A 22. században, egy deréktól lefelé megbénult tengerészgyalogos érkezik a Pandorára, egyedülálló küldetés céljából. Jake hamarosan választásra kényszerül, a parancsok követése és az idegen civilizáció védelme között.
Három gyerek, Colt, Rocky és Tum Tum a nindzsa mestertől, Moritól tanulja a harcművészetet. Mori egy korábbi tanítványa, a komoly alvilági kapcsolatokat fenntartó Hugo Snyder azonban el akarja rabolni őket. De a három kis nindzsával nem olyan könnyű elbánni...
I.sz. 4. század, Egyiptom, a Római Birodalom uralma alatt. Alexandria utcáin vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres Könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik. A Könyvtárban rekedt briliáns asztronómus, Hypatia és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét. Közülük ketten a nő szívéért is versengenek: az okos, kiváltságos helyzetű Orestes, és Davus, Hypatia ifjú rabszolgája, akinek döntenie kell úrnője iránt érzett titkos szerelme és a szabadság között, mely az övé lehet, hogy csatlakozik a keresztények megállíthatatlan rohamához.
Morgan Sullivan lehetne egy vezető beosztású alkalmazott, boldog házasember, de egy belső hang arra készteti, hogy ne érdekelje a (kis)polgári kényelem és inkább a rendkívüli szakmai és személyes kihívásokat keresse. Erre akkor adódik esélye, mikor a nagyhatalmú Digicorp Technology konszern alkalmazza Sullivant, hogy új személyazonosság birtokában ipari kém legyen a konkurens Sunways Systems ellen. Jack Thursby álnéven az ellenség alkalmazásába kell álljon és annak rendezvényein kell információkat gyűjtenie. Amint eközben tömeges agymosás tanúja lesz és a legalább annyira titokzatos, mint attraktív ügynöknő Rita Foster kifejezetten óvja őt a Digicorptól, Morgannak kétségei támadnak. Amint még azt is megtudja, hogy, a régi személyazonossága ugyanannyira hamis lehet, mint az új, a valóság és a fikció a létezést fenyegető misztériummá olvad egybe. Már csak Rita segíthet rajta, ám az a kérdés, hogy kinek az oldalán is áll.
Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.
Pierre Riviere félt a tyúkoktól, a macskáktól és a nőktől. Azt képzelte, hogy a világot a nők uralják, s ez borzalommal töltötte el. Vitázott az ördögökkel és a tündérekkel. Apját imádta, s mélyen érintette, ha őt bántalom érte. Amikor anyja elhagyta az apját, megérett benne a végső elhatározás, a szörnyű gyilkosság gondolata. Pierre Riviere brutális cselekedete megdöbbentette a 19. századi normandiai kis falu lakosságát. A film tanúk, rokonok és a család ismerőseinek vallomása alapján rajzolja meg a szörnyű gyilkosság hátterét. Egy magasabb síkon halál, gyilkosság, költészet, hatalom és tudás kérdései sűrűsödnek össze egy különös történetben...
It's your last day in the office, and you have company.
Arguing that advertising not only sells things, but also ideas about the world, media scholar Sut Jhally offers a blistering analysis of commercial culture's inability to let go of reactionary gender representations. Jhally's starting point is the breakthrough work of the late sociologist Erving Goffman, whose 1959 book The Presentation of the Self in Everyday Life prefigured the growing field of performance studies. Jhally applies Goffman's analysis of the body in print advertising to hundreds of print ads today, uncovering an astonishing pattern of regressive and destructive gender codes. By looking beyond advertising as a medium that simply sells products, and beyond analyses of gender that tend to focus on either biology or objectification, The Codes of Gender offers important insights into the social construction of masculinity and femininity, the relationship between gender and power, and the everyday performance of cultural norms.
Angela Su’s fictional artist Rosie Leavers is the last remaining person to upload her consciousness to a video game. Contemplating during a pandemic year which also saw people’s resistance movements in many parts of the world, the work pinpoints the uncanny affinities between gaming and warfare strategies. They have mutually informed the infrastructure of both worlds since time immemorial when diplomatic conflicts played out on the battlefield of the 64 squares of a chess board to flight simulation technologies which were adapted to shape gaming experiences as we know it now. When the conflict is between the state and its people, she speculates that gaming strategies empower civilians in resistance movements to counter imperialism through its own operative logic. But once we upload our consciousness, are we able to return to the sensibilities and political motivation that inspired the revolution to begin with?
Sometimes, the truth is overridden by self-interest.
