Rocky Balboa már mindent elért, amit egy bokszoló elérhet Amerikában. Most azonban nem a sikerért, a pénzért, vagy a bajnoki címért száll ringbe, hanem azért, hogy bosszút álljon barátja, Apollo Creed "gyilkosán". Apollo-t az óriás szovjet pofozógép, Ivan Drago brutális ökölcsapásai terítették le és küldték a halálba.Az Olasz Csődör kihívja szovjet riválisát. Elhatározza, hogy hazai pályán, a Szovjetunióban küldi majd padlóra Drago-t, akit a vörös nagyhatalom legjobb edzői, orvosai, a legmodernebb erőgépek segítségével készítenek fel a küzdelemre, míg Rocky térdig érő hóban futva, farönköket és sziklákat emelve acélosítja izmait, hogy méltó ellenfele legyen a szovjet Herkulesnek.A hidegháború utolsó óráiban a szuperhatalmak képviselői a ringben csapnak össze...
Amerika egyik alternatív változata a nyolcvanas években, amikor a világ a háború küszöbén áll. Az álarcos hősök tevékenységét betiltották, a társadalom, amely egykor megbecsülte őket, ma már fél tőlük, és ezért az alvilágba száműzte őket. Rorschach az egyetlen hős, aki nem fogadja el ezt a helyzetet és szembeszáll az igazságosztók tevékenységét betiltó törvénnyel. Még mindig vadászik a bűnözőre, a világ számára csak jó és rossz részből áll. Amikor egykori társa gyilkosság áldozata lesz, Rorschach rájön, hogy ez valójában csak a kezdet.
Trautman ezredes az afganisztáni háborúban az oroszok elleni tevékenysége miatt fogságba esik. Rambo kapja azt a veszélyes és minden eddiginél lehetetlenebbnek tűnő feladatot, hogy a front mögé kerülve, az oroszok által uralt területen felkutassa és kiszabadítsa a foglyul ejtett ezredest. A mindenre elszánt Rambo, az orosz területekre érkezve megtudja, hogy az ezredest egy megerősített erődben tartják. Ez a létesítmény első ránézésre bevehetetlennek tűnik: mindenhol állig felfegyverzett őrök figyelik a környéket és magát az erődítményt is. Rambónak, az őrök éberségét kijátszva sikerül bejutni. Az azonban, hogy ki is kerül-e ebből a pokolból, erősen kétséges.
Egy Interpol-ügynök hazamegy és egy bérgyilkost talál a szobájában. A 47-es rá vár. De mielőtt végezne áldozatával, elmondja, hogy került oda. Nigériától Moszkváig mérnöki precizitással kidolgozott gyilkosságok és menekülések jelzik a 47-es útját, miközben az Interpol embere mindig a sarkában maradt: de sosem érte utol az emberét. Átverések, árulások, kettős játszmák és gyilkosságok macska-egér játékába bonyolódva élnek évek óta. Lassacskán már abban sem biztosak, melyikük üldözi melyiküket. Most azonban eljött a végső leszámolás pillanata. Ám amikor titokzatos, közös múltjuk lezárulni látszik - hiszen egyikük mindjárt meghúzza a ravaszt - egy újabb fordulat ismét mindent megváltoztat.
A titkosrendőrség lelkiismeretes ügynöke, Leo Demidov elveszíti beosztását, hatalmát és otthonát is, amikor nem hajlandó feleségét, mint árulót elítélni. Moszkvából vidékre száműzik őket, és Mikhail Nesterov tábornokkal összefogva egy sorozatgyilkos nyomába erednek. Leót az igazság felfedésében pszichopata riválisa, Vaszilij akadályozza, aki ragaszkodik ahhoz, hogy "A paradicsomban nincs bűnözés".
Evelyn A. Salt a CIA alkalmazottja, de egy szovjet disszidens felismeri benne az oroszok kémjét: azt állítja, hogy Salt alvó ügynök, aki évek óta arra vár, hogy feladatot kapjon igazi munkaadóitól, és most el is jött az ideje. Hamarosan az USA-ba látogat az orosz elnök, őt kell majd megölnie.Salt főnökei nem bíznak semmit a véletlenre: azonnal lecsapnának addigi emberükre, ám van egy baj vele: túl jól képezték ki. Az ügynök kicsúszik a gyűrűből, és elmenekül. Az egész CIA a nyomába veti magát, ő pedig a saját és a férje életét is kockáztatja, hogy bebizonyítsa: valaki más az áruló.
A szabadság felbecsülhetetlen értékű kincs, és az ember akár a lehetetlenre is vállalkozik, hogy visszanyerje azt. Ez a gondolat jár a fejében néhány hadifogolynak is, amikor eldöntik, hogy megszöknek a szibériai gulagból, és bármi áron is, de hazajutnak. Hat rab indul útnak, hogy eljussanak Indiába, köztük az amerikai Mr. Smith, az indulatos orosz, Valka és a fiatal lengyel srác, Janusz, valamint hozzájuk csapódik egy árva lengyel lány, Irena, aki szintén az életéért menekül. 4000 mérföldet kell megtenniük gyalog a Takla-Makán sivatagon és a Himalája fagyos csúcsain keresztül. Az út a biztos halállal egyenlő, a kis csapat szökevénynek azonban ez az egyetlen esélye, hogy újra szabad emberként éljenek.
