Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
A Pulitzer-díjas regényíró, William Forrester mindig is izgalmas személyiség volt. A semmiből bukkant fel negyven évvel ezelőtt, és nagysikerű regénye megírása után ugyanolyan gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A környék remetéjeként ismert őszes hajú író különc viselkedése mindenki számára talány. Amikor az afro-amerikai Jamal bemászik Forrester lakásába és véletlenül ott hagyja saját irományaival teli hátizsákját az események mindkettőjük számára nem várt fordulatot vesznek. Túljutva kölcsönös előítéleteiken Jamal Forresterben irodalmi munkássága első hívére és későbbi pártfogójára lel. Forrester pedig hosszú évek óta először lát okot arra, hogy feladja önként vállalt magányát.
A két Grimm testvér, Jacob és Wilhelm szélhámosságból élnek, és a francia hatóságok elől menekülnek. A testvérek rövidesen a fantáziájuk teremtette mesevilágban találják magukat, ahol egy bűvös erdőben titokzatos körülmények között fiatal lányok tűnnek el. Itt tényleg szükségük lesz minden trükkre, ellenfelük ugyanis a Tükör királynő.
Egy röpke nap óráiba sűrítve három nő megkapó története... 1923: Virginia Woolf, a huszadik századi világirodalom nagy egyénisége, a tragikus sorsú írónő hosszú gyógykezelése után elkezdi írni "Dalloway asszony" című regényét. 1951: Laura, az öngyilkossági hajlammal küzdő terhes háziasszony meglepetés bulit akar rendezni férje születésnapjára, de kezébe akad a regény és teljesen belefeledkezik. 2001: Clarissa, a leszbikus kiadótulajdonos szintén meglepetés ünnepséget akar rendezni AIDS-ben szenvedő költő barátja tiszteletére. Mindhárom történet alapkérdése saját boldogságunk igazi célja és annak elérése mások életén keresztül. Három nő, egy regény: az egyik írja, a másik olvassa, a harmadik átéli... Világszerte számtalan díjjal méltán jutalmazott alkotás.
Edward és Connie Sumner tipikus, középkorú házaspár, életük maga a megtestesült amerikai álom. New York egyik előkelő negyedében élik a maguk irigylésre méltó életét nyolcéves fiuk, egy kutya és egy házvezetőnő társaságában. De az élet mindig tartogat meglepetéseket: egy végzetes találkozás, és ez a jólét kényelmébe merült boldog házasság kártyavárként omlik össze. Connie a Soho egyik utcáján összeismerkedik egy rejtélyes idegennel, aki a titok, spontaneitás, bűvölet és kockázat birodalmába csábítja, és ez a viszony idővel az asszony rögeszméjévé válik. Amikor Edward véletlenül rájön, hogy Connie hazudik neki, kutatni kezd a részletek után. A bizonyosságtól lesújtva szembesül a szeretővel, és eszeveszett dühében olyasmire ragadtatja magát, amit soha el se tudott volna képzelni.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Pauline és Juliet egy új-zélandi kisvárosban, Christchurchben élnek. Az iskolában barátkoznak össze, annak ellenére, hogy társadalmi különbség is van köztük. Juliet angol és jól szituált, Pauline rosszul öltözött és szülei mindennapos gondjai lehúzzák nagyra törő álmait. Ketten együtt elhatározzák, hogy izgalmas regényeket írnak, de közben egyre mélyebbre merülnek a képzelet világába.
Percy Bysshe Shelley, a 19. század egyik legkiemelkedőbb költője egy nap találkozik a 18 éves Mary Wollstonecrafttal. Shelley elhagyva családját összeköltözik Maryvel - az ifjú párnak a kor másik nagy tehetségű tollforgatója, George Gordon Byron ad menedéket. Svájci otthonában írja meg Mary a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusát, a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét, melyet Byron szellemtörténetei ihlettek. A film e szerelemnek és e mű születésének állít emléket.
Az idilli normandiai falu békés életét felkavarja a nagyvilági Gemma Bovery (Gemma Arterton) és férjének az érkezése. A különös szépségű nő már pusztán megjelenésével is felhívja magára a helyi pékséget vezető Martin (Fabrice Luchini) figyelmét, a középkorú férfi érdeklődése pedig lassan rajongássá válik, ahogy egyre több hasonlóságot fedez fel az asszony és Flaubert regényalakja, Bovaryné között. Martin mániája lesz, hogy neki kell megmentenie az asszonyt, aki minden bizonnyal a tragikus hősnő sorsára jut majd, ha ő nem lép közbe. A helyzetet bonyolítja, hogy megjelenik Gemma egykori szerelme is. Martin tettei pedig sokszor éppen az ellenkező hatást váltják ki, mint ami a szándéka volt.
