Négy évvel a Gyilkos Halloween eseményei után Laurie most az unokájával, Allysonnal él, és épp befejezni készül a memoárját. Michael Myers mostanában nem volt a környéken. Miután évtizedekig hagyta, hogy Michael árnyéka ott lebegjen az élete fölött, Laurie végre úgy döntött, hogy elengedi a félelmet és a haragot, és az élet felé fordul. De amikor egy fiatalembert, Corey Cunninghamet megvádolnak egy fiú meggyilkolásával, akire vigyáznia kellett volna, Laurie-nak még egyszer utoljára szembe kell szállnia a gonosz erőkkel, amelyeket nem tud irányítani, az erőszak és a terror pedig rövidesen újra elszabadul. Mégy egyszer. Utoljára.
Karácsony este a rádióban egy talk-show műsorvezetője álmokról, vágyakról, kívánságokról kérdezi a hallgatókat. Egy seattle-i kisfiú betelefonál és az édesapjának kér segítséget, aki felesége halála óta magányosan neveli őt. Annie-t, a bájos, házasság előtt álló lányt, aki autóvezetés közben a rádió éjszakai műsorát hallgatja, valósággal elvarázsolják a kisfiú és az édesapa megindító szavai. A messzi távolból úgy érzi, épp a nagy ő hangját hallja a rádió hullámhosszán. Elhatározza, hogy kerül, amibe kerül, elindul és megkeresi az ismeretlent, akiben felismerni vélte az "igazit".
A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.
A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.
Az egyetlen túlélõ Sally Hardesty nagybátyja Lefty Enright bosszút esküdött, hogy nem nyugszik, ameddig Bõrpofáékat el nem kapja, már csak meg kéne találnia õket. Bõrpofa és családja ezúttal egy elhagyott vidámparkba fészkeli be magát. Lefty útja a halál barlangjába vezet, ahol az áldozatok egy rémálombeli vállalkozás elengedhetetlen kellékei...
Martin Blankot (John Cusack) környezete nyugodt embernek ismeri. Profi bérgyilkosként sikerül azonban mindenkit megtévesztenie. Függetlenként dolgozik, legendák keringenek róla a piszkos szakmában. A korral azonban lelkiismeret furdalása is elmélyül, nem csak a szeme körüli ráncok. Pszichiátere tanácsára lazítana egy kicsit, de a munka közbeszól. Detroit elõvárosában kell megölnie valakit. Pont ott, ahová tízéves érettségi találkozójára készül. De ez még mind nem elég: rá is vadászik egy bérgyilkos, továbbá egy túlbuzgó FBI ügynök-páros is a nyomára bukkant, sõt szaktársa, egy bizonyos levakarhatatlan Mr. Grocer (Dan Aykroyd) nevű úr be akarja õt szervezni a szakma csúcsszövetségébe.
A Rock 'n' Roll örök... csak a Magányos Farkasoknak nem jön be igazán semmi. A zajos banda tagjai (Brendan Fraser, Adam Sandler és Steve Buscemi) annyira, de annyira szeretnének már a slágerlistára kerülni, hogy jobb megoldás híján beszöknek egy rádióállomásra, és igyekeznek meggyőzni a helyi DJ-t, nyomja le egy számukat. Mivel ő hevesen tiltakozik, egy hirtelen ötlettől vezérelve vízipisztollyal kényszerítik szegény zsokét, aki rögtön azt hiszi, túszul ejtették. A felfordulás tehát tökéletes, az ártatlan rockerek akaratukon kívül elfoglaltak egy rádióállomást, és a rendőrök rohamától csak az mentheti meg őket, hogy a környékbeli utcákon a lelkes rajongók is gyülekezni kezdenek.
When famous DJ Alan Partridge’s radio station is taken over by a new media conglomerate, it sets in motion a chain of events which see Alan having to work with the police to defuse a potentially violent siege.
A főhős egy kitüntetett katona, eltanácsolt rendőr, kiöregedett autó és motor versenyző egyszemélyben: Kowalski. Jelenleg egy autószállító cégnél dolgozik. Az egyik megbízása szerint Denverből San Franciscoba kell szállítania egy autót. Útnak indul és a kresz szabályaira fittyet hányva száguldásba kezd. Ezt a rendőrök nem nézik jó szemmel és a nyomába erednek, de megállás helyett inkább a menekülést választja. Ezekután kezdetét veszi a hajsza, melyben lélegzet elállító mutatványokkal tartja távol magától a nyomába eredő elszánt zsarukat. Menekülése során segítőre is talál a rádiós dj Super Soul személyében, de még igy sem biztos, hogy eléri a célját, és lehet, hogy számára ez lesz az utolsó száguldás a semmibe.
After his happy life spins out of control, a preacher from Texas changes his name, goes to Louisiana and starts preaching on the radio.
Egy műsorvezető fogad egy hívást, amelyben egy ismeretlen személy azzal fenyegetőzik, hogy élő adásban megöli a műsorvezető egész családját. Hogy megmentse szeretteit, a rádiós műsorvezetőnek túlélőjátékot kell játszania, és csak úgy kerülhet ki győztesen, ha kideríti a bűnöző kilétét.
