Majdnem 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett a Föld. Több mint egymilliárd év, több mint 10 millió évszázad múlt el, amíg megjelent az első sejt, minden élet forrása. Az ostoros moszatok, az első többsejtű vízinövények. A kambrium a földtörténeti ókorban megjelentek a gerinctelen állatok, a medúzák, a trilobiták vagyis a háromtaréjos ősrákok. A csigákon át hosszú út vezet a halakig. Több mint négymilliárd év, több mint 40 millió évszázad telik el, amíg az első láb a szárazföldre lép, jön az első kétéltű. Évezredek vonulnak egymás után, új fajok alakulnak ki, érvényesül a természet kiválasztódás, a hüllők alighogy elhagyják a vizet, szaporodnak, benépesítik a világot. Az Archaeopteryx ősmadár, amelynek még hüllős sajátosságai vannak. Wegener elmélete szerint a szárazföld egyetlen tömbből állt, majd darabokra osztódott és a kontinensek a mai helyükre vándoroltak.

A földtörténeti középkorban megjelentek a dinoszauruszok, távoli leszármazottaik a krokodilok és a madarak is, a természet itt fukar mértékkel mérte a gyengédséget. A kegyetlen dinoszauruszok több mint 100 millió évig uralkodtak a földön, majd átadták a helyet a kis emlősöknek: a nagytestű emlősökkel ellentétben ezek a rágcsálók jól alkalmazkodtak az éghajlat változásaihoz és a természeti katasztrófákhoz. I.e. 70 millió évvel ezelőtt a földtörténeti középkor világa megváltozik, a régi eltűnik és új világ születik.

A fán lakó mókusnagyságú rovarevők között kell keresnünk a főemlősök elődeit, belőlük származtak a majmok, az emberszabású majmok és az emberfélék, bennük látják a főemlősök őseit, de a bizonyíték kevés. Proconsul fejlettebb emberszabású majom. A Proconsul utódai lejöttek a földre, elkezdtek két lábon járni, lassanként fölegyenesedtek és így könnyebben szereztek élelmet, persze az út hosszú volt… Sorakoztak az évezredek, sorakoztak az emberszabásúak és nőttek is. Több mint kétmillió évvel ezelőtt jelent meg a Homo habilis az első valódi emberféle, a terület ura. Utóda, a mintegy másfél millió évvel ezelőtt megjelent Homo erectus elterjed Európában és Ázsiában is. Lehetséges, hogy az eljegesedések idején a tenger szintje jelentősen süllyedt, több mint 100 méterrel alacsonyabb volt, mint ma, lehetett tehát közlekedni a kontinensek között. Több mint 700 ezer évvel ezelőtt megjelent a jávai Homo erectus, magassága 1,6 m, agytérfogata 950 cm3 volt, első eszközei még igen kezdetlegesek. Közben eltelt több mint 700 ezer év. A földnek körülbelül 50 millió évszázadra volt szükséges, hogy kialakuljanak az életfeltételek.

Ahogy múlik az idő, úgy fejlődik tovább a Homo erectus, koponyája egyre magasabb és szélesebb lesz. Hamarosan megjelenik a Neandervölgyi ember is, aki képes volt gondolkodni, nevetni, kőeszközöket készíteni (szakóca, vakarópenge), temetési szertartást tartani, vadászterületeket kijelölni és még tüzet csiholni is. A Neandervölgyi ember majdnem 100 ezer évig élet Európában, majd 35 ezer évvel ezelőtt a Neandervölgyi ember utódot sem hagyva eltűnt…

A jégtakaró visszahúzódik és 35 ezer évvel ezelőtt megjelenik a modern Homo Sapiens. A cro-magnoni ember nem a Neander-völgyitől származik, de annak rokona és talán ellenfele, mert néhány ezer éven át együtt éltek. Kelet felől érkezett Európába, van követésre méltó példányuk és van szurtos példányuk, amin nem lehet változtatni. A modern ember tökéletesítette a vadászathoz szükséges fegyvereket és az azokkal elejtett állatot feldarabolták, a bőrt lenyúzták, kikészítették, majd ruhát csináltak belőle, a csontokból és szarvakból nagyon jó szerszámot, ékszert és titokzatos szereket tudtak készíteni. A barlangrajzok, a kezdetleges hangszer, halászat, íjászat és a különféle szertartások is azt mutatják, hogy a fejlődésben nincs megállás. Mikor már csak 10 ezer évre vagyunk a mi korunktól, útjának történelmének 99%-át megtette az ember, száma több millióra növekedett, felnőtt lett, vagy csak ezután lesz az?

A jégpáncél lassanként visszahúzódik, a szabaddá vált területeken kihajtanak a növények, megjelennek a vadak és megszületett a földművelés is. Múlnak az évszázadok és az átmeneti kőkorszak vagy mezolitikum után következik a neolitikum, a csiszolt kőkor. Európa még a történelem előtti időket éli, de már fejlett civilizációk találhatók a Közép-keleten és Ázsia több helyén.

5000 évvel Krisztus előtt Mezopotámiában hatalmas városok virágzottak, Irakban, Palesztinában, Törökországban Chatal Hayouk. Kultúrájuk fejlett, ismerik a fémet. Az első civilizációk elsősorban azonban a nagy folyók mentén virágzanak, mint az Indus völgyében Mohenjo-Daro: “szédületes magas falak vették körül, az utcák mindkét oldalán szép házak voltak, köztük kétemeletes is, a nőknek aranylánc a nyakukon karjukon, sőt a bokájukon is lábperec, az utcákat bitumennel burkolják, kerekeken szállítottak”.

Óriási vihar kerekedett, napokon át csak ömlött és ömlött az eső, olyan árvíz támadt, amit addig még nem láttak soha: öntözőrendszer, csatornaépítés: termékeny föld, ami jólétet és bekességet hozott, de túl szép volt ahhoz, hogy sokáig tartson.

Jóval később 2700 évvel a mi időszámításunk előtt a Nílus mentén a a fáraó megérkezik a folyóhoz, a szertartásra, hogy megparancsolja rendes évi áradását, mert papja, asztrológusa és tudósa szerint az esemény nem késik soká és a folyó engedelmeskedik. A Nílus mentén évszázadok és dinasztiák követték egymást. A mi időszámításunk előtt a 13. században II. Ramszesz hatalmas építkezésekbe fogott. A termés jó volt és minden jó is volna, ha nem lennének adószedők. A fáraók története a leghosszabb ismert történet, ebben II. Ramszesz 1250 táján élt. A fáraónak szabadon kellett bocsátaniuk a zsidókat, hogy teljesíthessék küldetésüket. Sokáig vándorolnak a Sinai-félszigeten és különböző meséket találnak ki…

Időszámításunk előtt 2000 körül Mezopotámiából átmegyünk a Nílus völgyébe, pillantsunk vissza az időben, hogy mi s történt ott. Semmi sem akadályozhatta meg az indoeurópainak nevezett népek óriási vándorlását: a Dél-orosz síkságról mentek keletre, délre és Közép-Európa felé. Hammurapi, Babilónia királya egyesíti a részekre szakadt Mezopotámiát és törvénykönyvet alkot, Samas, a Nap és a bíráskodás istene diktálja neki a civilizált világ első jelentős törvénykönyvét. I.e. 1750-ben járunk. Ha egy ember káromolt egy másikat, kivégezték. Az emberek három csoportba tartoztak: voltak rabszolgák, szegények és maguk az emberek. Ha valakinek adóssága volt zálogba adhatta a feleségét, de legfeljebb három évre, a rendetlen háziasszonyt a folyóba dobták. Ha egy feleség más férfira nézett a nőnek önként a folyóba kellett vetnie magát. Ha egy nőt házasságtörésen értek, szeretőjével összekötve mindkettőjüket a folyóba vetették.

Ábrahám vezetésével a zsidók elhagyják Ur városát és Kánaánba vonulnak. Mükénéből görög hódítók szállják meg Krétát, mert megirigyelték fejlett civilizációját. II. Ramszesz uralkodása idején Egyiptom újra a fénykorát éli, a templom falaira a Kádesi csata képeit vésik. A zsidók elhagyják Egyiptomot, a viszontagságok között is tisztelik az egyistent. -1200 táján az asszírok már vasfegyverrel harcolnak, -1100 körül Fönícia nagy városai, Tir, Szidón, Büblosz és gyarmatokat is hódítanak. Ügyes kereskedőik messze nyugatra viszik áruikat és ábécéjüket, a mi ábécénket. Asszíria hatalma megerősödik, meghódítja a közép-keletet, így Föníciát is. Assur-bán-apli katonái mindenütt kegyetlenkednek, a véres kezű király halála előtt is ordít a kocsihúzókra és sóhajt, “pedig én mindenkivel csak jót tettem” – jót? Kiszúrt szem, levágott fej, elevenen megnyúzott emberek: ez jelzi jósága útját.

-612-ben a médek és a babilóniaiak szövetkeztek és Nabukodonozor segítségével megtámadták Ninivét. Ebben a ragyogó városban tanított Zarathustra, de ki hallgatott rá az új gazdaságban. “Az a helyes” – mondotta Zarathustra – “ha az ember nem műveli mással azt, amiről nem akarja, hogy vele műveljék“. “Az ember akarata szabad, választhat a jól és a rossz között” – mondotta Zarahustra, de senki nem akarta meghallani, Konfuciusz mégis meghallotta egyszer és Jézus. Kürosz, a perzsa uralkodó Zarathutsra tanításain nevelkedett, Aztiadész, méd uralkodó trónja meginog a támadásától, Kürosz bölcsen kormányozza birodalmát.

“Tedd baráttoddá az ellenségedet” – mondotta Zarathustra. Nabukonodozort a trónon Nabú-naid követte, akinek a fia olyan életmódot folytatott, ami nem tetszett népének. Nabú-naidozt kinevezik egy távolit tartomány helytartójává így eltávozik a városból. Kürosz meghódította Babilóniát, már az egész Mezopotámia a birodalmához tartozik. A zsidókat szabadon engedik, visszamehetnek Jeruzsálembe, hogy felépítsék lerombolt templomukat, Nabukodonozor elrabolta kincseiket, ami megmaradt belőle azt Kürosz most visszaadja. A zsidók, akikkel Tanakh nevében beszél, új Messiást látnak benne. A történelem folyamán első eset, hogy az elfoglalt várost nem fosztják ki, az embereket nem ölik meg, hogy a hódító kegyes, most először jött létre egyetemes birodalom.