Ivan Danko százados a moszkvai drogmaffiát készül leleplezni. A bűnözők vezérének, Viktor Rostának öccsét egy akció során megöli a szovjet rendőr. Viktornak viszont sikerül elszöknie Chicagóba. Danko pedig vadászkopó módjára üldözi őt, mivel az ő társát a razzia során az orosz maffiózó ölte meg. Amerikában azonban már mások a szabályok. Ezt leginkább a nagyszájú amerikai zsaru, Ridzik felügyelő érezteti vele, akit kényszerből társául adtak a nyomozáshoz.
A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.
A hatvanas években játszódó, megtörtént eseményeken alapuló film történetének főhőse egy ügyvéd, James Donovan, akit a CIA arra utasít, hogy védjen meg egy KGB-ügynököt, Rudolf Abelt. Miután a szovjetek foglyul ejtenek egy amerikai pilótát, Francis Gary Powerst, az ügyvédnek Kelet-Berlinben kell végrehajtania a fogolycserét.
Egy orosz atomtengeralattjáró titokban komoly betegségben szenvedő kapitánya (Ed Harris) egy új küldetés miatt újra elhagyni kényszerül családját. A szigorúan titkos misszióban könnyen lehet, hogy az egész emberiség jövője a tét, miközben a múlt árnyaival is kénytelen lesz újra felvenni a harcot egy illegálisan ténykedő KGB csoport vezetője (David Duchovny) miatt. A rendkívüli férfi ezúttal szinte lehetetlen esélyekkel szembesül
After a fishing boat is attacked, the sole surviving crew member realizes it is none other than a resurrected Godzilla. However, efforts to bring the story to light are suppressed by the Japanese government amid growing political tensions between the United States and the Soviet Union, who are both willing to bomb Japan to stop the monster.
A jövő egy szocialista disztópia. Milutin űrhajós, akit az Alpha Centaurira küldenek, hogy az ottani kolónián is terjessze az ideológiát. Útjára elkíséri egy női android, Nimani. A film Milutin és kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól. Az emberi érzelmek lélegzetelállító vizuális világba helyezett analógiája ember és gép összetett kapcsolatán keresztül mutatja meg nekünk, hogy mi is lapul a szívünk mélyén.
Tomas, a neves prágai agysebész, agglegényként éli mindennapjait. Igazi nőfaló, akinek a párkapcsolatokról sajátos filozófiája van: ha látóteredbe kerül egy nő, légy résen minden pillanatban, de soha ne kötelezd el magad. Amikor azonban megismerkedik a monogám Teresával egyszeriben felrúgja elveit, és elveszi a lányt feleségül. Tomas azonban továbbra sem mond le szeretőjéről, Sabrináról, akit viszont csöppet sem zavar, hogy a férfi csupán szexuálisan vonzódik hozzá. Hamarosan a két nő megismerkedik egymással, s ki tudja, hogyan folytatódna ez a szerelmi háromszög, ha mindez nem éppen az 1968-as évben, a Prágai Tavasz idején történne...A világhírű film Milan Kundera azonos című regénye alapján készült, mely Magyarországon egészen a rendszerváltásig tiltólistán volt.
Sean Connery, az egykori 007-es ügynök és a gyönyörű Michelle Pfeiffer James Bond feladatát látja el ebben a lebilincselő kémtörténetben. A hidegháborús korszak utolsó nagyszabású kémakciójába keveredik bele Kátya, amikor egy angol könyvkiadónak, Blairnek gyanútlanul átadja a zseniális orosz tudós fontos katonai információkat tartalmazó kéziratát. A titkosszolgálat londoni irodájából, az Oroszország-házból irányítják a Kékmadár-akciót, amiben Blair a kulcsfigura. De az angol beleszeret Kátyába, és döntenie kell, melyik oldalra áll.
Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.
Nagy titkolózás övezte a „rosztovi rém” ténykedését a Szovjetunióban. A kommunista embereszménnyel összeegyeztethetetlen volt, hogy a szocialista világ vezető államában kannibál sorozatgyilkos garázdálkodjon. Andrej Romanovics Csikatilo több mint ötven áldozatot hagyott maga után. Burakov nyomozó mindent megtett annak érdekében, hogy elkapja. Miközben a film bemutatja a Csikatilo utáni hajszát, lerántja a leplet a bürokratikus és korrupt szovjet rendőrségről és igazságszolgáltatásról, amely másfél évtizeden keresztül lehetővé tette az elvetemült gyilkos garázdálkodását. Robert Cullen regényéből.
A háború kitörése felborítja a fiatal diák Lyudmila Pavlichenko életét, akit 1941-ben kivezényelnek a frontra. A lányról kiderül, hogy veleszületett tehetsége van a mesterlövészethez, így csakhamar kiemelkedik nem csak fronton levő nők, hanem a férfiak közül is. A németek tudomást szereznek róla, és parancsba adják, hogy öljék meg Pavlichenkót, bármibe is kerüljön. Eközben Lyudmila megismerkedik egy férfivel, akibe beleszeret. A szerencsétlenül alakuló események miatt a súlyosan megsebesült lánynak el kell hagynia szerelmét.
A festői angol faluban élő idős hölgy, Joan ajtajában egy nap megjelennek a belügyminisztérium munkatársa, és hazaárulással vádolják meg az asszonyt. A kihallgatása során Joan visszaemlékszik egyetemi éveire a harmincas évek Cambridge-ében: viharos szerelmeinél csak az atombomba kifejlesztésében való részvétele volt izgalmasabb.Több mint egy fél évszázaddal ezután, napjainkban derül csak ki, hogy a titkos egyetemi laboratóriumból valaki információt juttatott el a Szovjetunió kémeinek: vajon olyan ártatlan-e a szelíd nyugdíjas könyvtárosnő, mint amilyennek tűnik? A film megtörtént események nyomán készült.