A főszereplő Heidi, a szőke rockercsaj, aki egy rádióállomáson melózik, mint DJ. Egy nap fura dobozt kap, ami a Lordok ajándéka. Heidi azt hiszi, hogy egy rockegyüttestől kapta a dobozt, azért, hogy minél több helyre terjessze, amit örömmel meg is tesz. Nagy sikert arat hallgatói között. Aztán újabb doboz érkezik, amiben a zenén kívül Salem-i ( a Bűnös város) ingyen jegyek is vannak, azonban Heidi és barátnői nem rockkoncertet találnak Salemben, ugyanis a Lords of Salem egyáltalán nem egy rockbanda, és a zene helyett vérre szomjaznak.
A series of mysterious crimes threatens the existence of a new radio network.
A hatvanas évek a feketék öntudatra ébredésének és a soul zene elterjedésének időszaka volt. Ebben meghatározó szerepet játszott Ralph "Petey" Greene. A fekete bőrű fiatalember műsorvezető az egyik washingtoni rádiócsatornánál. A programigazgató Dewey Hughes-zal együtt forradalmasították a rádiózást. Ez nemcsak az újfajta zenének volt köszönhető, hanem Petey szókimondó stílusának is, annak, hogy mindig kiállt a feketékért, és nyíltan beszélt a faji megkülönböztetésről. Petey a legnépszerűbb műsorvezető lett, Amerika új hangja.
Az 1960-as években az amerikai rádióállomások 24 órában nyomatták a RockandRollt, de Angliában, a Beatles és a Rolling Stones szülőhazájában az egyetlen adót, ahol fogni lehetett a zenei forradalom új stílusát, egy kalózrádió sugározta, méghozzá egy hajóról. Richard Curtis (Négy esküvő, egy temetés, Notthing Hill, Bridget Jones Naplója) egy szívmelengető és vidám történetet tár elénk a kalózrádiós csapatról, akik 25 millió Britt rádióhallgató szívét hódították meg azzal, hogy a kormány és a rendőrség folyamatos fenyegetése ellenére egy hajóról sugároztak a ‘60-as évek generációjának meghatározó zenéjét. Egy hajóról, ami innen kapta nevét is: Rockhajó.
Pontypool csendes kisváros Kanadában, ahol soha nem történik semmi szörnyűség. Grant Mazzy (Stephen McHattie), az egykor nagymenő rádiós műsorvezető is csak eltűnt macskákról vagy az Arábiai Lawrence helyiek által előadott musical változatáról tud beszámolni a helyi adó reggeli adásában. Aztán hirtelen minden megváltozik. Az addig nyugodt, békés emberek egyszerre csak megőrülnek, vadul támadnak egymásra, miközben értelmetlen mondatokat kiabálnak. A katonaság lezárja a várost, a világ döbbenten figyeli az eseményeket, miközben Grant Mazzy és munkatársai a rádióstúdióban rekednek, a megőrült emberekkel körülvéve, hogy egyenes adásban tudósítsanak a világvégéről...
Bruce McDonald egy helyszínen játszódó, kevés szereplőt mozgató filmje feszültségben Orson Welles legendás, 1938-ban adásba került rádiójátékát idézi, amelyet rengeteg hallgató valós eseménynek hitt, és halálra rémült...
Zürich, 1938. Ebben a jómódú svájci városban kezdődik annak a dalnak a története, amely meghódította a világot. A német bárénekesnő, Willie és a gazdag svájci zsidó családból származó zeneszerző, Robert szerelme rossz csillagzat alatt született. A zsidóüldözések mind nagyobb méreteket öltenek szerte Európában. Ráadásul Robert apja is ellenzi a kapcsolatukat, és kijárja, hogy Willie-t Németországba toloncolják. De Willie-nek szerencséje van. Egyik számát, a Lili Marleent váratlanul leadják a rádióban, és az egyszerű dal fergeteges sikert arat, Willie pedig egy csapásra sztár lesz... A film forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel. 1944-ben kiadták a Lili Marleen angol nyelvű változatát egy angol énekesnő, Anne Shelton lemezével, ám a dalt maradandó világsikerré a legendás Marlene Dietrich tette.
A megözvegyült rádiós DJ és négy elkényeztetett gyereke kénytelenek összefogni és szorosra húzni a nadrágszíjat, amikor fényűző életük karácsony előtt összeomlik.
A late-night radio DJ with a program where people call to tell her real horror stories, soon will find out how far an obsessed fan is willing to go.
In this black comedy set in small-town Bavaria, 11-year-old Sebastian thinks you can never be too young to be a murderer. He's convinced that he killed his mother on the day he was born and is certain he's already been condemned to purgatory. Deciding he might be able to knock off a few years of his sentence by doing good deeds, Sebastian sets out to find a wife for his father Lorenz. When Lorenz and Sebastian's schoolteacher Veronika fall madly in love with each other, it seems the heavens must be smiling. There's just one hitch: Veronika is married.