklát élik át: őreik szadista parancsnokuk vezetésével megalázzák, megkínozzák, sőt megbecstelenítik őket. Aztán évek hosszú sora telik el, de az egykori srácok érett, komoly férfiként még mindig nem tudnak szabadulni a történtektől. Furcsa ügy kapcsán találkoznak: kettőjük bíróság elé kerül, mert felismerték és megölték egykori fő kínzójukat. A másik két barát - az egyik újságíró, a másik ügyész - komoly problémával néz farkasszemet: hogyan tudnák úgy csűrni-csavarni a történteket, hogy túljárjanak az igazsággépezet eszén és két társuk megmeneküljön. Ezzel talán ők is túljuthatnak lelkileg a történteken.
Ellie és Pete sikeres vállalkozókként régi házakat újítanak fel és adnak el. Párként egyre gyakrabban merül fel köztük a családalapítás kérdése, és bizony úgy érzik, hogy lassan eljár felettük az idő emiatt, így elhatározzák, hogy örökbe fogadnak egy ötéves gyermeket. Ám az elvárásaik ellenére a sors egy tinédzserrel találják szemben magukat, akinek még két testvére van. Nem kell sok idő hozzá, hamar családdá fonódnak össze.
A tárgyalótermi légkörben játszódó filmek holtbiztos ismertetőjegye a mesterien adagolt feszültség és a kikezdhetetlen logika. Az alapanyagokból e történetben sincs hiány. Martin sikeres, arrogáns és jóképű ügyvéd, aki bármikor vállalja a harcot, ha annak elég hangos médiavisszhangot lehet teremteni. Elvállalja egy vad utcagyerek képviseletét, akit Chicago egyik legbefolyásosabb emberének meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem humanitárius szempontok vezérlik, nem is az igazság keresése: ő saját verzióját szeretné előadni az igazságról. Volt főnökén is bosszút szeretne állni, ráadásul a vád képviselője sem közömbös számára érzelmileg: Janet és Martin korábban szenvedélyes szeretők voltak. A sokfelé aprózott feszült figyelem megtéveszti Martin érzékeit: nem veszi észre a számára készített csapdát.
Egy fiatal New Orleans-i özvegy férje meggyilkolásának gyanújával polgári pert indít a befolyásos nagyvállalat ellen. Jogi képviseletét Wendell Rohr, az udvarias és választékos modorú déli ügyvéd látja el, aki erkölcsi meggyőződéssel és szívből jövő szenvedéllyel lát neki az ügynek. Ellenfele látszólag a cég érdekeit képviselő védőügyvéd, aki valójában Rankin Fitch, a profi és könyörtelen esküdtszéki szakértő bábja. Fitch és Rohr rájönnek, hogy nem ők az egyetlenek, akik meg akarják nyerni maguknak az esküdteket. Ezt akarja az egyik jelölt, Nick Easter, ráadásul egy titokzatos nő is felbukkan a színen.
Rudy Baylor egy átlagos ügyvédjelölt: úgy érzi, fantasztikusan gazdag ügyfelek fantasztikus ügyeit fogja intézni - természetesen fantasztikus módon. Álláskeresése során azonban kiábrándító pofonokat kap az élettől. Első megbízása egy lehangoló biztosítási ügy: Ray Black leukémiában haldoklik, mert a Great Benefit biztosítótársaság nem volt hajlandó fizetni a csontvelő-átültetés költségeit. Amikor szembeszáll a hatalmas céggel, egy olyan kusza és korrupt világgal találja magát szemben, amely a legvadabb fantáziavilágát is mélyen alulmúlja...
Az amerikai "forró" Dél: Alabama állam az 1930-as években. Dúl a fajgyűlölet, így amikor az egyik városkában megerőszakolnak egy fiatal fehér nőt, szinte mindenki szentül hiszi, hogy csakis egy fekete lehet a tettes. A helyi rendőrség hamar ki is pécéz egy megfelelő gyanúsítottat, a tagbaszakadt Tom Robinsont többen is látták a bűntény közelében. Ebben a környezetben a színes bőrű Robinson esélyei a felmentésre szinte a nullával egyenlők, nem vitás, hogy a bíróság gyorsított menetben ítéli majd halálra, ha csak a felbőszült tömeg már annak előtte meg nem lincseli. A város köztiszteletben álló, minden ízében tisztességes ügyvédje, Atticus Finch közmegdöbbenésre vállalja Robinson védelmét - tudván, hogy ez a döntés egész pályafutása végét jelentheti...