Gaumata mágus, Kürosz öccsének adja ki magát és megszerzi a perzsa trónt. Hét előkelő perzsa úgy dönt véget vet a zsarnok uralmának, az lesz a király, akinek lova elsőnek nyerít: jön I. Dareiosz. Az országban felkelések törnek ki, Dareiosz minden erejével harcol. Perszepoliszban a Nagy Daeirosz megépítetti a Csodák Palotáját. A királyok királya 20 ország ura, ekkora hatalom egyetlen ember kezében még sohasem volt a történelem során. Valamikor régen Dareiosz megparancsolta egy szolgájának, hogy minden lakoma előtt mondja neki “jusson eszedbe Athén“. Már megunta, hogy állandóan ezt hallja és megtámadta Görögországot, amiért segítette az ellene szervezett lázadásokat. Mintha Dávid nem hagyná nyugton Góliátot…

Dareiosz utódai között szerepelt Xerxész és Artaxerxész, a görögökkel vívott csatákat Perzsia elveszti… aztán jött Nagy Sándor, ki Perzsiát és Görögországot szerette volna egyesíteni…

Európa születése, a fiatal civilizáció bölcsője sokáig termékeny folyóvölgyekben ringott, majd a tengeren egy szigetre jutott: Krétára. Olyan nyüzsgő az élet itt, mint egy mozgó méhkasban. Kréta messze megelőzte korát. A kézművesiparból, “lábművesipar” lett, így nyílt meg az ipari termelés útja. Fürdőkád, folyóvíz, egészségügyi berendezések, több mint 3000 év múlva XIV. Lajosnak sem lesz különb fürdőszobája Versaillesban. Nincsenek vérszomjas istenek, hatalmas hadseregek, háborúk, akkor lehetséges, hogy csak jólét és vidámság van? Túl szép volt, hogy sokáig tartson, Mükénéből az akhájok elfoglalják Krétát, itt tanulják meg, hogy kell jól élni, mi a civilizáció.

Kréta, Görögország, Spárta, Mükéne, Athén: 500 évvel időszámításunk előtt fiatal demokrácia kormányozza Athént. Nem messze a hatalmas perzsa birodalomban, a nagy I. Dareiosz király fényűző palotákat épített Perszepoliszban, valahol keleten él már Buddha, Konfociusz, de térjünk vissza Görögországba. A 450. esztendőben Szókratész 20 éves, Periklész 45. Időszámításunk előtt 450 évvel Periklész ezt mondta: “A demokratikus állam feladata, hogy az emberek javát szolgálja, biztosítsa az egyenlőséget a törvény előtt, megvédje magát az önzés ellen és megvédje az egyént az állam önkénye ellen.”

Időszámításunk előtt 449-ben Athén és Perzsia békét köt, újjáépítik az Akropoliszt. 446-ban Athén és Spárta békét köt. Visszatér a békés élet, a rengeteg bolondozással, visszatérnek a mulatozások, a vidám lakomák és a spártai nász. Megkezdődött a spártai kiképzés…

Az athéni demokrácia területe akkora, mint a luxemburgi hercegségé, aktív polgára 40 ezer lehet és karmesterük Periklész…

We don't have an overview translated in English. Help us expand our database by adding one.

A római birodalom körülvette a Földközi tengert és felnyúlt egészen az Északi tengerig. Mindenfelé elvezet a római úthálózat, vannak vízvezetékek, templomok, arénák, diadalívek, de 50 év alatt 22 császár követte egymást. Konstantin császár megszünteti a keresztényüldözést, majd áttér a keresztényhitre. Rómában nő a keresztények száma, a császár Bizáncot teszi meg a birodalom fővárosává, később róla nevezik el. Konstantinápoly földrajzi fekvése kedvező, így ellenáll az Európát elözönlő népeknek, még azzal is megvádolják Bizáncot, hogy szerepet vállal a népek elvándorlásában.

Konstantinápolyban 527-ben Justinianust császárrá koronázták, a keleti határokon harcolnak a perzsákkal, a várost háromszoros fallal veszi körül. Justinianus erős kezű ember, visszaakarja adni a császárságnak a régi fényét. Justinianus nagy tervei vannak, hogy ezeket valóra válthassa tárgyalni kezd a perzsákkal, megegyeznek évi 2 ezer aranyban, ezt azonban súlyos adók formájában szerzik meg.

500 hajó indul Karthágó, Itália, Korzika, Szardínia és Hispánia felé. Parancsnokuk Belizár.

Justinianus számtalan épületet emel, hatalmas városfalai majdnem 1000 éven át ellenállnak minden ostromnak. Korának nagy elméi óriási munkába fognak, de Teodóra császárnő szokása szerint ezt is ellenzi. Justinianus uralmának legnagyobb alkotása a nevét őrző törvénykódex, amely a nyugati törvényhozás alapja lesz. Néhány év múlva 567-ben Justinianus meghal, a nép kimerült, a birodalom erősnek látszó, de törékeny épülete gyorsan összeomlik, hamarosan megszületik egy szegény gyermek, Mohamed.

I.e. a II. században egy iráni törzs kiszakítja földjét Nagy Sándor hajdani birodalmából: ők a pártusok, majd jól nyilazó lovasaik a római légiót tartják távol. Amikor Bizánc azért harcol, hogy megerősítse a birodalmát, 532-ben Perzsia királya I. Huszrau a szászánida dinasztia legnagyobb uralkodója. Bizánc drága árat fizet a békéért, Kraszrau pedig a hunok ellen fordulhat és kelet felé visszaállíthatja a Nagy Dareiosz idejében lévő határokat. Az uralkodó elfojtja a mazdaghista mozgalmat, amely egy ideig közös tulajdonba vette a vagyont és a nőket, a király mindent visszaadott a tulajdonosnak, ám ez nem ment mindig könnyen. 590-ben Mauricius, bizánci császár segítségével visszaszerzi II. Huszrau trónját, ekkor Mohamed 20 éves, de még senki sem tud róla. II. Huszrau szerényen azt mondja magáról “hallhatatlan ember vagyok az Istenek között és mindenható Isten az emberek között, aki a nappal együtt kel és a szemét adja az éjszakának“, de azért mesés vagyont halmoz fel, elnyomja a népet, 610-ben pedig szent háborút indít Bizánc ellen.

622: újabb háború a két birodalom között a végkimerülésig. 622 a hidzsra éve is, de ki tudta még akkor. Huszraut legyőzték, saját emberei végeznek vele, 630-ban Hérakleiosz császár maga viszi vissza Jeruzsálembe a keresztet, amelyet a perzsák hurcoltak el. A győztes Bizáncban szenvedélyes viták folynak, például arról is milyen neműek az angyalok. A 100 éve tartó háborúban, a kietlen országban erőszakos lovasok jelennek meg, a kimerült lakosságnak meg kell szoknia az új jelszót: “Fogadjátok el az iszlámot, fizessetek adó és akkor nem bántanak benneteket.”

Mohamed már fiatalkorában feltűnt komolyságával, mint karavánvezető gyakran félrehúzódott és elmélkedett. Egyik útja során keresztény papokkal találkozott, akik megismertették szent könyveikkel, megismerkedett zsidókkal egyistenhitük rokonszenves lett előtte.

Mielőtt Mohamed megalapította volna az iszlámot, az arabok sokféle bálványt, fát, forrást, csillagot, követ tiszteltek, egyedül Mekkában 365 bálványt. Allah az isten és Mohamed az ő prófétája. 622-ben menekült el Mekkából, az iszlám időszámítás kezdete. Mohamed Medinában talált menedéket, egyszerű embereknek egyszerű vallás. Mekkai ellenségei nem mondtak le róla, hogy Mohamedet elpusztítsák, nagy létszámú elszánt csapatot küldtek érte Medinába, de Medinában is akadtak elszánt harcosok, a párbaj egy ideig váltakozó szerencsével folyt, Az iszlám vallásnak 5 pillére volt: a hit Allahban, az ima, az alamizsna, a böjt és a mekkai zarándoklat. Hamarosan jön a hatodik parancsolat, a szent háború. Az iszlám akkor erősödik meg, amikor Bizánc kimerül a sok háborúban és nem tud elleni tenni, Perzsiával hasonló a helyzet mint Bizánccal…

We don't have an overview translated in English. Help us expand our database by adding one.

Nagy Károly birodalma felbomlott, az ellenséges támadások egyre gyakoribbak. Délen a szaracénok csapnak le Krétára, Szicíliára, Toszkánára, Rómára, Provence-ra, hídfőt építenek ki Saint-Tropez mellett. Az ázsiai pusztától a magyarok a Duna mellé vándorolnak, betörnek Lombardiába, Velence környékére, Bajorországba, Burgundiába, Provence-ba és Rómába. Észak felől a IX. század elején, vikingek vagy normannok jelennek meg a kontinens partjain. De még ne vágjunk elébe a dolgoknak, még csak 790-ben járunk, lássuk először otthon a vad harcosokat, a tenger urait, majd a belharcaik után Európa felé terjeszkedni kezdenek:

793: az első viking hódítás, partraszállnak Skócia keleti parjai előtt, Lindisfarne szigetén. 830: a vikingek Írországban portyáznak, Turgeis norvég vezér elfoglalja, magát Aster királyának nyílvánítja. 840: a vikingek leigázzák Hollandiát. A dánok felhajóznak a Szajnán, Ruannig. Szentiván éjszakáján Moantra törnek. 844: a vikingek a Garannon, Turuzig hajóznak, eljutnak Spanyolországba. 845-ben 120 hajó halad fel a Szajnán, elpusztítják Párizst. 850: Temze újra a Szajna, a Loire. 857-ben Párizs lángokban áll. 859-ben Hastein 62 hajóval elindul a Szajnától, körülhajózza az Ibériai-félszigetet, legyőzi a mórokat Marokkóban, kifosztja a Mursziát, a Baleári-szigeteket, a Rhone-torkolat vidékét, majd Pizát, Lunát. Rómát is felégetik. 862-ben Hastein győzedelmesen tér vissza Noarmoutier-i támasztpontjára, bemutatja a gazdag zsákmányt.

Svédországból a vikingek átmennek a mai Oroszországba, a Volgán leereszkednek és Rurik megalapítja Kijevet, az első orosz államot. A varégok Konstantinápoly előtt állnak. 870: a dánok meghódítják Kelet-Angliát. 874: Széphajú Harald egyesíti a norvég törzseket, a norvégok megalapítják Izlandon Rejkjavikot. 880: megszállják a mai Franciaországot, Belgiumot, Németországot. 885: az ostromlott Párizs előtt 700 hajó egymást éri 3 km hosszan. Vastag Károly király 700 font ezüstöt kínál a támadóknak, ha visszavonulnak. 911-ben Együgyű Károly Rollo normann vezérnek átengedi Normandiát, ahol már hemzsegnek a szőke hajú kisgyermekek, Rollo hűbéresküt fogad a királynak. 982: Vörös Erik partra száll Grönlandon, más expediciók még Új-Fundlandot is elérik az amerikai kontinensen. 1028-ban Nagy Kanut egyesíti Dániát, Norvégiát, Angliát. 1066-ban Normandiai Vilmos partra száll Angliában, követeli a trónt, Harald király megütközik vele a hastings- csatában és Anglia királya Hódító Vilmos lesz.

A vikingek harcosok, gyarmatosítók, de kereskedők is, elérték és gyakran távolabbra helyezték az akkor ismert világ határait, mert útjukat nem mindig csak harc és vér jelezte és 1096-ban a pogányok ellen indított első keresztes háborúban az elsősorban.

1090: Nagy Károly birodalma rég eltűnt, vele együtt álma a szabad és művelt emberekről. Az utak nem biztonságosak, mindenki a hatalmasabb, a nagyobb földesúr védelmét keresi.

Erősebb, masszívabb őrtornyokat építettek, messziről észre lehet venni, ha érkeznek a gazdag utazók (:D).

A nemesség csak arra gondolt, hogy a birtokát és a pénzét szaporítsa, a papság pedig a 11. század végén úgy gondolkozik mint a nemesség. A falakkal védett városok viszont egyre több szabadságot szereznek.

