Önkéntesnek jelentkezik a vietnami háborúba az ifjú Chris Taylor. Ahhoz az egységhez osztják be, amelyet Elias és Barnes őrmester vezet. Elias betartja a játékszabályokat, törődik az embereivel, a kegyetlen Barnest viszont csak a harc, a küzdelem érdekli. Barnesnek és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan embereket is. Amikor Eliasnak sikerül megakadályoznia az újabb mészárlást, a feldühödött Barnes lelövi. Chris sejti, mi történt. Mielőtt azonban az ügy kipattanna, a vietkongok támadásba lendülnek.
1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?
A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.
A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.
Waters hadnagy az elit kommandó katonája, akit Nigériába küldenek, hogy segítsen kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat. De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Kendricks doktornő ugyanis nem hajlandó elhagyni azokat a védenceit, akik nem követhetik Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy tagadja meg a parancsot, és egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba. Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi.
Egy különleges egység négy tagját olyasmivel vádolják meg, amit nem követtek el. Azóta a csapat többé már nem engedelmeskedik a parancsoknak, megrendelésre dolgoznak, és egyszer talán tisztázzák a nevüket. Hannibal Smith ezredes akkor van elemében, mikor a legkilátástalanabb a helyzet egy bevetés során, és a legagyafúrtabb tervet kell kitalálnia a siker érdekében. Ő a főnök. Egyik embere, a karizmatikus Peck hadnagy a kivitelezésben profi, a másik Baracus őrmester -többek között- elkerülhetetlen a pofonok kiosztásában, a kicsit őrült Murdock százados pedig mindent elvezet, aminek szárnya van. A nyomukban a katonai rendőrség lerázhatatlan nyomozójával, a közelükben a CIA titokzatos ügynökével a csapat a túlélésért küzd. És közben még élvezik is.
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.
Amerikai pilóták várakoznak az Adrián egy anyahajón. A közelben háború dúl, ők mégsem mozdulhatnak. Amikor azonban egy rutin felderítő repülés során egyikük, az akcióra legéhesebb pilóta, az elfoglalt bosnyák terület fölött lefényképez valamit, elszabadul a pokol. A gépet lelövik, a katapultáló pilóták egyikét a szerbek elfogják és kivégzik. A másik elrejtőzik és igyekszik kiképzésének megfelelően átvészelni az ellenséges területen azt az időszakot, amíg érte nem jön a mentőalakulat. De a mentőalakulat nem jön. Míg ő borzasztóbbnál borzasztóbb kalandokon megy keresztül, az amerikai hatóságok csupán diplomáciai bonyodalmat sejtenek az esetében és ragaszkodnak eddigi taktikájukhoz: jobb, ha nem történik semmi. Ám a túlélő pilóta közvetlen felettese életében először elhatározza, hogy nem engedelmeskedik a parancsnak. Magánháborúba kezd, hogy megmentse életveszélyben lévő katonatársát.
A II. világháború nyers, költőietlen hazafiasságnak, az ártatlanság elvesztésének, az intézményesített terrornak, az őrület túlharsoghatatlanságának a filmje, borzalmakban bővelkedő időtlen remekmű. A kis parasztlegény, Flera keres egy puskát és beáll a partizánok közé a II. világháború kellős közepén. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, de nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...
A film főhőse a német születésű Dieter Dengler, aki egész életében pilóta akart lenni. 18 éves korában az Egyesült Államokba költözött, ahol a vietnámi háború idején beállt a hadseregbe. Egy bevetés során a gépét azonban lelőtték Laosz felett, őt pedig foglyul ejtették. Ám a kínzások, éheztetések nem vették el Dieter életerejét: szökést tervezett, majd meg is valósított néhány társával együtt.A Hajnali mentőakcióban Christian Bale élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja Dengler szerepében. Nagyszájú amerikai katona, megalázott fogoly, messianisztikus törvényen kívüli - Bale a szerep egyes vetületeit olyan szenvedélyes erővel alakítja, hogy Herzog múzsájának, Klaus Kinskinek hasonlóan felejthetetlen játékát juttatja eszünkbe. Az operatőri munka is lenyűgöző, noha egyszerűbb és közvetlenebb, mint Herzog korábbi filmjeiben - a forgatókönyv lendületes.
