Jeden z našich nejvýznamnějších filmů šedesátých let zůstal i pro svou ojedinělou poetiku tak trochu stranou pozornosti. Dodnes neztratil své zvláštní kouzlo. Navíc je přehlídkou zajímavých hereckých výkonů (z tohoto hlediska má dokumentární hodnotu) nastupující generace z Činoherního klubu, jíž byly role psány přímo na tělo. A Máša vychází z okouzlení secesním světem i dobou němého filmu, zároveň se v tajuplném příběhu opírá i o moderní literaturu (Franz Kafka). Ve spletité hříčce plné náznaků a symbolů se ovšem naplno projevují i špatné lidské vlastnosti jako je přetvářka, lhostejnost,...

A cseh irodalmi hagyomány szatirikus-groteszk vonulata és a századforduló szecessziós hangulata teremti meg ennek a valós, ugyanakkor elvonatkoztatott térben és időben zajló, allegorikus történetnek a hátterét. A hol könnyed, hol nyomasztó atmoszférájú filmben a zárt közösség végül kíméletlenül kiveti magából a „betolakodót”, a szerelmet mint a legfőbb szépséget kereső fiatal költőt. A Szálloda idegeneknek című filmjében Máša az allegória kedvelt műfaját választja. A film művészi és zenei részeit a szecesszió inspirálta. A herceg szállodájába egy fiatal költő érkezik, aki a szerelmet keresi, de csak a halált leli meg. A gyilkos neve helyett stilizált karikatúrában a szálloda vendégeinek és személyzetének társaságát mutatják be nekünk. A filmből hiányzik a Tévúton társadalmi elkötelezettsége, sokkal inkább egy kísérletről van szó, a társadalmi kapcsolatok időtlen szatírájáról, ismert színészek alakításaival.

A gifted poet checks into a Gothic hotel in hopes of meeting the woman with whom he has long been enamored. He is surrounded by a variety of offbeat characters like the hefty homosexual cook, shadowy clerks, snooty waiters, and valets prone to violence. He finally meets the woman of his dreams only to lose her and ultimately meet with tragedy.