Az első keresztesháború dicső seregében nem szerepelt a három nagy nyugati ország uralkodója, I. Fülöp francia, II. Vilmos angol király és IV. Henrik német-római császár, II. Orbán pápa akkor éppen egyházi átok alatt tartotta őket. A keresztesek elindultak a háborúba , a városokban békésen folyik tovább az élet. Az emberek ruhátlanul alszanak, de felöltözve mosakodnak, a tisztaság ekkor még mellékes sem volt. Remete Péter visszajött a háborúból.

Több évtized telt el, több nemzedék nőtt fel, másik keresztes had indult el és tért vissza nagy vereség után. A városok szabadok lettek, egyetemek nyíltak, az oktatás ingyenes. Teológiát, jogot, filozófiát, orvostudományt, művészetet lehet tanulni olyan mesterektől, mint Albertus Magnus Németországban, Aquinói Tamás Itáliában, Abélard Párizsban, Roger Bacon Angliában siplomát kapnak.

A nép nagy lelkesedéssel dolgozik, Akko falai alatt Fülöp Ágost francia csapatai egyesülnek, Richárd angol csapataival, Barbarossa Frigyest várják, azonban a vízbe fulladt. Folytatják a hadjáratot. Jönnek Szaladin csapatai, hogy felmentsék az ostromlott Akkomot. Mindkét sereg tábort ver. A katonák figyelik egymást, két csetepaté közt barátkoznak a senki földjén beszélgetnek, játszanak, üzletelnek kardot cserélnek szeszes italért, péncélinget kecskéért…

Akko falán keresztes szászló lobog, Fülöp király elköszön. Richárd egyedül vonul Jeruzsálem felé, kiérdemli az Oroszlánszívű nevet. A keresztesek Jeruzsálem előtt állnak, Richárd nem mer támadni, a falak erősek, Szaladin serege körülveszi az övét. Az ostromlókból ostromlottak lehetnek. Éjszaka leple alatt, Szaladin serege megtámadta a kereszteseket, azonban Richárd és néhány lovag feltudta venni a páncélingét így visszatudta verni a támadásokat, azonban lova halálosan megsebesült a nyílvesszőktől. 1192 szeptember 3-án Richárd és Szaladin békét köt, eszerint a keresztények szabadon járhatnak a szent helyekre. Oroszlánszívű Richárd hajóra száll, de bejelenti visszajön Jeruzsálem elfoglalására, Szaladin azt mondja: “ha el kell vesztenem a földemet, inkább Te vedd el mint bárki más“.

Telnek az évek és a katedrálisok épülnek, A katedrális a népek háza végre elkészült. Még lesz néhány keresztes háború, egyik bizonyára eltéveszti célját, mert meghódítják a keresztény Konstantinápolyt és kifosztják. 1291-ben Akko elestével a keresztes háborúk véget érnek. E háborúkat II. Orbán ezzel a jelszóval indította: “Isten akarata“. Időjözben Európát a 12. és 13. században szép fehér köpennyel takarták be a katedrálisok…

1190: amikor a nyugat keresztes háborúkat vezet és katedrálisokat épít, Ázsiát Dzsingisz kán mongol lovasai formálják át. Temüdzsin kora egy maroknyi emberrel kezdődik. Ez a fiatal vezér mesés pályát fut be Dzsingisz kán néven és megalkotja a világtörténelem leghatalmasabb birodalmát. 1200-ban kán lesz, 1207-ben meghódítja Mongóliát és Szibériát, 1209-ben Tibetet, 1211-ben megszállja Kínát, 1218-ban Kazahsztánt 1220-ban háborút indít Horászán ellen, aki megsértette a mongolokat és nem akarja jóvá tenni. Dzsingisz Kán 200,000 ember gyűjt össze, a muzulmánok ugyanennyit. Ugyanekkor, 1214-ben bouvines-i csatában ezer francia lovag győzi le az angolokat. Egy mongol számára a legnagyobb öröm, ha elpusztíthatja az ellenségeit, hajthatja maga előtt, elveheti mindenét, könnyet lát azok szemében, akik szeretik az üldözöttet – az Dzsingisz Kán hitvallása. Amikor 65 évesen, állítólag lóról leesve meghal, a birodalma óriási, de még nagyobbá teszik fiai és unokái, főleg Kubiláj.

“Ha a pápa hajlandó ideküldeni hat keresztény bölcset, aki jártas a hét szabad művészetben, tud vitatkozni és bebizonyítja a bálványimádóknak, hogy Krisztus hite a legjobb, minden más törvény hamis, én a Nagy kán és mindenki akin uralkodom, keresztény hitre térünk.” – ez üzente Kubiláj nagy Kán a Polo-testvérekkel és gazdag velencei kereskedőkkel, amikor két éve elmentek és most visszatértek egyikük fiával, Marco Poloval, majd újra útnak indulnak Nagy kánhoz, Pekingbe.

A Nagy kán a leghatalmasabb uralkodó Ádám óta, aki a mai nap él, alakja formás, nem kicsi, nem nagy, izmos minden tagja erős, arca fehér piros pozsgás, szeme fekete, orra kicsi, négy asszonyt tart törvényes feleségként, néhány százat ágyasként. Hatalmas ménest tartanak, benne tízezernél több fehér kancával, amiken egyetlen fekete folt sincsen. A Nagy Kán és egész családja kancák tejéből iszik és abból nem ihat senki más.

Marco Polo gyorsan megtanulta a mongolok harci szokásait, nyelvüket, írásukat és ügyesnek bizonyult. A Nagy kán barátsággal kezelte, megbízásokra küldte. Egyik küldetés a másik után, múlnak az évek. 1292-ben már 17 éve szolgálják Kubilájt Marco és társai, szeretnének már haza menni, de a Nagy kán nem járul hozzá, igen megkedvelte őket. Már kezdik elveszíteni a reményt, amikor három perzsa nagyúr érkezik az udvarba. Uralkodójuk azt szeretné, ha Nagy kán új feleséget adna neki, mert az övé meghalt. A Nagy kán igen megkedvelte a latinos műveltségű embereket, így nehéz szívvel járult ahhoz, hogy elkísérjék a perzsa nagy urakat és a fiatal menyasszonyt ugyanakkor új tanácsosokról kellett gondoskodni. A Nagy Kán útlevet adott barátainknak, üzenetet küldött a keresztény uralkodóknak, kis flottát szervezett, hogy szállítsa őket. A hosszú úthoz nem volt sok a 13 hajó.

A hazaút három évig tartott, ami igencsak viszontagságos volt. A három Polo-testvér már 24 éve ment el otthonról, elég mesélni-valójuk volt Nagy kán birodalmáról. Velence évszázados háborúba keveredik a nagy versenytárssal Genovával, soha még senki, keresztény, pogány, szaracén vagy tatár nem utazott a világban annyit, mint a tiszteletreméltó Marco Poló, velencei polgár. Lehetnek, elbeszélései tévedések a nyugat azonban mégis először az ő valószerű leírásaiból ismeri meg az addig ismeretlen távol-keletet és két évszázaddal később Kolumbusz Kristóf nyugat felé indul el, hogy megkeresse azt a tájat, amit Marco Polo írt le és így fedezi fel Amerikát…

A 13. században épültek a nagy katedrálisok, Marco Polo halála után a 14-ben alakultak a nagy egyetemek, a pápák Rómából Avignonba tették át székhelyüket. A gazdag aratások nem adnak elegendő élelmet, mert Európa lakossága megháromszorozódik, majd megnégyszereződik, közel jár a százmillióhoz, túl magas szám. A nyersanyagforrások nem követik a növekedést és 1315-ben általános éhínség végez rengeteg emberrel. 1348-ban a fekete halál, a történelem legnagyobb pestis járványa pusztítja végig Európát, különösen a városokat sújtja, ahol rosszak a higiéniai viszonyok, az okait viszont rossz helyen keresik. Három hónap alatt a lakosságnak majdnem a fele. Európában három év alatt 25 millió ember pusztul el, a lakosság több mint egyharmada.

1346: A százéves háború végtelen közönnyel folytatja a pusztítást. Crécyinél az angol lovasok szokatlan taktikát alkalmaznak, gyalog harcolnak és megverik a franciákat, az angolok majdnem 90 évig maradnak a kontinensen. Francia vereségek sorozata következik és nem okul belőle senki. 1356-ban az angolok Poitiers mellett is győznek. 1378-ban két pápa van, VI. Orbán Rómában, VII. Kelemen Avignonban, nagyon kedvesek egymáshoz. Franciaország, Kasztília, Aragónia, Nápoly, Skócia Kelemen mellett áll. Észak-Itália, Németország, Anglia, a Skandináv országok, Lengyelország és Magyarország Orbán mellett. Oxfordban John Wycliffe, a teológia professzora megbélyegezte a két pápát, akik úgy vitatkoznak a tiarán, mint két kutya a csonton. Azt is rosszallta, hogy az egyházi méltóságokat pénzért adják, a Canterbury érseket kiátkozzák, John Bunyan prédikátor áll a helyére, majd börtönben végzi.

1402: Husz János, prágai egyetemi tanár szerint “csak az Isten szava számít, vagyis a szent írás, minden egyéb pogányság és üzérkedés, a sátán követei ülnek be az egyházi méltóságokba, hogy jól ehessenek, öltözhessenek és az emberek tiszteljék őket”. A római pápa kiközösíti ezt a forradalmárt, prédikátort. 1408: a pisai zsinat véget akar vetni az egyházszakadásnak és új pápát választ. A két régi nem mond le, így 1414-ben három pápa lesz. A kiközösített Husz Jánost a konstansi zsinat elé idézik, ő Zsigmond császár menlevelével érkezik, ennek ellenére letartóztatják, a császár ujját sem mozdítja érte és 1415-ben máglyahalálra ítélik. Husz János kivégzése felháborítja Csehországot és általános felkelés kezdődik a németek ellen. Az egyház nem tudta végrehajtani a szükséges reformokat, közeledik a katolikus egyház egységének vége.

1415-ben Husz János máglyahalálának évében az Azincourt-i csatában a franciák ismét kikapnak. 1424-ban, amíg a francia tartományok lakói egymást pusztítják, az angolok folytatják az ország meghódítását, Károly a trónörökös Burs-ba menekül, “annak az őrültnek nincs joga a trónhoz” – mondja az anyja, Bajor Izabella. 1429-ben Orléans védőinek már ne akaródzott harcolni, amikor Jeanne D’arc csapatai élén áttör az angol vonalakon és felmenti a várost. Elindulnak a Reimsi katedrális felé, ahol VII. Károlyt, Isten kegyelméből francia királlyá koronázzák. 1431-ben Jeanne D’arcot Rouenban megégették. Franciaországban a százéves háború rengeteg pusztítást okozott, egyedül Párizsban 24 ezer lakás semmisült meg, a falvak kihaltak, mindenfelé éhes farkasok kóboroltak.

1453-az írunk: Guttenberg ekkor nyomtatta első az első Bibliát, Konstantinápolyt elfoglalják a törökök, a bizánci császárságnak vége, Isztambul a török birodalom fővárosa marad 1922-ig. Itáliában már bölcsőben ringatják azt a gyereket, aki Leonardo da Vinci néven a reneszánsz egyik nagy művésze lesz.

