Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.
A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.
A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.
A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.
Júdeában vagyunk, ott és akkor, amikor Jézus született. Vele szinte egy időben és egészen a közelében megszületik egy másik gyermek is, Brian. Róla a napkeleti bölcsek tévedésből azt hiszik, hogy ő a megváltó. Brian élete ettől a perctől kezdve tévedések és félreértések sorozata.
Caligula titokban vérfertőző viszonyt folytat nővérével, a szépséges Drusillával. Egyik nap a lakosztályában váratlanul megjelenik Macro, a testőrök parancsnoka: Tiberius azonnal látni kívánja Caligulát. Az idős császár jó ideje Capri szigetén épített nyaralójában él, melyben buja és beteges orgiák zajlanak. Társaságában van Caligula nagybátyja, a félnótás módjára viselkedő Claudius és az idős, erényes ember hírében álló Nerva szenátor is. Caligula attól fél, hogy kitudódott titkos viszonya Drusillával, ám a vérbajos uralkodó nem emiatt rendelte magához. Tiberius tisztában van Caligula romlottságával, és tulajdonképpen élvezi a társaságát, hiszen mellette valósággal erényes embernek érezheti magát, minden kicsapongása ellenére. Tudja azonban, hogy Caligula veszedelmet is jelent, főleg Gemellusra, akit Tiberius az utódjául szemelt ki...
Artúr (Clive Owen), a Római Birodalom legészakibb védvonalának őrzésére kirendelt sereg vezére alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielőtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, aminek során ráébred, hogy ha Róma elveszik, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az űrt. Valakire, aki nemcsak a szászok fenyegető támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Artúrnak Merlin (Stephen Dillane), a brit csapatok vezetője segítségével, valamint a gyönyörű és bátor Guinevrával (Keira Knightley) az oldalán kell megtalálnia az erőt önmagában, hogy elfordítsa a történelem kerekét.
Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
Amikor Csodaturix fagyöngyszedés közben leesik egy fáról, ráeszmél, hogy reflexei már nem olyan jók, mint régen, így kénytelen belátni, hogy öregszik. Úgy dönt, nekilát megkeresni az örökösét. Asterixszel és Obelixszel az oldalán útnak indul keresztül Gallián, hogy találjon egy druidát, aki méltó a varázsital receptjének megismerésére.
Marcellus Gallio a szép Diana miatt egy rabszolgavásáron megsérti a fiatal Caligulát, és ezért Jeruzsálembe száműzik. Új lakhelyén találkozik a messiással, akit Pilátus döntésére keresztre feszíttet. Hamarosan kínzó látomások kezdik gyötörni, és kis híján megőrül. Tiberius azzal a feladattal küldi vissza, hogy kerítse elő Demetriust, aki Krisztus palástját őrzi, és derítse ki, kik a titkos szekta vezetői. Marcellus Jeruzsálemben találkozik Péterrel, a prófétával, és csatlakozik hozzá. Az ifjú tribunus hamarosan keresztényként visszatér Rómába, ahol Caligula árulás vádjával halálra ítéli.
Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.
Pál a keresztények hírhedten kegyetlen üldözőjéből vált Krisztus egyik legnagyobb hatású apostolává. Utolsó napjait egy rideg és sötét börtöncellában töltötte, arra várva, hogy végrehajtsák a Nero császár által elrendelt kivégzését. Barátja és orvosa, Lukács meglátogatja az ítélet végrehajtása előtt, pedig Rómába utazásával az életét kockáztatja. Mauritius, a börtön prefektusa ugyanis minden lépését árgus szemmel figyeli... Lukácsnak sikerül lejegyeznie az idős tanító bölcsességeit, amely nyomán aztán létrejöhetett a katolikus egyház, a ma ismert formájában. Hitük kihívást jelentett egy egész birodalom számára. Szavaik megváltoztatták az egész világot.
Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.
Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.
Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.
Az időszámítás csak ötven év múlva kezdődik, de a rómaiak már rég elfoglalták egész Galliát. Az egészet? Nem! Egyetlen falu lakói ellenállnak a hatalmas sereggel érkező hódítóknak, és mindenkit, aki egy kicsit is rómainak tűnik, messzire kergetnek. Julius Caesar már nagyon unja ezt a helyzetet, és úgy dönt, taktikát változtat. Ha erővel nem megy, más módon hajtja rabigába a verhetetlennek tűnő gallokat: a civilizáció örömeivel. A falu közelében építkezés kezdődik: a földből kinövő Istenek otthona minden luxussal, kényelemmel és kényeztetéssel felszerelt, csili-vili új hazát ígér - ennek pedig jóval nehezebb ellenállni, mint a kardoknak meg pofonoknak. Kivéve, ha agyas és izmos hőseink, Asterix és Obelix előrukkol valami ravasz tervvel, mely keresztülhúzza a cézár számításait.
Miután a barbár hordák lecsapnak Rómára, a légiós Aurelius (Colin Firth) feladata, hogy kiszabadítsa az ifjú Romulust (Thomas Sanqster) és rejtélyes nevelőjét, Ambrosinust (Ben Kingsley), akiket a harcok során a gótok fogságába ejtettek. Nestor szenátor (John Hannah) a segítségére siet, és kiváló harcosokat ad mellé, köztük a szépséges Mirával (Aishwarya Rai), ám hamarosan kiderül, csak magában bízhat.
Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.
A zseniális Mel Brooksnak köszönhetően az emberiség hajnalától a távoli jövőig feltárul előttük az emberiség történelme. Gyakran nevetséges, de sosem túl komoly módon megismerhetjük az igazságot a Római Birodalomról, megtudhatjuk, mi is történet valójában az utolsó vacsorán, bepillantást nyerhetünk a francia forradalom kulisszái mögé, és az sem marad titok többé, milyen cipőt viseltek a spanyol inkvizítorok.
Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.