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
A második világháború alatt a szülők egy vidéki rokonukhoz küldik kisfiukat, valahová Kelet-Európába. A nagynéni azonban váratlanul meghal, ezért a gyermek kénytelen teljesen egyedül és magára hagyva útnak indulni a vad és ellenséges világba, ahol csak a helyi szabályok, előítéletek és hiedelmek érvényesülnek. Útközben szörnyűségek sorozatát éli át, az emberi rosszindulatnak és gonoszságnak láthatóan nincs határa. Szó szerint a fizikai túlélésért vívott harcát a háború után egy másfajta harc váltja fel... A Festett madár egy mélyen drámai történet, amely egyik oldalon a szörnyűségek és kegyetlenségek, a másik oldalon az ártatlanság és szeretet közvetlen kapcsolatát elemzi.
A tehetséges angol írót meggyőzi az ügynöke, hogy van számára egy soha vissza nem térő munkalehetőség, amely csak egyszer adódik az életben. Segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Lang-nek befejezni az emlékiratait, miután az előzőleg felkért író rejtélyes körülmények között elhalálozott. Miután a szellemíró megérkezik az Egyesült Államokban található távoli villába, hogy megkezdje a munkát az ex-miniszterelnökkel, Lang-et háborús bűncselekményekkel vádolják meg, amelyet állítólag még korábbi minisztersége idején követett el.
Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.
Egy történet arról, hogyan változtatta meg örökre egy ember zsenialitása, önhittsége és kérlelhetetlen lendülete a háború természetét.
1945 áprilisa egy német kisvárosban. Ekkor már nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút, de az utolsó pillanatban még a 16 éves gimnazistákat is behívják. A hét fiút - hogy lehetőség szerint ne kerüljenek veszélybe - egy stratégiailag kevésbé fontos híd őrzésére vezénylik. Ám parancsnokuk hamarosan elesik, és a magukra maradt, náci jelszavakon nevelkedett kamaszok a feladatot komolyan véve, fanatikus hittel védelmezik a hidat az amerikai tankokkal szemben.
Tombol a háború a Csendes-óceánon. A szövetségesek merész akcióra készülnek a Fülöp-szigeteken. A hírszerzés megtudta, hogy Cabanatuan közelében a japánok ötszáztizenhárom amerikai hadifoglyot tartanak őrizetben. 1945. január 28-án a hadsereg egyik zászlóaljának százhuszonegy katonája mintegy ötven kilométer mélyen behatol az ellenséges területre, hogy kiszabadítsa a foglyokat. A Henry Mucci ezredes vezette csapatnak elképesztő nehézségekkel kell szembenéznie. A cabanatuani rajtaütést az amerikai hadtörténet legsikeresebb mentőakciójaként tartják számon.
Billy Pilgrim, a második világháború veteránja, rejtélyes módon elszakad az időtől, így képes — anélkül, hogy tehetne róla — gyermekkora napjaitól a Tralfamadore nevű távoli bolygón töltött különös életének napjaihoz utazni, átélve a németországi Drezda városában hadifogolyként szerzett keserves élményeit, amelyek felett egy kimondhatatlan tragédia elkerülhetetlen árnyéka lebeg.
Michael J. László amerikai állampolgár. Felesége halála után egyedül nevelte fel lányát és fiát. Több mint 40 év után azonban a Különleges Ügyek Osztálya azzal vádolja, hogy háborús bűnös. Kegyetlen, szörnyű tetteit 1944-45-ben Magyarországon követte el, zsidók százai ellen. A Magyar Állam nemcsak bizonyítékokat, de tanúkat is szolgáltat. Az USA kontra Michael J. László perben Mike védőügyvédje saját lánya, aki arra építi fel a védelmet, hogy ennyi év után összetéveszthető apja és a valamikori háborús bűnös személye. A bizonyítékok és a tanúk pedig egyszerűen nem hitelesek.