1469: Boticelli tavasza a reneszánsz jelképe, Firenze lelkesen fogadja be a török kézre került Konstantinápolyból menekülő görög tudósokat. Jelenlétük és a könyvnyomtatás gyors fejlődése hozzájárul a humanista eszmék terjedéséhez. A humanizmus a teológián kívül egyedül lehetséges kultúrának, a ókorinak az újjászületése, de ugyanakkor a függetlenség, az emberi tökéletesség az egyéniség vágya is, mert felfedezzük Pitagoraszt és, hogy az ember minden dolog mértéke, csak az ember irányíthatja saját sorsát. Az előző században Petrarca és Boccaccio már utat mutat és az élet szeretetét éneklik, a nagy Dante pedig buzgó híve a gótikának, Giotto embereket fest, Donatello merészen ruhátlan, fiatal testeket ábrázol.

Sokszor állították párhuzamban Periklész Athénjét és a quattrocento Firenzéjét. Igaz, hogy 2000 éve a világ nem ért meg ilyen szellemi virágzást. 1469: Lorenzo de’ Medici, Firenze ura és a nagy Ficino Platónról beszél “Platón az Isten, minden kultusz tárgya“. A híres szobrász és festő Verricchio műhelyében tanul a fiatal Leonardo. Ott kőfaragást, bronzöntést, útépítést, városépítést és persze festészetet tanítanak. Leonardo már három éve tanul, Verrocchiot meglepi tanítványának szépsége és Dávidja a fiatal Leonardo vonásait őrzi. Leonardo befejezte tanulmányait Vericchionál és hazamegy, nem tölt sok időt az evéssel, lázasan dolgozik, megismerni és tudni akar mindent. Néha bolondosnak tűnő eszméket kerget késő éjszakáig.

A quattrocentoban hétezer lázadás, polgárháború, vérrontás történt, a gyilkosságokat, pedig a számolóművészek sem tudják nyilvántartani. Verrocchio olyan nagyra tartja tanítványát, hogy ő maga többé nem fest, csak szobrot farag. Leonardo nagy örömmel végzi ezeket a munkákat. Mesterének korabeli képei főleg az ő keze munkáját dicséri, sőt sok téma már az ő fejében is megfogant. Egy nap Lorenzo de’ Medici és testvére Giuliano misén vesz részt, ahol rájuk támadtak. Az összeesküvők azt hitték nyert ügyük van, a városházán azonban jól felakasztották őket. A Mediciek ellen szőtt összeesküvés, amelyet a szelíd IV. Szixtusz pápa támogatott siralmasan megbukott. A fiatal Leonardot semmi sem hagyja közömbösen. Lerajzolja a felakasztott Bernardo Bandinit, majd a Santa Croce templomba megy, hogy megcsodálja Giotto néhány freskóját. A barátja Boticelli Rómában van, szeretett mestere Verocchio Velencében, hogy elkészítse Bartolomeo Colleoni lovasszobrát. A kíváncsiság hajtja, így egyedül végez kutatásokat minden területen. Pénze nincs, ezért elfogadja Milano urának, Ludovico Sforzának a meghívását: “Tiszteletreméltó Nagyuram! Számos kísérletet végeztem és szeretném titkaimat elmondani kegyelmességednek. Letudok rombolni minden fellegvárat vagy erődítményt, vannak különféle típusú mozsárágyúim, mind jól szállítható és praktikus, vannak fegyvereim tengeri csatához, tudok fedett harci szekeret építeni, amely ágyújával az ellenség közé hatol és az elpusztítja. Békeidőben elnyerhetném tetszését az építészetben, a festészetben megtehetnék mindent, ami lehetséges olyan jól mint bárki más, csak tudnám olvasni Platón, akkor nem tartanának hazudozónak.”

1490-ben Leonardo Milánóban találkozott egy kisfiúval, aki felfogadott műhelyébe. Azt hitte gyermekben örömét leli. Tervei közül keveset tudott megvalósítani, ilyen Lucrezia Crivelli portréja és egy zenész arcképe, pedig nagy tervei vannak. Így Francesko Forza hatalmas lovasszobra, előbb azonban tanulmányt ír a lovakról és a bronzöntésről, foglalkozik az énekkel, a tánccal, a ruhaviselettel. 1492-ben Lorenzo de’ Medici Savonarola feloldozása nélkül adja vissza lelkét az Úrnak. Savonarola diadal azonban nem tart sokáig, vele együtt elégetik a középkor utolsó korlátait. Ugyanebben az évben 1498-ban Vasco de Gamme megtalálja az Indiába vezető utat, 6 évvel korábban 1492-ben amikor Lorenzo de’ Medici meghal a katolikus királyok befejezik a Spanyolország visszahódítását, küldöttük Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát. Bordzsa Sándor fejére kerül a pápai tiara. Franciaországban megkezdik a angozáti kastély építését, majd egyszer itt hal meg Leonardo da Vinci

1500-ban Mantegna megfesti a halott Krisztust. Leonardo Modenában járva elkészíti Isabella d’Este portréját, majd visszamegy Firenzébe. Barátunk egy kissé megöregedett, szakálla megőszült. Az utóbbi időben szokása szerint mindenfélével foglalkozott: geometriával, mechanikával, a nehézségi erővel, a szövőszékkel, a fényvisszaverődéssel, hidraulikával, golyós tengellyel, piktogrammal és sok mással. “Nem is olyan nehéz, hogy az ember univerzális legyen, vagyis mindenhez értsen” – mondta egyszer Leonardo és a milánói Santa Maria delle Grazie kolostor étkezőtermének megfestette Az utolsó vacsorát. Borda főépítésszé nevezi ki, a város erődítési terveit dolgozza ki, vezeti a munkát. A mester ismert és jelentős személy, amikor 1503-ban visszatér Firenzébe, mostmár régi barátja Lorenzo irányítja Verrocchio műhelyét, ebben az évben szerez diplomát a Ferrarai Egyetem egy lengyel fiatalember Nikolausz Kopernikusz. Leonardo da Vinci egy nagy képén dolgozik, az anghiari csatán. Az ifjú tehetséges Michelangelonak nincs kifejezetten jó a természete.

1506-ban Bramante Rómában nekifog a Szent Péter székesegyház építésének, a munkálatokat 120 év múlva fejezik be. 1508: Michelangelo hozzákezd a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóihoz. 1510-ben Leonardo barátunk azt írja: “Én az érveimet a kísérletekből merítem, nem pedig mások szavaiból”. Különböző hangszerekkel kísérletezik, tanulmányozza a geometriát, gépezeteket, fogaskereket, óraszerkezetet és sok egyebet. 1510-ben Kopernikusz mér kidolgozza a heliocentrikus világképet, de műve az Égi pályák körforgásairól címmel, csak 1543-ban halála napján jelenik meg nyomtatásban. Leonardo az anatómiai vizsgálatok előfutára, érdekli minden, az ejtőernyő, a fogaskerekű kerékpár, hasonlót csak 400 év múlva készítenek. Leonardo tanulmányt is ír a festészetről és ha van rá ideje fest. 1512: Michelangelo befejezi a Sixtus kápolna mennyezetét. Raffaello megmutatja egyik új művét, mesterének Leonardonak.

Áskálódnak az öreg mester ellen… 1516: Leonardo megcsömörlik és amikor Michelangelo diadalt arat Mózesével I. Ferenc francia király a Mézières-i győzelem után meghívja Leonardót. Leonardo tehát Franciaországba megy Giacomo Salai nélkül. Leonardo nem sokáig gyönyörködik Mona Lisa képében, 1519-ben meghal Cortes ekkor hódítja meg Mexikót, Magellan föld körüli útra indul, V. László császár lesz.

Az Ibériai-félszigeten a IX. században megkezdődik, majd folytatódik az arabok visszaszorítása és a XIII-ban csak déli rész marad a kezükön. Az aragóniai király birtokába kerül Szardínia, Dél-Itália, Szicília. 1450-ben hatalmasabb lesz a birodalma, mint Franciaország vagy Anglia. 1469-ben Aragóniai Ferdinánd feleségül veszi Kasztíliai Izabellát. 1481-ben a mórok kezén csak a granadai emirátus marad, ennek meghódítására indulnak. 1487-ben elfoglalják Málagát, Bartolomeu Dias megkerüli a Jóreménység fokát. 1492-ben az iszlám utolsó bástyája Granada is elesik, a mórok ellen folytatott öt évszázados harc a spanyol urakat türelmetlenné és fanatikussá tette, a most születő humanizmus itt nem talál otthonra. Az inkvizíció amelynek első vezetője Torquemada kegyetlenül elüldözi a zsidókat Spanyolországból, pedig közülük már sokan ezer éve ott éltek.

Egy bizonyos Kolumbusz végre segítséget kap ókatolikus felségeitől őrült vállalkozásához, hogy nyugat felé induljon Japánba, Indiába, a legénység sorába önkénteseket toboroznak. Arcukon tudásszomj, lelkükben ég a vágy, hogy új dolgokat fedezzenek fel. Kolumbusz három hajója a Santa Maria, Pinta és a Niña kifut a tengerre, majd szélcsend következik. A korabeli technikában még volt némi hiányosság, Kolumbusz tehetetlennek érezte magát, a térképek hiányosak voltak, az iránytű megbolondult, az asztrolábium nem mutatott semmit és a három hajó körben bolyongott. 69 napos hajózás után 1492. október 12-én,500 évvel a vikingek után Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, illetve a Bahamák egy kis szigetét, de az sem rossz, majd jönnek utána mások: Amerigo Vespucci, Pedro Cabral, Vasco da Gama.

Az aláírt szerződés ellenére elűzték a meg nem tért moszlimokat is, a zsidókkal együtt ők voltak a legszorgalmasabbak, az ország századokon át is érzi majd a következményeit. 1500-ban született messzi innen Flandriában, egy másik gyermek is, aki egyszer V. Károly néven császár lesz. A XVI. század hajnalán, mint valamikor Róma a világ egy része álomba merült: az iszlám, Kína, India és Európa lesz a világ középpontja, Spanyolország pedig erdei nagy részéből hajót épít. Az évek múlnak az erdők egyre fogynak, a gyerekek nőnek. 1516: Aragóniai Ferdinánd, spanyol király meghal, Szép Fülöp fia, a későbbi V. Károly követi a trónon, apja nem szereti mert úgy tartja, hogy a flavandokhoz húz. Nagy birodalma lesz, beletartozik majd Spanyolországon kívül, Itália, Flandria, Artois és Amerika egy része is. 1519-ben Miksa halála után német császárnak is megválasztották. 1519-ben tehát V. Károly császár lett, mesés birodalma fokozza becsvágyát és alkalmazza a Habsburg jelszót, Ausztria történelmi feladata, hogy uralkodjék az egész világon. Magellán földkörüli útra indul, Cortez pedig Mexikó meghódítására, Leonardo da Vinci Amboise-ban hal meg, mint I. Ferencnek, Károly nagy vetélytársának a vendége. A Loire mentén a reneszánsz jegyében kastélyok épülnek: Chambord, Bloise, Chenonceau.