A botrányos élete miatt száműzetésbe kényszerült Lord Byronhoz vendégek érkeznek: Shelley, a szeretője, Mary és a lány húga, Claire. A társasághoz csatlakozik még Byron önéletrajzírója, doktor Polidori is. A nap féktelen élvhajhászatban végződik. A képzelet játékait űzik, rémisztő és vérfagyasztó történeteket mesélnek egymásnak, szeánszot tartanak, melynek eredményeképpen megszületik a "Szellem". Kínok között bolyongnak a kastély falai között, egymásban próbálva enyhíteni végletekig fokozódó magányukat. A szellem és a fantázia éjszakája ez, amely - mint egy rossz álom - a napfelkeltével tovatűnik.
François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától.
Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.
Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.
A harmincegynéhány éves Jesse rossz passzban van. Nem elég, hogy a magánélete kész csődtömeg, a munkája is egyre jobban fullasztja. Ekkor keresi meg az egykori egyetemi tanára, aki felkéri, hogy mondjon beszédet a nyugdíjbavonulása alkalmából rendezendő vacsorán. Jesse úgy érzi, itt a nagy lehetőség, hogy kitörjön a megszokott életéből. Amikor visszatér a régi iskolájába, megrohanják az emlékek. Később találkozik Zibbyvel, a másodéves hallgatóval. Ennek hatására úgy érzi, hogy kezd visszatérni az önbizalma, és optimistán tekint a jövőbe.
Három javakorabeli férfi férjhez szeretné adni elhalt barátjuk lányát, aki az anyjával él együtt. Házasságközvetítői kísérleteik azonban sok bonyodalommal járnak. Ozu egy kicsit a Későtavasz témáját gondolja újra, csak itt nem apa és lánya, hanem anya és lánya szerepel. A lány azért nem akar férjhez menni, mert nem akarja magára hagyni megözvegyült anyját, az anya pedig férje halála után nem akar még egyszer feleségül menni senkihez. A film hangulatát végig átlengi a humor és az irónia. (kilencesterv.com)
C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.
A kis faluban élő, 12 éves Yaonak a Tall iránti rajongásán kívül semmije sincsen. Elszökik otthonról, hogy több száz kilométert utazva végre találkozhasson bálványával. A férfit lenyűgözi a kisfiú kitartása, és elhatározza, hogy segít hazatalálni neki. Útra kelnek hát együtt, és ahogy egyre távolodnak az ötcsillagos szálloda fényűzésétől és a nagyváros nyüzsgésétől, különleges, mély kapcsolat alakul ki közöttük. Seydou számára az utazás saját gyökereinek felfedezésévé lényegül.
Öt nő és egy férfi találkozik időről időre, hogy megvitassa a kiváló írónő, Jane Austen műveit. A napjaink Kaliforniájában élő klub tagjai lassan ráébrednek arra, hogy bár két évszázad eltelt azóta, és egy óceán választja el őket Angliától, a népszerű írónő regényeinek hősei, Emma, Mr. Darcy és a Bennet-lányok valójában ugyanolyan problémákkal, szívfájdalmakkal és érzésekkel küszködnek, mint ők. Az elvált Sylvia, az idősödő Bernadette, a félrelépésről fantáziáló Prudie és a többiek a könyvekből és egymásból merítenek vigaszt, erőt és bölcsességet.
Beth könyvmoly tinédzser, aki összeismerkedik Emmával, a feltörekvő írólánnyal. Emma viszonyba kezd Beth édesapjával, nem számolva azzal, hogy a kapcsolatnak komoly következményei lehetnek.
Különös per zajlik 1957-ben, San Franciscóban, egy vers került bíróság elé. Az Üvöltés szerzője a harmincegy éves Allen Ginsberg. A vád: obcenitás. A költőt a polgári szabadságjogok ismert védelmezője, John Ehrlich, a híres ügyvéd védi, a vádat Ralph McIntosh képviseli. A történetben három szál fonódik össze. Az egyik a fiatal Allen Ginsbergé, ahogy keresi helyét a világban, miközben próbálja megtalálni az igazi hangját. A másik a társadalom sajátos reagálása Ginsberg művészetére, egyszóval maga a tárgyalás, melynek célja eldönteni, hol húzódik a szabad véleménynyilvánítás határa. A harmadik pedig a vers szürreális animációs feldolgozása.
Lucy ugyan megörökölte édesapja kiadóját, amely jelenlegi helyzetében nem mondható épp sikeres vállalkozásnak. Amikor rájön, hogy az egykor elismert, mostanra azonban feledésbe merült Harris Shaw továbbra is tartozik egy kézirattal a kiadónak, utánajár az ügynek. Harris Shaw azonban mostanra nem csupán teljes magányba burkolózott, hanem alkoholproblémákkal is küzd, könnyen lehet viszont, hogy Shaw épp ebből a mélypontból tud újra elrugaszkodni majd. A lánynak sikerül rávennie az idős férfit, hogy vegyen részt egy turnén, amelyen készülő művét népszerűsítik majd, ez az utazás azonban csakhamar pokolivá válik, Lucy szeme előtt azonban egy cél lebeg csupán: hogy megmentse örökségét.