Sara és Brian élete örökre megváltozik, amikor kiderül, hogy a kétéves kislányuk leukémiás. A szülők sajátos utat választanak a reménytelen helyzetben, Jesse és Kate mellé egy harmadik gyereket nemzenek, hogy őt majd donorként felhasználhassák Kate gyógyítására. Kate és kishúga szorosabban kötődik egymáshoz, mint a legtöbb lánytestvér, hiszen Kate-nek az élete függ Annától. Sara még az ügyvédi karrierjét is otthagyja, hogy a lányai mellett legyen, ugyanakkor megfeledkezik a kisfiáról. Egy idő után Anna megelégeli a helyzetet. A tizenegy éves kislány ügyvédet fogad, és kezdetét veszi Amerika legkülönösebb pere.
Caldwell alezredes és Jay Austin rendőrnyomozó nem kedvelik egymást. Legkevésbé sem. Mert Caldwell segített eltávolítani Austint a katonai rendőrségtől néhány évvel korábban. És most ez a két ősi ellenség kénytelen összefogni, hogy a végére járjanak egy brutális gyilkosságnak, mely a Presidio katonai támaszponton történt. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, Austin nyomozó hirtelen szenvedélyesen érdeklődni kezd egy gyönyörű, tüzes fiatal nő iránt (Meg Ryan), aki történetesen Caldwell alezredes lánya. Először szikrák repkednek az ifjú szerelmesek között. Aztán öklök és golyók kezdenek repkedni, ahogy ez az akciódús thriller teljes sebességre kapcsol, és feltépi San Francisco utcáit.
Hogyan lesz valakiből esküdt egy hírhedt maffiózó tárgyalásán? Annie Laird (Demi Moore), a gyermekét egyedül nevelő anya azért vállalja a feladatot, mert jó példát akar mutatni a fiának a felelősségtudatról, de saját egyhangú életébe is szeretne változatosságot vinni. Honnan is sejthetné, hogy döntésével mindkettejük életét veszélybe sodorja? Az esküdtek biztonságát és anonimitását elvben törvény biztosítja, de a valóságban sokszor minden másként történik... A gengszter megbízza a titokzatos Tanárt (Alec Baldwin), hogy válassza ki az esküdtek közül azt, aki képes lesz meggyőzni társait a vádlott ártatlanságáról. A Tanár Annie-t környékezi meg, igyekszik a bizalmába férkőzni, és meghódítani az asszonyt, aki eleinte nem is tudja magát kivonni a különös, karizmatikus férfi hatása alól. Ám amikor rájön, hogy elárulták, kitör a bénító kapocsból, és új játszmába kezd, amelyet immár az ő szabályai szerint játszanak.
Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)
Dr. Jack Gramm, a híres pszichiáter és igazságügyi szakértő halálos fenyegetést kap: már csak 88 perce van hátra az életéből! Biztos benne, hogy a háttérből a kivégzésére váró sorozatgyilkos, Jon Forster irányít, akit egykor ő juttatott rács mögé. Jack egyre paranoiásabb és bizonytalanabb lesz, már nem bízik sem az asszisztensében, sem a diákjában, Laurenben, de még az egyetem igazgatónőjében, Carolban sem. Ráadásul a rendőrség is a nyomában van, az újabb gyilkosságokkal ugyanis őt gyanúsítják.
A fiatal csavargó, Joe egy Glasgow és Edinburgh között ingázó szénszállító hajón talál munkát. Egy nap társaival fiatal nő holttestére bukkannak a tengerben. A rendőrségi nyomozás eredményeként elfogják a feltételezett elkövetőt, hamarosan azonban kiderül, hogy Joe többet tud az áldozatról, mint amennyit bevall a hatóságoknak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Joe viszonyt kezd munkaadója feleségével, Ellával .
Jack Sommersby (Richard Gere) nem hagy különösebb űrt maga mögött, amikor elmegy harcolni a polgárháborúba. Felesége (Jodie Foster) némileg tán meg is könnyebbül, hogy durva, erőszakos férjét távol tudhatja magától. Azt azért hét év után sem hiszi, hogy Jack ne térne vissza. Az asszonyi érzések sosem csalnak: Jack Sommersby egy szép napon visszatér - de mintha a háború kicserélte volna, mintha nem ugyanaz az ember lenne, aki volt.
Bill és Stan, a két New York-i egyetemista délnek tart, ám egy börtönben kötnek ki. Mire felocsúdnának, Alabama államban letartóztatják őket és gyilkosság vádjával bíróság elé kerülnek. Bár ártatlanok, mint a ma született bárányok, nincs alibijük, ráadásul több szemtanú is ellenük vall. Persze pénzük sincs ügyvédre, de eszükbe jut, hogy az egyikük Vinny nevű bácsikája talán segíthetne rajtuk. Vinny ugyan ügyvéd, de kész katasztrófa. Nem beszélve arról, hogy ez ügyvédi pályafutásának első ügye. A bácsika és segítőkész barátnője minden trükköt bevet, hogy kihúzzák a fiúkat a csávából.
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.