1520-ban I. Ferenc francia király találkozik, VIII. Henrik angol királlyal, hogy ellensúlyozzák a spanyol király hódító szándékait, végül azonban V. Károly az angol királlyal lép szövetségre. 1520-ban Törökországban trónra lép Nagy Szulimán és szövetséget köt I. Ferenccel. Luthert, akinek tanai terjednek Németországban kiközösíti Károly császár, mert fél, hogy különben elveszíti a pápa támogatását, I. Ferenccel szemben.

1521: Magellant, aki elindult, hogy körülhajózza a Földet, a Fülöp-szigeteken megölik. Háromévi viszontagságuk után egyik helyettesének sikerül hazajutnia, 18 emberrel a 237-ből. Most már azonban bizonyos: a Föld gömbölyű.

1521 augusztusában Cortez befejezi Mexikó meghódítását. Az országnak akkor 12 millió a lakosa, néhány év múlva csak a fele lesz. Peruban Pizarro még rajta is túltesz.

A hódítók vagy konkvisztádorok hatalmas területeket és kincseket szereznek Spanyolországnak. 1521: újabb háború Franciaországgal. 1524: a 400 államból álló Németországban a parasztság elfogadja a reformáció eszméit, háborút indít a nemesség ellen. 1530-ban hatalmas csúcsán, V. Károlyt VII. Kelemen pápa, német-római császárrá koronázza. 1535: a reformáció tovább terjed, Genfben Kálvin János folytatja Farel művét. 1537: Jacques Cartier felfedezi és kutatni kezdi Kanadát, hajójára kitűzi I. Ferenc lobogóját. Már senki sem tudja számolni a győztes és vesztes háborúkat Spanyolország és Franciaország között.

1543: a flamand Lazarus megalapítja a modern anatómiát, a francia Ambroise Paré a sebésztudományt, a lengyel Kopernikusz leírja, hogy a Föld kering a Nap körül. 1545: a tridenti zsinat elutasítja a reformációt, megerősíti a pápaságot. 1547-ben meghal I. Ferenc és VIII. Henrik. V. Károly kétes értékű győzelmet arat a protestánsokon Nürnbergnél. 1553: V. Károly lemond Németalföld, majd 1556-ban Spanyolország trónjáról is. 1554-ben megkötik az augsburgi vallásbékét. 1555: V. Károly utóda a spanyol trónon II. Fülöp. 1558-ban V. Károly meghal, ugyanebben az évben I. Erzsébet lép az angol trónra. 1559-ben aláírják a békét Franciaországgal. II. Fülöp győzött, de az ország siralmas állapotban van. Lepantónál a spanyolok megverik a török flottát, ekkor 1571-et írunk. Egy fiatal harcos bal karja örökre használhatatlan marad, kinek neve Cervantes. 1588-ban a győzhetetlen spanyol armada Anglia meghódítására indul, de megsemmisül.

VIII. Henrik egyik kedvelt időtöltése volt a kifinomult mérlegjáték hatalmas rokonával, V. Károllyal és a heves I. Ferenccel. Másik időtöltése már nem volt ilyen finom és sok fej hullott alá a játékban. A játékban az vett részt, aki már nem tetszett a királynak. VIII. Henrik, mint tökéletes zsarnok “elvágott” minden vitát. 1535-ben egy nagy humanista lesz az áldozat, Morus Tamás azután következik Boleyn Anna, kinek a bűne, hogy “csak” lányt szült a királynak, Erzsébetet. Változtak az idők a bárd helyét a máglya foglalta el, Henriket fia Edward követte a trónon, majd 1553-ban leánya Tudor Mária. I. Mária férjhez ment II. Fülöp spanyol királyhoz. 1558-ban véres vagy katolikus Mária meghalt, ebben az évben halt meg apósa V. Károly is.

Féltestvére Erzsébet következik a trónon 25 évesen, Erzsébet a protestáns. A katolikus Spanyolország ekkor áll hatalma csúcspontján, Erzsébet harcot indít ellene. 39 anglikán cikkellyel Erzsébet megalkotja az anglikán hitvallást, pár év múlva a pápa eretnekké nyilvánítja és kiátkozza a királynőt. 1571-ben a lepantói tengeri csata a spanyolok hatalmának a zenitje. 1572-ben Németalföldön általános felkelés folyik II. Fülöp ellen, Erzsébet segíti a felkelőket.

1577-ben Francis Drake vezetésével hajók futnak ki a plymouth-i kikötőből, az expedíció hivatalos célja, hogy felderítse Dél-Amerika partjait, de még nem tudja senki, hogy hova mennek a hajók. 1578. január 27-én az expedíció a Zöld-foki szigetek közelébe ért. Francis Drake átvette a legnagyobb elfogott portugál hajó, a Mary parancsnokságát. Kicsit lemaradva igyekezett követni a többi hajót, a Pelican. 1578. augusztus 20-án az expedíció a Magellán-szoros bejáratához ér. Amikor a szoroson haladtak keresztül, akkorra szélvihar kerekedett, amilyen addig emberemlékezet óta nem fordult elő, barátaink hajóját elragadta a szél, és az 57. szélességi fokig sodorta. Több, mint 50 nap elteltével csendesedett a szél annyira, hogy észak felé fordulhattak, november 25-én elérték Mocha-szigetét. 1578. december 5-én a hajósok elérik Valparaísot. 1579. február 3-án az Aranyszarvas Callao-ba ér, a perui Lima kikötőjébe. 1579. májusában a Vancouver-sziget magasságában a hajó visszafordult, délebbre az idő ismét melegebb lett, sőt igen meleg amikor június 17-én Új-Albion partjaira jutottak. Július 23-án Drake továbbindult a frissen alapított Új-Albionból és nyugat felé tart, 2 hónap múlva a Tolvaj-szigetekhez ér, ahol kővel dobolják meg, november 3-én a Molukka-szigeteken köt ki, tonnaszámra visznek a hajóra fűszert. 1580. január 18-án Sulawesi-től délre zátonyra futott az Aranyszarvas. A hajót kijavították és március 12-én Jáván voltak, június 15-én megkerülték a Jóreménység fokot és július 22-én eljutottak Sierra Leonéba. Egy hónappal később a Kanári-szigeteknél voltak, 1580. szeptemberében feltűntek Anglia partjai. 2 év 9 hónap és 14 nap múltán az 59 életben maradt visszatért Plymouth-ba. Erzsébet királynő, a francia követ és más méltóságok kíséretében az Aranyszarvas fedélzetére ért és lovaggá ütötte Sir Francis Drake-t.

1587-ben 18 évi rabság után összeesküvés vádjával lefejezték a katolikus Stuart Máriát, a spanyolok igen felháborodtak. Sokezer flamand posztókészítő az inkvizíció elől Angliába menekült és ott virágzásnak indította a posztóipart. 1587. áprilisában Francis Drake megjelenik Kádis előtt, ahol az Angliát megtámadni készülő spanyol flotta gyülekezik. Az angolok több hajót eltalálnak, a spanyol lövések rövidnek bizonyulnak és ekkor jön a kézi tusa. 30 spanyol hajót fognak el vagy rongálnak meg, a zsákmányt aztán áthordják az angol hajókra, azok aztán hazamennek, maguk után pusztulást, tüzet hagyva. A spanyol válasz nem késik sokáig, 1588. július 20-án a győzhetetlen Armada megjelenik A Coruña előtt.

Az Armada pusztulása véget vet a spanyol hatalmi törekvéseknek. Nyolc évvel később, 1596-ban angol flotta foglalja el Kádiszt, elpusztítják a kikötőkben lévő hajókat, kifosztják a várost, majd büntetlenül hazamennek. Angliában nagy a vidámság, örömtüzeket gyújtanak, Erzsébet királynő most jutott hatalma csúcsára. Ebben az évben 1596-ban Francis Drake egy Karib-tengeri expedíció során meghal. Az élet megy tovább, a királynő támogat egy fiatal írót, a neve Shakespeare, most mutatják be színdarabját a címe: Rómeó és Júlia. 1598-ban Fülöp spanyol király elkeseredetten, öregen hal meg.

Itt a század utolsó éve (1600), századé melynek gyermeke volt Leonardo és Michelangelo, sok humanista és Kopernikusz, ekkor indult meg a reformáció és Amerika megismerése, ekkor élte Monta, Servante, Shakespeare. A század látta, hogyan tépázza meg Spanyolország nagyságát Erzsébet Angliája. 1603: Erzsébet nincs többé, II. Jakab a lefejezett Stuart Mária követi a trónon. 1608.: Samuel de Champlain megalapítja Clabek városát. 1620. szeptember 6-án 78 férfi és 24 nő hajózik el Plymouth-ból, a Mayfloweren az ő utódaik tartják magukat majd a legelőkelőbb amerikaiaknak…

Holbeinnek A Követek című képe egy korszak végét jelzi, mert azután nem a püspök és a földesúr lesz a két mindenható úr. Erre az elsők között ébred rá Németalföld, amelyet burgundi örökségként az osztrák Habsburgok visznek V. Károly birodalmába. Németalföldnek nem sikerült legyőznie a burgundi herceget. XI. Lajos francia király többször is lázadásra biztatja, majd cserben hagyja Liège városát, amelyet aztán ellenségei kifosztanak. Sokkal szerencsésebbek voltak a svájci kantonok, igaz több segítséget is kaptak, így 1476-ban legyőzik Merész Károlyt, Burgundia uralkodóját. Svájc 1499-ben ténylegesen kivívja függetlenségét, a kereszténység egysége hamarosan megszűnik, ide vezetnek belső ellentmondásaik, elsősorban a hatalmi törekvések, valamint a reformáció.

A reformációt Luther Márton indította meg, azzal, hogy támadta az egyházat a búcsúcédulákkal történt visszaélések miatt, azt hirdette a bűnbocsánatot nem lehet pénzen megvásárolni. Tanításai elterjednek Németországban, majd követi Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia. Zürichben Ulrich Zwingli demokratikus reformokat hirdet, 1541-ben Kálvin János Genfben vezet be a biblián alapuló egyházi rendet. Akadémiát alapít, ahonnan a kálvinizmus elterjed Svájcban, Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Angliában, Skóciában, Franciaországban, a német alföldön. Az 1563-ban véget érő tridenti zsinat már megváltozott világ ellen indítja az ellenreformációt. 1566-ban Németalföldön elkezdődik a koldusok lázadása.

II. Fülöp az Escoriálba zárkózik, távol a forrongó Németalföldtől, természetével nem fér össze sem a politikai, sem a vallási türelem. A koldusok lázadására a válasza az inkvizíció, Alba herceg véres diktatúrája, különleges törvényszékek felállítása, a vallási türelmet hirdető Egmont és Horne grófjainak kivégzése. Az emberek ezrével menekülnek, hagyják el hazájukat, amikor 1572-ben a tenger koldusai elfoglalják Brielle városát Angliában a kivándorlók már felvirágoztatták a posztóipart. Majd következik az általános felkelés és 80 éve át harcolnak a spanyolok ellen. A felszabadult tartományok élére Orániai Vilmos áll, Franciaországban Szent-Bertalan éjszakáján több száz protestánst gyilkoltak le. A spanyol megszállók olyan kegyetlenek voltak, hogy a déli katolikus tartományok szövetségre léptek az északi kálvinistákkal, később azonban elismerik a spanyol fennhatóságot a déliek is. A hét északi protestáns tartomány azonban elszakad Spanyolországtól és 1579-ben létrehozzák az Utrechti uniót. 1581-ben a Hágai manifesztum kimondja, hogy II. Fülöp és az Egyesült Tartományok köztársasága végleg szakított egymással, kétségtelen kicsit brutálisan. 1584. július 4-én Oránaiai Vilmos, aki az északi tartományok királynak választottak volna meg, orvul meggyilkolják, a bérgyilkos II. Fülöp embere volt. Az unió aztán egyik tartományáról hollandról kapja majd a Hollandia nevet.

