Mi történik egy lakatlan szigeten egy magárahagyott gyermeksereggel? Egykor Isten áldását kérték a kadétiskola növendékei és Shakespeare-t olvastak. "Nem vagyunk mi vademberek, angolok vagyunk" - hangzik el egy gyermekszájból. A gyermekek eleinte megpróbálnak valamiféle demokratikus rendet tartani: akinél a kagyló, az szólhat. A megpróbáltatások, az éhség, a magáramaradottság azonban hamarosan kikezdi a józan, s egyben játékos gyermeki gondolkodást. A rend felbomlik, s a fiúk két táborra szakadnak. Természetesen az a csapat népszerűbb, amelyikben nem kell semmilyen szabálynak megfelelni. A másik csapat parancsnoka, Ralph félelemmel tapasztalja, hogy már csak néhányan maradtak a fékezhetőbb gyermekek közül. A két tábor között végeláthatatlan küzdelem kezdődik.
A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten...
A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal...
A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.
Garrett és Billy kölyök valaha együtt rótta az utakat, illegalitásba burkolózva. Garrett egy idő után úgy dönt, a tisztesség útjára lép, és rendőrnek áll. Nem sokkal később bebörtönzi régi barátját. Billy azonban megszökik, és meggyilkolja Garrett két helyettesét. Garrett kénytelen hajtóvadászatot rendezni hajdani legjobb barátja, Billy elfogására. Sokan akarják Billyt holtan látni: bankárok, földbirtokosok és a terület kormányzója is. Alias, az újságíró is Billy után veti magát. Ő látta a szökését, és be akar állni a csapatába, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogyan válik a férfi legendává. Menekülése közben Billy nem hajlandó rejtőzködni, és hamarosan össze is találkozik Garrett-tel. Barátságukról biztosítják egymást, bár tudják, hogy hamarosan egyiküknek meg kell halni.
A sivár, mégis gyönyörű ausztrál táj kellő háttérként szolgál a véres és mocskos meséhez. Az ajánlat az első perctől fogva lenyűgöző alkotás. A történet klisék nélkül boncolgatja a moralitás és igazságosság kérdését, miközben minden pillanat váratlan fordulatokat rejt, és John Hillcoat rendező nem riad vissza semmitől, hogy sokkolja nézőit, miközben mindent megtesz, hogy árnyalttá tegye szereplőit. Szóval az ausztrál western kicsit karcosabb, sokkal véresebb, és talán még jobb is, mint az amerika
Jennie is a twelve-year-old girl living with her parents in extremely rural mountain country. Her schoolteacher, Miss Carol, though a mountain girl herself, has gone off to be educated and returned in hopes of stopping the tradition of child marriage which permeates the culture. Jennie's father Ira is a good man who tries to protect Miss Carol from the men who threaten her if she doesn't call off her crusade. One of these men, Jake Bolby, has his eye on little Jennie and plots to make her his bride.
When Tom Brown arrives at Rugby boarding school, he’s mercilessly tormented by the school’s evil bully Flashman. With the help of his friend East, plucky Brown devises a plan to get back at Flashman; in the meantime, he’s asked to look out for a timid new student, whose life is accidentally put in peril during a school race.
The popular Caucasian-looking son (Richard Barthelmess) of a wealthy Chinese businessman lives away from his widowed father and passes as white, but experiences prejudice, rejection, insult, and heartache when the socialite (Constance Bennett) he loves learns of his heritage.