Richard Linklater új filmje, a Sráckor eleddig példátlan filmes kísérlet és egyedülálló mozis élmény. Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain, és magán az időn. A film a 6 éves Masont követi az ember életének legradikálisabban változó évtizedén át a családi költözések, viták, házassági kudarcok, újra házasodások, új iskolák, első szerelmek, elvesztett szerelmek, jó időszakok, ijesztő időszakok, és a szívfájdalom és rácsodálkozás állandóan lüktető keveredésének ismerős kavargásán keresztül.
A történet időszámításunk előtt 2 millió évvel ezelőttre kalauzul el bennünket a kőkorszaki szakik világába, ahol két nem mindennapi család életébe csöppenünk bele. Frédi, a sárkánydaru közkedvelt kezelője, egy nap megnyerte a pályázatot: jutalma egy főnöki szék, meg egy gyönyörű titkárnő. Frédi nem is sejti, hogy hatalma, csak egy álnok elnök ármány műve. Vilmáék kegyelem-kenyerén él Beni és családja, ám aztán történik valami, amitől Frédi végre észhez tér...
Simran, a Londonban élő, konzervatív pandzsábi családban nevelkedő lány kikönyörgi édesapjánál, hogy mielőtt előre elrendezett házassággal férjhez adnák régóta kinézett indiai vőlegényéhez, elmehessen a barátnőivel egy egyhónapos európai vonatos körutazásra. Az úton megismerkedik Rajjal, a szintén Londonban élő, léha, felelőtlen indiai fiúval, akit rettentő ellenszenvesnek talál. A kalandos út során azonban a két fiatal egyre jobban megismeri egymást, és az út végére rájönnek, hogy egymásba szerettek. Ám Simrant otthon várja a szigorú apa, a soha nem látott, Pandzsábban élő vőlegény és az indiai szokások szerint elrendezett, hagyományos esküvő.
A nagy gazdasági világválság idején egy hétköznapi hős, James J. Braddock (Russell Crowe) véghezvitt valamit, amivel sportlegendává vált. A harmincas évek elején járunk. Sorozatos vereségei miatt Braddock profi boxoló karrierje már lezárult, de családja eltartása érdekében kénytelen elvállalni egy olyan mérkőzést, ahol nem nyerhet. És megtörténik a csoda: reményektől, álmoktól, az önbecsülés és a szeret erejétől hajtva Braddock kiüti esélyes ellenfelét, s ezzel százezrek számára válik hőssé, példaképpé. Karrierje új lendületet vesz, ám egy nap szembekerül Max Baerrel, a nehézsúlyú bokszvilágbajnokkal, aki már két ember halálát okozta a ringben.
John Clasky bármit megtenne a családjáért. Jól menő főszakácsi állásának köszönhetően el is halmozza őket mindenféle földi jóval, többek között egy nyári lakkal Malibun, amihez természetesen egy lélegzetelállító házvezetőnő is jár. Csakhogy az új alkalmazott, a Mexikóból emigrált Flor egy mukkot se tud angolul, a Clansky család pedig a spanyollal áll hadilábon. Flor és lánya egy szebb élet reményében jött Amerikába, ám a látszat ellenére az élet Clanskyéknál sem fenékig tejfel. Flor elhatározza, hogy leküzdi a nyelvi nehézségeket és latin temperamentumát kihasználva ráncba szedi a zűrös famíliát: megtanítja nekik, hogy az ember életében a család a legfontosabb dolog.
Charles Schine (Clive Owen) reklámszakember egy napon összeismerkedik a vonatmegállóban Lucinda Harisszel (Jennifer Aniston). Ez a találkozás örökre megváltoztatja az életét. Lucinda bájos, gyönyörű és izgató. Annak ellenére, hogy mindketten házasok és gyermekeik is vannak, mágnesként vonzódnak egymáshoz. Kis románcuk azonban nem várt véget ér, amikor Laroche (Vincent Cassel), egy idegen férfi rájuk töri az ajtót és fegyvert fog rájuk. Az igazi rémálom csak ezt követően kezdődik: kalandjuknak sokkal szörnyűbb következményei lesznek, mint amiről bármelyikük álmodni mert volna.
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
A kényelmes és irigylésre méltó életet élő Peyton Flanders elveszíti férjét, és még meg sem született gyermekét. Nincs más választása, új életet kell kezdenie. Az élet, amelyre vágyik azonban egy másik nőé; az elégedett és tevékeny Claire Bartel-é, aki egyszemélyben feleség, anya, és üzletasszony. Eljátszva az ideális babysittert, Peyton beköltözik Claire-ék otthonába. Solomon, a házi mindenes az egyetlen, aki észreveszi, hogy Peyton valójában nem az a drága angyal, akinek mindannyian gondolják. Mire Claire megérti, mire megy ki Peyton titkos játéka, talán már túl késő ahhoz, hogy megmentse családját a rémisztő jövőtől, amit Peyton szánt nekik.
Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története... 1923: Virginia Woolf, a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura, az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa, a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli... Világszerte számtalan díjjal méltán jutalmazott alkotás.
Olive felmenői bolondok és bogarasak. Számukra minden nap kaland: ritkán sikerül megúszniuk katasztrófa nélkül. A kislány apja, Richard a világ legpechesebb karriertanácsadója, Frank nagybácsi irodalomtanár, aki sikertelenül próbálta elcsábítani egyik fiútanítványát, bátyja, Dwayne rajong az idejétmúlt német filozófusokért, emellett hallgatási fogadalmat tett. Egyedül a nagypapa vidám mindig, de lehet, hogy csak azért, mert az utóbbi években kábítószerfüggő lett. A sors úgy hozza, hogy a sok fura figura kisbusszal indul a napfényes Kaliforniába, hogy Olive részt vegyen A család kicsi kincse című vetélkedőn.
Egy autóbuszos kirándulás során Rosalbát, a pescarai háziasszonyt legnagyobb bosszúságára egy útmenti kávézóban hagyják. Ahelyett, hogy megvárná, hogy férje és gyerekei visszajöjjenek érte, kissé durcásan úgy dönt, inkább hazaindul egyedül. Hamarosan felveszi egy kocsi, amely a számára teljesen ismeretlen Velencébe viszi. Másnap vasárnap, s itt kezdődik csak igazán Rosalba kalandja. A rövid kitérőből, Rosalba családjának írt levelének megfogalmazása szerint "kisebb vakáció" lesz. Férje, Mimmo nem lát a dühtől. Amikor megtudja, hogy egyik alkalmazottja, egy vízügyi szakember nagy krimiolvasó, Velencébe küldi, hogy keresse meg a feleségét.Rosalba időközben új életet kezdett. Egy öreg anarchista virágárusnál talál munkát, a kissé naiv, izlandi származású pincérnél, Fernandónál lakik, és közeli barátságot köt a szomszédban lakó kozmetikus-masszőr Graziával.
Giovanni az Adria-parti Anconaban tökéletes boldogságban él feleségével, valamint két felnőtt korú gyermekével Paolaval és Andreaval. Pszichiáterként Giovanni olyan sorsokkal szembesül a lakásában berendezett rendelőben, melyek szöges ellentétben állnak rendezett életvitelével. Giovanni szeret olvasni, zenét hallgatni, és egyetlen napja sem telik el anélkül, hogy a város utcáin és a tengerparton futna. Egy vasárnap délelőtt sürgősen meg kell látogatnia egyik páciensét, így lemondja az Andreaval tervezett közös programot. A fiú ezután úgy dönt, hogy a barátaival búvárkodni megy, de szerencsétlenül jár, és életét veszti. A család élete ezután gyökeresen megváltozik: Giovanni úgy érzi, nem tudja többé ellátni hivatását. A tragédia feldolgozását nehezíti, hogy a szülők megtudják: Andrea nyáron szerelmes lett egy lányba, akit értesíteni kell a halálesetről...
George Jetson a családjával együtt kiköltözik egy űrbázisra. Vele megy Jane, Judy, Elroy, Rosie a robot és Astro, a család kutyája.
A McDonald családot szörnyű tragédia éri, a tizenhét éves fiuk baleset áldozata lesz. Mac képtelen feldolgozni az elvesztését, a keserűség és a fájdalom szinte elveszi az eszét. Pedig arra nagy szükség van, hiszen Mac zsaruként dolgozik a memphisi rendőrségnél. Személyiségének változását a családja is megsínyli, állandósulnak az otthoni viták, veszekedések. A neje félni kezd tőle, a másik fia, Blake pedig rossz társaságba keveredik, aminek a tanulás látja kárát. Mac új társat kap, Sam Wright másodállásban lelkipásztor és szerető családapa. Úgy tűnik, ez csak olaj a tűzre.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.
The documentary's title translates as "to be and to have", the two auxiliary verbs in the French language. It is about a primary school in the commune of Saint-Étienne-sur-Usson, Puy-de-Dôme, France, the population of which is just over 200. The school has one small class of mixed ages (from four to twelve years), with a dedicated teacher, Georges Lopez, who shows patience and respect for the children as we follow their story through a single school year.
A straitlaced turn-of-the-century father presides over a family of boys and the mother who really rules the roost.
The little nomad girl, Nansal, finds a baby dog in the Mongolian veld, who becomes her best friend - against all rejections of her parents. A story about a Mongolian family of nomads - their traditional way of life and the rising call of the City.