A virágzó Antwerpen, amelyen áthaladt a világkereskedelem 40%-a a spanyol csapatok elfoglalták és elpusztították. Kereskedőinek egyharmada Londonba menekült, Antwerpen szerepét Amszterdam vette át. 1587: Angliában Erzsébet lefejeztette Stuart Máriát, akinek támogatói voltak Németalföldön, ezért Németalföld spanyol kormányzója Alessandro Farnese kijelentette, hogy előbb Németalfölddel kell végezni. II. Fülöp elhatározta, hogy megbünteti, előkészíti győzhetetlen Armadáját. Még ebben az évben, 1587-ben Francis Drake büntetőexpedíciót vezet, tönkreteszi és kifosztja a Cádizban gyülekező spanyol flotta egy részét. Mivel a spanyol hajók útját állták a külföldről érkező árucikkeknek, 1594-ben megalapították az Indiai Társaságot, amely maga szerezte meg a távoli országok termékeit. A győzhetetlen Armada veresége jelentősen gyengítette a spanyol flottát, amely már nem tudja megakadályozni a holland kereskedelmet.

Az Indiai Társaság hajói járják a messzi tengereket és mindenütt olyan kitűnő üzletet kötnek, amelyekről nem is álmodtak, a haszon óriási. 1602: megalakul és megerősödik a Kelet-indiai társaság. 1603: az Indiai Társaság nagy hatalom, Angliában Erzsébet meghal, Shakespeare már játssza a Hamletet, majd az Otellot, Macbethet, Samuel de Champlain elindul Kanada felé.

1609-ben 12 évnyi fegyverszünetet kötnek Spanyolországgal, ebben az évben alapítják meg az amszterdami bankot, a világ első bankját, Kanadában Champlain megalapítja Quecebeket. 1614-ben a hollandok kereskedelmi ügynökséget alapítanak egy távoli szigeten és elnevezik Új-Amszterdamnak, 50 évvel később a szigetet angolok veszik meg és New York-nak keresztelik. 1618: Rubens megfesti Leukipposz lányainak elrablását, Prágában kidobnak az ablakon két császári tanácsost, ezzel kezdődik a 30 éves háború. Az ország nagy festői Frans Hals, Peter der Hase, Verner és még sokan, 1632: Rembrandt megfesti Tulp doktor anatómiáját.

Az orvostudomány és a többi is nagy fejlődésnek indul a 17. század elején, de nem megy minden könnyen, amikor Harvey angol orvos felfedezi a vérkeringés a párizsi egyetem lehetetlennek, nevetségesnek tartja elítéli, azt mondja ártalmas a tanítása. Keplert a kiváló csillagászt új gondolatai miatt üldözik, anyját pedig boszorkányság címén bebörtönzik. Az inkvizíció bírósága előtt Galilei kénytelen visszavonni tanításait “nem, a Föld nem forog”, de Hollandia a szabadság és türelmesség földje adja a világnak Hugo Grotiust, az emberi jogok atyját, Descartest aki vitatkozik Arisztotelész tanításaival, Spinozát, akinek zsidó családja az üldözések elől menekült el Spanyolországból és egész munkásságával Hollandiának szerez dicsőséget. 1620: a puritánok visszahajóznak Angliába, onnan indul nemsokára a Mayflower, rajta 78 férfivel és 28 nővel, az ő utódaik tartják majd a legelőkelőbb amerikaiaknak, így kezdődött Hollandia aranykora.

1680: Párizsnak négyszázötvenezer lakosa van, Bastille, Louvre palota és nyugat felé mindenütt mezőgazdasági vidékek. A király egyedül kormányoz: ez az abszolút monarchia. Ügyes diplomáciája gazdaggá teszi az országot, hadserege dicsőségessé. A Nindinge vidéke, Franciaország helyzetét szilárdítja meg, a Napkirály dicsősége tetőpontjára jutott.

1680: Versailles-ban az építkezés a végéhez ér. A király nem felejtette el, hogy 20 évvel korábban milyen szegénynek érezte magát, amikor akkori pénzügyminisztere kastélyában vendégeskedett, akkor megfogadta, hogy királyhoz méltó kastélyt épített. Versailles 1611-ig XIII. Lajos kis vadászháza volt, ahová a király szívesen vonult vissza, 6 évvel később már rá sem lehetett ismerni Le Vau készíti el a terveket. Le Brun a festő, a díszítés minden részletével törődik, Le Nötre tervezi a parkot.A Napkirály 1680-ban még a Louvre-ban lakik, körülötte nagy tömeg amelyet nem szeret.

1682. május 6-án elkezdődik a költözködés a Louvreból a frissen elkészült Versailles-ba. Az udvar, a miniszterek a több ezer tisztviselő, hivatalnok már hozzászoktak, hogy kövessék őfelségét, amint egyik kastélyból a másikba költözik. Versillében majd más lesz, Lajos sohasem felejtette el milyen megaláztatások érték a frontmozgalmak idején és milyen veszélyben forgott akkor a monarchia, követelni fogja, hogy udvaroncai legyenek állandóan ott, háromezren szüntelenül keressék az ő felséges kegyeit.

A nyüzsgő élet, a sok művész és tudós révén Franciaország azt a szerepet játssza, amit annak idején Athén vagy Róma, mert a király személyének dicsőítésére tülekednek az emberek Versailles-ba. A francia klasszicizmusnak óriási szerencséje, hogy rendkívüli tehetségeket tudott összegyűjteni: Descartes, Pascal, Molière nyitott utat, majd következett La Fontaine, Golauie, La Briere, Madame de Seville, Bassucie és Rassi.

A Nap XIV. Lajos jelképe, tehát a Napisten mítosza és az Olümposz istenei, akik a Versailles képek témái lesznek. “XIV. Lajos a győzedelmes, XIV. Lajos az Olümposzon uralkodik, tehát isteni akaratból való király” – dicsőítik dalnokai és udvaroncai. A király az átalakuló világtól elzártan él. 1683-ban Sobieski János lengyel király, Franciaország szövetségese megveri Bécs alatt a törököket, Franciaország szövetségeseit a törököket, akik lekötötték Ausztria császárának a seregét és ez a sereg most jelentősen megerősödik. Ugyanebben az évben meghal a királyné Mária Terézia és Colbert, a baj csak az, hogy helyükre Madame de Maintenon és Louvaire kerül. A király feleségül veszi Madame de Maintenont, akinek csak a kegyeskedés és a politika a szenvedélye, mindenki meglepetésére Lajos enged vallási fanatizmusának és visszavonja a nantes-i ediktumot, a protestánsok szabad vallásgyakorlását. A következmény: a hugenották százezrével menekülnek külföldre, köztük igen sok derék és vagyonos ember, meggyengült Franciaország és megerősödött ellenség, a türelmetlenség mérlege szomorú. XIV. Lajos kijelenti: “az alattvalók nyugalmát az engedelmesség jelenti, kisebb bajt jelent a népnek, hogy eltűrje minthogy ellenőrizze a királyok kormányzását még ha az rossz is, a király bírája egyedül az Isten.”

1693: a király sorozatos ügyetlen tettei Hollandiába hatalomra segítik, nagy ellenfelét Orániai Vilmost és rövid idő alatt ellene szövetkezik egész Európa. Néhány kegyetlen tél és a nyomor borzalmas lesz. A király kimerült csapatai csatangolnak az országban, amely már nem tudja táplálni őket. Néhány hónap alatt a lakosság egytizede elpusztul. A század végén rövid fegyvernyugvás következik, majd a spanyol örökösödési háborúval kiújulnak a harcok. A király mindenkivel összeveszett, bezárkózik a palotába és hiú hatalmi álmaiba menekül, ám a körülmények úgy fordultak, hogy aki valaha Napkirály volt mégse érjen olyan szomorú véget. 1711-ben Anglia attól tartva, hogy Ausztria túl erős lesz, ha megszerzi Spanyolországot kilép a franciaellenes koalícióból 1712-ben a franciák váratlanul győzelmet aratnak. 1715. szeptember 1-én, 72 évnyi kormányzás után, amelyből 52 évig abszolút uralkodó volt, XIV. Lajos meghal.

Az ország a zsarnok halála után megkönnyebbül, a nép már régen nem rajong érte úgy, ahogy fiatalon trónra lépett, Lajos pedig egynek érezte magát Franciaországgal, a nehéz helyzetet is méltósággal viselte, de kapzsisága, dicsőségvágya elzárta a valóságtól. A nép nyomora, a megerősödő Poroszország, Anglia ügyeskedés, hogy Spanyolország ne egyesülhessen Ausztriával sem Franciaországgal, oda vezetett, hogy a franciák megnyitották az angolok előtt Kanada és egész Észak-Amerika kapuját és ezt Anglia ki is használta. A francia klasszicizmus hatása azonban megmaradt; Európa francia módra akar építkezni, mind francia mintára épült. Az abszolút hatalmak eltűnnek és következik a felvilágosult ész, a tudomány, a szabadság kora, ennek előfutára volt már Rassi Pascal, Descartes és a tudomány nagy alakjai közül Spinoza, Leibniz és Newton

A XVII. század végén Európa XIV. Lajossal foglalkozott. Halála után fedezték fel, hogy keleten valami megváltozott. De menjünk vissza kicsit az időben, Voronyezs, Don mentén, 700 km-re innen Moszkva, ahol a gyermek Péter lett a cár. 1689-ben a cár 17 éves, kedveli az idegenek külvárosát, a vidám életet, skót és svájci barátaival. Oroszország akkor a legelmaradottabb a Földön. Nincs egyetlen tudósa, gondolkodója, filozófusa, mérnöke, a rabság tanulatlan, a közigazgatás megvesztegethető, anarchikus, a nemesség pökhendi, élvhajhász, a hadsereg elmaradott, az igazságszolgáltatás tehetetlen, amely meg szánalmas.

1695: A voronyezsi hajóépítő-műhelyben szorgalmasan dolgoznak, majd egyszercsak váratlan vendég jelenik meg. 1695-ben az oroszok ostrom alá veszik a török kézen lévő Azovot, a Fekete-tenger északi partján. A törökök azonban tudnak utánpótlást szállítani a várba, így az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk. Péter cár 23 éves, már érdekli a hajózás, elhatározza, hogy flottát épít. A cárt faluhelyen neveltették, távol az udvari pompától, így nagyon szerette a kétkezi munkát, a parasztjátékokat, majd Hollandiában tanulta meg a hajóépítést, Hamburgban a geometriát, Skóciában a hadi tudományokat. 1696 tavaszán Azovot a tenger felől támadják és elfoglalják a törököktől. I. Péternek ez az első nagy győzelme. 1697 májusában I. Péter elutazik Oroszországból, nyugatra megy, hogy tanuljon. Hollandiában hajóműhelyben dolgozik, Angliában megtanulja a vitorlakezelést és a hajóvezetést, Bécsben a katonai tudományokat, de gyorsan vissza kellett térnie Moszkvába, hogy leszámoljon sztrelecek katonai szervezet lázadásával, tehát gyorsan, gyakran saját kezével számol le a cári palotaőrséggel. Elhatározza, hogy Oroszországból európai államot formál és a legrégebbi külsőséget tiltja be, a hosszú ruhát. 1698-ban alattvalóinak megtiltja a maradiságot jelentő szent szakáll viselést, így tehát rendeletileg az egész Oroszországban, még a Don menti Voronyezsben is megrövíditik a hagyományokat, így a szakállat is.

