Az alacsony IQ-val rendelkező Forrest nagy dolgokat ért el életében, és jelentős történelmi események során is jelen volt – minden esetben messze felülmúlva azt, amit bárki elképzelt, hogy képes lenne megtenni. De annak ellenére, hogy mindent elért, egyetlen igaz szerelme elkerüli őt.
Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.
1971 júniusában hatalmas botrány rázza meg az Amerikai Egyesült Államokat: a The New York Times részleteket közöl egy szigorúan titkos jelentésből, amelyből nyilvánvalóvá válik, hogy az USA kormánya félrevezette a közvéleményt a vietnámi háborúval kapcsolatban. Miután a kormány leállíttatja az anyagok közzétételét és bíróság elé idézi a napilapot, az iratokat kiszivárogtató katonai elemző, Daniel Ellsberg a The Washington Posthoz fordul. A női laptulajdonosként még kuriózumnak számító, és az elismertségéért küzdő Katherine Graham úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, és kiáll a sajtószabadság mellett. A bátor asszony és az elhivatott főszerkesztő, Ben Bradlee egészen a Legfelsőbb Bíróságig elmennek, hogy a háború értelmetlenségét leleplező „Pentagon-iratok” nyilvánosságra kerülhessenek…
Rambo a vietnámi veterán, egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.
Eljön a téli szünet, ám a jó nevű amerikai iskolából nem megy mindenki haza az ünnepekre. Tully, a jó eszű, ám különc és bajkeverő diák családi zűrök miatt. Mary, az iskola szakácsnője azért, mert egyetlen fiát gyászolja, aki nemrég esett el Vietnamban, és az iskola az utolsó hely, ahol együtt volt vele. Hunham, a történelemtanár pedig azért nem, mert az igazgató őt jelölte ki felvigyázónak az iskolában rekedtek mellé...
Roger Cobb vietnami veterán horrorregények írásával keresi a kenyerét, és éli a nyugodt kis családi életét. Roger fia, Jimmy meglátogatja nagynénjét, akinek a házában, rejtélyes körülmények között, egyszer csak nyoma vész. Roger bármeddig képes elmenni, hogy fiát megtalálja, eközben házassága és karrierje is darabokra hullik. A nagynéni hirtelen halála miatt Roger újra elmegy a házhoz, ahol az egész rémálom elkezdődött, és az épületben lakozó szörnyű és rejtélyes erők rákényszítik a férfit, hogy egy szívfájdító utazást tegyen a múltba...
A vietnami háború alatt egy különleges amerikai harci egységet kiküldenek, hogy öljék meg a Viet Cong katonákat, és vadásszanak rájuk az utolsó emberig. A harcok a végtelen alagútban Vietnam dzsungele alatt zajlanak. Ők egy különleges öngyilkos osztag, a nevük: Alagúti Patkányok.
Egykori főnöke, Samuel Trautman, azzal keresi fel a börtönbüntetését töltő Rambót, hogy utazzon Kambodzsába és derítse ki, hogy vajon vannak-e ott amerikai hadifoglyok. Rambónak bizonyítékot kell szereznie, mégpedig úgy, hogy fényképeket készít a fogvatartottakról. Rambo vállalja a veszélyes feladatot, mivel úgy érzi, nincs vesztenivalója. Arra azonban nem gondol, hogy az amerikai hadsereg bizonyos tisztjeinek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság és, hogy ezek a tisztek bármit megtesznek annak érdekében, hogy Rambo küldetése ne járjon sikerrel.
Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.
A 1969 nyarán, Kim Jin Pyeong ezredes visszatér Dél-Koreába miután Vietnamban szolgált. Poszttraumás szindrómában szenved és csapdába esett egy szeretetlen házasságban Soo Jin-el, aki kétségbeesetten vágyik egy gyermekre. Egy éjszaka, találkozik az új szomszéddal Jong Ga Heun-el, Kyung Jin Woo kapitány kínai-koreai feleségével,aki a közelmúltban helyeztek át a katonai táborba. A katonai tábor fojtogató légkörében,a két ember titkos, szenvedélyes viszonyba keveredik egymással.
Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.
Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.
Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.
Egy férfi története, aki 1967-ben elhagyja New Yorkot, hogy sört vigyen gyerekkori haverjainak a hadseregben, miközben azok Vietnámban harcolnak.
Hét titkokkal terhelt idegen találkozik a kaliforniai Tahoe-tó mellett, egy sötét múltú, lelakott hotelben. Egy végzetes éjszaka folyamán mindenkinek jut egy utolsó esély a megváltására... mielőtt végleg elszabadul a pokol.
Sok évvel a háború után Paul, Otis, Eddie és Melvin visszatér Vietnamba, hogy elesett szakaszvezetőjük maradványait és az elásott kincset megkeressék. A kis csapat és Paul aggódó fia felveszik a harcot az ember és a természet erőivel, miközben szembenéznek a háború pusztításával.
Ron Kovic lelkes, hazáját szerető ifjúként önkéntesnek jelentkezik a hadseregbe, hogy a vietnami háborúban szolgálja Amerikát. Az egyik összecsapásban szerzett súlyos sebesülés azonban kettétöri az életét. Félig bénán, élete végéig tolókocsihoz kötve tért haza. Ahogy a háborúban, úgy otthon is gyötrelmek sorozata várja: meg kell szoknia nyomorékságát, be kell illeszkednie családjába, környezetébe. Csak lassan ismeri föl, hogy nem a körülötte lévő világ változott meg, hanem ő maga. Ron Kovic az egyik legismertebb háborúellenes aktivista lesz. (port.hu)
Nick Parker (Rutger Hauer), a vietnami veterán nem szeret bizonytalan kimenetelű ügyekbe keveredni. Egy nap azonban vállalja a kockázatot, amikor ígéretet tesz Billy haldokló édesanyjának, hogy a fiút épségben eljuttaja az apjához. Az út azonban meglehetősen hosszú Miamitól Renóig, s hamarosan üldözőbe veszik őket. Az anya gyilkosai ugyanis profi gengszterek és ha nincs Nick, akkor már a fiú sem élne.
A film főhőse a német születésű Dieter Dengler, aki egész életében pilóta akart lenni. 18 éves korában az Egyesült Államokba költözött, ahol a vietnámi háború idején beállt a hadseregbe. Egy bevetés során a gépét azonban lelőtték Laosz felett, őt pedig foglyul ejtették. Ám a kínzások, éheztetések nem vették el Dieter életerejét: szökést tervezett, majd meg is valósított néhány társával együtt.A Hajnali mentőakcióban Christian Bale élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja Dengler szerepében. Nagyszájú amerikai katona, megalázott fogoly, messianisztikus törvényen kívüli - Bale a szerep egyes vetületeit olyan szenvedélyes erővel alakítja, hogy Herzog múzsájának, Klaus Kinskinek hasonlóan felejthetetlen játékát juttatja eszünkbe. Az operatőri munka is lenyűgöző, noha egyszerűbb és közvetlenebb, mint Herzog korábbi filmjeiben - a forgatókönyv lendületes.
Volt idő, amikor Nathan Muir CIA-ügynök és a tanítványa, Tom Bishop elválaszthatatlanok voltak. Együtt járták a világot Vietnamtól Bejrútig egy olyan szakmában, amely veszéllyel és bizonytalansággal teli. De ez sok évvel ezelőtt volt. Muir az utolsó napját tölti a nyugdíj előtt, amikor megtudja, hogy Bishopot kémkedés vádjával bebörtönözték Pekingben, és huszonnégy óra múlva kivégzik, hacsak nem történik valami csoda. Megdöbbenésére a felettesei sorsára hagyják a fickót, nem akarnak egy nemzetközi konfliktust kockáztatni miatta. Miközben Bishop ideje egyre fogy, Muir belevág élete legveszélyesebb akciójába.