Nagy Péter megakarja szerezni azokat a svéd birtokokat, amelyektől nem tud kijutni a Balti-tengerre. Itt azonban számolnia kell egy 18 éves fiatalemberrel, XII. Károly, svéd királlyal. 1700-ban XII. Károly szembe kerül egy nála erősebb koalícióval, válaszként támadásba lendül. Előbb villámhadjárattal békére kényszeríti Dániát, majd Narvánál 8 ezer svéd szétveri I. Péter 40 ezer emberét, itt hibázik; nem Moszkva ellen vonul, hanem II. Ágost lengyel király és szász választófejedelem ellen. Elfoglalja Varsót, Krakkót, leveri a lengyel szász sereget. I. Péter hamarosan visszafoglalja Narvát, majd kijut a tengerhez és amin mocsaras területen 1703-ban megalapítja európai fővárosát Szentpétervárt. Az egész országból özönlenek a munkások.

A cár parancsára nemeseknek és kézműveseknek is kell menniük az épülő városba, hogy dolgozzanak, hogy irányítsák a többiek munkáját. XII. csapatai belevesznek a nagy orosz síkságba, amelynek kegyetlen hidege jobban megviseli őket, mint Nagy Péter csapatait. A svéd nagyhatalomnak hamarosan csak az emléke marad. Nagy Péter a hazájából civilizált országot akar csinálni, nyugati mintára. Megakarja tanítani honfitársait, hogy ne köpjenek a földre, ne piszkállják az orrukat, ne csókolják egymást szájon. Azt is megakarja tanítani, hogy ne beszéljenek teli szájjal, ne igyanak üvegből és még igen sok mindenre. Svédországot megverték, Olof Skötkonung örökségéből nem maradt semmi, ezentúl Oroszország lesz a Baltikum nagy hatalma. Poroszország kihasználta a svéd vereséget, most már akkora hatalom, amellyel számolni kell.

1701.: sok ügyes manőver után I. Frigyes elnyerte a porosz királyi címet, övé lesz az a német terület, amelyet Svédország hódított meg. 1713-ban, fia Frigyes Vilmos megreformálja az országot, szigorú takarékosságot vezet be, megadóztatja a nemességet, létrehozza Európa legjobban felszerelt hadseregét, ahhoz viszont túlságosan szereti, hogy harcba vesse. Frigyes Vilmos jobban szerette katonáit, mintsem hogy csatába engedte volna őket, fia II. Frigyes, a nagy franciabarát, majd annál jobban használja a sereget…

A XVIII. század a filozófusok hatására az emberek másképpen kezdtek gondolkodni. Kérdésessé tették a királyi méltóságot, a vallást, a hierarchiát, a hagyományokat, a társadalom alapjait, a szellem nem tűrt meg semmit, amit meg jól alapozottan. Montesquieu szerint a gondviselésnek nincs helye a társadalom fejlődésében, Lock angol filozófus, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom különválasztását hirdette, Diderot azt ajánlja, hogy az ember a tudományhoz forduljon, ne a metafizikához vagy a valláshoz azt mondta, Buffon azt mondja hogy a világ teremtése 6000 évvel ezelőtt történt. A reakció erős: Buffon az egyház támadásának hatására visszafogja a hangját, Diderot enciklopédiájának első kötetét betiltják, ettől kezdve Rousseau társadalmi szerződése lesz a forradalmárok bibliája.

Voltaire, az igazságtalanság ellensége mindig az első sorban harcol az önkény, a maradiság, a fanatizmus ellen, a józan ész híve. Filozofálni annyit jelent, mint visszaadni az észnek a méltóságát, vagy lerázni a közvélemény és a tekintély igáját – így írt a XVIII. század elején Madam De Lamballe. Madame du Barry foglalta el Madame de Pompadour helyét, aki 20 éven át irányította Franciaországot, a királynak pedig, ha alattvalóinak a javát akarja nincs ereje, hogy szándékait érvényesítse.

1768-ban meghódították Korzikát, éppen ez kellett, hogy Napóleon egy év múlva franciának születhessen. 1771-ben Cugnot feltalálta a gőzgépet és megjelent Diderot enciklopédiájának utolsó kötete, lelkesedést és felháborodást váltott ki. Ez a század ismereteinek az összefoglalása, de vádirat is az abszolút monarchia és az egyház ellen. 1775: Poroszország uralkodója II. Frigyes művelt, könyveket ír franciául, a tudomány és művészet felvilágosult védőjének akar látszani. Az udvarába megy Johann Sebastian Bach és Voltaire is ott tölt három évet, ennek ellenére antiliberális zsarnok és nagyra tartja a katonai szervezettséget. Trónrakerülése után fel is használja a hadseregét, hogy megszerezze Ausztriától Sziléziát.

Frigyes meghatódik, hogy a franciák milyen kedvesek hozzá az aacheni békeszerződés után, pedig abban ő nyert a legtöbbet. 1772-ben Frigyes Mária Teréziával és Katalin cárnővel együtt szorgalmazta Lengyelország igazságtalan felosztását, barátja Voltaire egy szóval sem tiltakozott, hiszen a király a szép szavaiért fizetett. A liberalizmus csak külső használatra szolgál, belülről Frigyesnek csak az a célja, hogy egyesítse a még sok darabból álló országot, ezután számolni kell Nagy Frigyes Poroszországával.

1762-ben Katalin örökölte Oroszország trónját, hogy pontosak legyünk férje a gyenge III. Péter ült a trónon, aki hatalomra kerülése után azonnal Frigyes szolgálatába szegődött, mert kritikátlan bámulója volt, tehát gyors “intézkedésre” volt szükség. Valahol egy pince mélyén volt még egy trónkövetelő VI. Iván, aki pár hónapig uralkodott is és Katalin 33 éves korában cárnő lesz, folytathatja Nagy Péter művét. Modernizálja államát, határait kiterjeszti a Baltitól a Fekete-tengerig. Nagy Katalin is a művészetek és az irodalom pártfogója, felvilágosult despota, aki személyes használatára és harsány liberalizmusának propagandájának tartja meg a felvilágosodás fényét, a jobbágyokat azonban úgy árulják, mint az állatokat. Katalin 1773-ban fogadja Diderot és ezt mondja neki “Az ön nagy elveiből jó könyvek születnek és rossz emberek. Ön kizárólag papíron dolgozik és az mindent elvisel.“Katalin hatalmas területeket vett el az egyháztól, egész városokat építettet Ukrajnában és a Volga mentén, különválasztotta a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, megadóztatta a nagybirtokokat. Nagy szolgálatokat tett hazájának.

1740-ben a sok országból álló Ausztria trónjára a 23 éves Mária Terézia kerül, a szomszédok irigysége felébred. II. Frigyes új hadserege meghódítja Sziléziát. Franciaország, Spanyolország, Szászország, Csehország Poroszországgal lép szövetségre. A szelíd Mária Terézia szembeszáll az ellenséggel, ügyes kancellária Kaunitz segíti, ha Sziléziát elveszti is a Habsburg birodalmat együtt tartja. 1772-ben a jóságos Mária Terézia nehezen egyezik bele Lengyelország igazságtalan felosztásába, de ha már nem tud ellenállni porosz és orosz társának, legalább a legnagyobb darabot kéri, Galíciát.

1765-ben József, a császárnő legidősebb fia a 16 gyermeke közül társuralkodó lett. Egyik lánya Mária Antonietta, mint francia királyné tragikus véget ért. A fiatal Mozart gyakori vendége a királyi családnak a schönbrunni kastélyban. A birodalom, amelyet Mária Terézia átvett úgy ahogy fennmaradt 1918-ig és Bécs mindig a művelődés egyik központja. 1783-ban a francia színtársulat Angliában lép fel, az a mondás, hogy “hagyni kell a dolgokat, ahogy vannak” az angol polgárság jelszava lesz. Ez a polgárság szerepet játszik a gondolkodó Európában és hozzájárul a liberalizmus kivirágzásához. Watt állandóan tökéletesíti tüzes masináját és eljutott a tüzes gőzgépig. A szénbányászattal, az olcsó acéllal megkezdődik az ipari forradalom, a munka minden formája produktív, helyesebben egyeseknek jobban, mint másoknak.

A proletárok nyomorúságos körülményeiknek megjavításáért 1776-ban megalakult az első munkásszakszervezet. Lezajlanak az első sztrájkok, ebben az évben 1776-ban az Amerikai Egyesült Államokban elkészül a Függetlenségi Nyilatkozat és ebben az évben utasítja visz a párizsi parlament az egyenlő adózást. Franciaország elégtételt akar venni a hétéves háborúban elszenvedett vereségért, ezért beavatkozik az amerikai konfliktusba. A 24 éves ifj. Willam Pitt megerősíti az amerikai háborúk alatt meggyengült angol gazdaságot, Wesley megalapítja a metodista egyházat. 5000 évvel az indul és 3000 évvel Kréta után McAdam megtalálja a módját, hogy halhatatlanná tegye a nevét.

Amerikában az angolokat megverték és az 1783-as versailles-i béke elimserte az Egyesült Államok függetlenségét. A német Herschel felfedezi a Uránusz bolygót, tanulmányozza a Szaturnusz gyűrüit, a Tejútrendszert, a svájci Haller gazdagítja a matematikát, Lavoisier megalapítja a modern kémiát. Blanchardnak és Jefferiesnek sikerült először léggömbön átkelni a La Manche csatorna felett. 1776-ban amikor az amerikai felkelők kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot a francia felvilágosodás filozófájának összefoglalását, a párizsi parlament elvetette az egyenlő adózás elvét, amelyet Turbo akart bevezetni egyedül, mindenkivel szemben. De sokkal felforgatóbb eseményeket fog megismerni az a társadalom, amely nem hajlandó reformokra: 1789. május 5-re Versailles-ben összehívják a rendi gyűlést…

1620: A Mayflower egy dél-angliai kikötőben horgonyoz. A puritánok, az anglikán egyház megtisztítását kívánó szekta tagjai készülnek, hogy az itthoni üldözések elől Amerika új földjén telepedjenek le, ahol a londoni társaság alapított új gyarmatokat John Robinson vezetésével. A Mayflower különös föld felé vitorlázik, vagy 30-40 ezer évvel ezelőtt az indiánok ősei Szibériából az Eurázsiai kontinensről érkeztek ide, hosszú vándorlás után. Egyesek lassan lehúzódtak Patagóniáig, mások északon telepedtek meg a Nagy-Tavak környékén, számuk egymillió körül járhatott amikor megjelentek az első európaiak.

1 millió ember élt háromszor akkora területen, mint Európa és 60 millió bölény is élt. A bölények szaporodnak, növekednek, hogy megadják az indiánnak mindazt, amire szüksége van: húst az evéshez, bőrt a ruházkodáshoz, ínt az íj húrjához, csontot a nyílhegyhez.

1621. november a Mayflower utasai megvendégelnek 90 indiánt, azóta november utolsó csütörtökje a hálaadás napja. Az ivászat után azonban nehéz közös nyelvet találni a két nép között, amelyet 10 ezer esztendei civilizáció választ el egymástól. Az egyik fél hódító étvágya kemény ellenállásba ütközik a másiknak a bolond egyszerűségén. Amerikában hamarosan megindul a fehérek terjeszkedése, bár a Mayflower előtt és után már mások is jártak az amerikai kontinensen és amikor 1492. október 12-én Kolumbusz felfedezi Amerikát több tévedés is útjára indul: először is Kolumbusz a Bahama-szigetekhez tartozó San Salvador szigetén lép a szárazra, azt hiszi Marco Polo-hoz hasonlóan Indiába jutott, az ittenieket indiánoknak nevezi el. Néhány évvel később, amikor az emberek már belefásultak abban, hogy milyen néven nevezzék a földrészt, a felfedezés érdemét Amerigo Vespucci-nak tulajdonították, aki onnan többezer kilométer távolságban szállt partra Dél-Amerikában, így íródik a történelem és a földrajz.

Az első gyarmat majd Virginia lesz, amelyet 1585-ben fedezett fel Sir Walter Raleigh, az első telepeseket 1607-ben hozzák három hajóval, hozzájuk akartak csatlakozni a Mayflower utasai, akik eltévedtek és északabbra Cape Cod foknál kötöttek ki. Amíg Virginiában szervezkednek a bevándorlók, északabbra egy francia ember megalapítja Québec-et a neve Samuel de Champlain. A város fejlődésnek indul, a huron indiánokkal szövetkezve az ország felfedezésére indul, gyarmatosít. A franciák szülőhazája termékenyebb és kevesen vándorolnak a kopárabb területekre, ötven évvel később is csak 50 ezren élnek Kanadában, közölük 800-an Québec-ben, hősiességük nem mindig elég kis számuk pótlására.

Közben Amerikában új városok épülnek; Plymouth, Providence, 1626-ban egy holland tengerész. Peter Minuit 24 dollár értékű üveggyöngyért megveszi az indiánoktól Manhattan szigetét, így születik meg Új-Amszterdam. 1664-ben a yorki herceg szolgálatában álló hajók jelennek meg a város előtt. A város kormányzója kipróbált katona, a féllábú Peter Storosant. Muníció híján a kormányzó kapitulál, Új-Amszterdamból új-york vagyi New-York lesz. 1663-ban alapították Észak- és Dél-Karolinát a gyapot és az amerikai arisztokrácia hazáját, 1665-ben alapítják New-Jersey-t, amely gyorsan fejlődik. 1681-ben II. Károly király sokkal tartozott a Pen családnak, így Willam Pennek engedélyt adott, hogy egy óriási területet gyarmatosítson ez lett Pennsylvania. 1732-ben Georgiát emberbaráti célból alapították a szegény angoloknak, nem volt rabszolgaság, nem ihattak alkohol, ez volt a rend legalábbis kezdetben. Ezek a gyarmatok úgy fejlődtek, ahogy a véletlen hozta, éppen jó volt az idő, megtetszett a környék. Mennyi utat kellett még megtenni, amíg a szétszórt gyarmatokból egységes ország lett.

A 13 gyarmat a parton húzódik, 100-300 km-re nyúlva be a szárazföld belsejébe, a terjeszkedés érdekében egyezkedni kellett az indiánokkal. 1760-ban az európaik másfél millióan vannak, de számuk gyorsan nő, New York, Phaladelphia, Boston már 200 ezer lelket számlál. Az új középosztályban új törekvések nyilvánulnak meg, Nagy Britannia, amely vesztesen kerül ki az hétéves háborúból, úgy dönt a gyarmatokat adókkal sújtja, és majdnem minden után adókat szavaznak meg, így a tea után is. 1773-ban kétszáz indiánnak öltözött polgár Bostonban egy hajóról a teát a tengerbe dobja, ez a bostoni teadélután . Egy év múlva Philadelphia-ban tartják a gyarmatok első kongresszusát, ahol kimondják: “Az embernek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz” – soha nem engedték meg egy uralkodónak sem, hogy beleegyezésük nélkül, bármelyiket elvegyék tőlük.

1775. február 2-án a londoni parlament kijelentette, hogy Massachutess fellázad, elrendelték a kontinentális zárlatot, III. György már a bostoni teadélután után azt mondta: “Most már a kocka el van vetve, a gyarmatok vagy engedelmeskednek vagy győznek” – a gyarmatok tudomásul veszik. Thomas Gage tábornok a bostoni angol csapatok vezére még nem tudja, de a függetlenségi háború most kezdődik. Az angolok sok ügyetlenséget követtek el és ráadásul, amikor lázadóknak nevezték az egyetlen lehetséges útvonalra terelték őket, a függetlenség útjára. Barátok, családok kerülnek egymással szembe, egyharmad hazafi, egyharmad angol párti, egyharmad semleges.

1775. június 15-én George Washington-t nevezték ki az amerikai csapatok parancsnokának, a felkelőknek semmilyük sem volt, úgyhogy Franklin vissza akart térni az íjhoz és a nyílhoz. Két nappal később következett Bunker Hill-i csata. Egy évvel később 1776. június 11-én egy bizottság feladatul kapta, hogy szerkessze meg az emberi jogok nyilatkozatát, tagjai Franklin, Sherman, Jefferson, Livingston és John Adams. A szöveg kimondja: “Magától értetődőnek tartjuk, hogy Isten az embereket egyenlőnek teremtette és elidegeníthetetlen jogukkal ruházta fel, ilyen az élet, a szabadság, a törekvés, a boldogság. A kormányokat azért állították fel, hogy garantálják ezeket a jogokat. A hatalmukat azoktól kapták, akiket kormányoznak.”

A fegyverek nem mindig kedveznek a felkelőknek. az angol Hawk tábornak azonban addig nem tárgyal, amíg a nyilatkozatot nem vonják vissza. 1777. október 17-én az angolok vereséget szenvednek Saratoga-nál, a franciák elégtételt akarnak venni a hétéves háború miatt. Franklinnel szövetséget kötnek, csapatokat küldenek La Fayet, majd Lw Chamro vezetésével, a francia flottával együtt sikerrel harcolnak. 1781. október 19-én az angolok Yorktown-ban kénytelenek megadni magukat. 1783-ban az államok függetlenségét elismerik, Amerika jelentős mértékben növeli területét, 1803-ban övé lesz Lousiana, majd Florida, Texas, Oregon, Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona.

Írországból, Angliából, Németországból millió számra érkeztek a bevándorlók, a lakosság létszáma meghaladta a három és negyedmilliót. Mivel a parti városokban az élet nehéznek bizonyult, népvándorlás indult nyugat felé. A földjükről elüldözött indiánok nem tűrnek mindig mindent békésen. 1848. januárjában egy James Wilson Marshall nevű fiatalember véletlenül nagy felfedezést tett, aranyat talált. Amint a hír kitudódott, mindenki rohanni kezdett az aranyért, elkezdődött az aranyláz. Ahol aranyat sejtenek, lázasan dolgoznak.

A déli rész magában is akkori mint Európa hétmillió fehér, három és fél millió fekete, rabszolgák, évszázadokkal ezelőtt szakították el szülőföldjüktől Afrikától és úgy bánnak velük, mintha tárgyak volnának, bár 1808-ban betilották a rabszolgakereskedelmet az titokban folytatódik, Virginiában Marylandban úgy is tartják a rabszolgákat mint az állatokat. Északon egyre hangosabban emelnek szót a rabszolgaság ellen. Ellenhatásképpen dél önállóságra törekszik, az ingatag egyensúly az északi és déli államok között, hamarosan felbilled. 1861-ben az államok új elnöke Lincoln felhívja a figyelmet az egység fontosságára, de április 12-én a déliek megtámadják a Sumter erődöt, ezzel kezdődik a szecessziós háború, s ennek során válik naggyá Abraham Lincoln…

We don't have an overview translated in English. Help us expand our database by adding one.

Néhány mozzanat, a gépek történetéből: 1673 Huygens csöve, 1695 Papin fazeka, 1700 Savery gőzgépe, 1705 Newcomen masinája. 1765 James Watté, 1770 Cugnot ősjárműve, 1801 Trevithick járműve gépe majdnem lokomotív, 1829 Anglia, a bécsi kongresszus Európája békében él, Napolóeon waterlooi veresége azonban azt is jelezte, hogy a fejlődés ép kézben lesz. A kis sziget hamarosan 240 millió ember sorsát fogja megváltoztatni.

A társadalomban a hatalom elmozdult az ipari polgárság felé, annak a hasznára működik a kereskedelem, az ipar, a gőzgép. A munkáért folyó verseny kemény és még azok is nyomorogva élnek, akiknek van munkájuk. Csak néhány év múlva 1833-ban tudott Lord Ashley olyan törvényt megszavaztatni, amely megtiltja a kilenc évnél fiatalabb gyerekek dolgoztatását, a 9 és 13 év közötti gyerekek munkaidejét pedig 13 órában korlátozza, de csak a szövőiparban. Így is több mint 50,000 13 évesnél fiatalabb gyerek dolgozott, csak a textiliparban. Angliában csak 1842-ben tiltja meg a törvény, hogy bányákban nőket és 10 évnél fiatalabb gyermekeket foglalkoztassanak. Franciaországban ugyanebben az évben tiltják meg a 8 évnél fiatalabb gyerekek munkába fogását.

1829. október 6-án Liverpool-ban rendezték meg a gőzmozdonyok első versenyét síneken. 1830 júliusában X. Károly haladásellenes monarchiájával szemben liberális monarchia érdekében emelnek barikádokat, ezután Belgium is elszakad Németalföldtől és függetlenné nyilvánítja magát. Az elnyomott népek egész Európában mozgolódnak. Angliában győzedelmeskedik a sín, a munka nem megy mindig problémák nélkül és amikor 1842-ben a fiatal Viktória királynő egy vonatot ér el, egy újság figyelmezteti az uralkodót, hogy vakmerősége katasztrófába sodorhatja az országot. 1837-ben megmutatták az első vasútvonalat Franciaországban is, itt kedvezőbben fogadják az új közlekedési eszközt, mint Angliában. “Sosem lesz több, mint gyerekjáték vagy a párizsiak szórakozása” – mondogatja Kier. Az ipar új ágai, mint a gépipar felforgatják a gazdaság rendjét. A falusaik városlakók lesznek, Európa lakossága jelentősen megszaporodik és nem jut munka mindenkinek.

Lajos Fülöppel nem az abszolút monarchia uralkodik Franciaországban, hanem az abszolút polgárság. Nem kell reform, a lázongókkal nem tréfálnak, a lázongásokat kegyetlenül elfojtják, a hangulat pedig egyre forróbb, a vasút pedig fejlődik minden kedvezőtlen jóslat ellenére. 1842-ben megindul az első lóvasút. 1847 a nélkülözések éve: Írországban százezrek halnak éhen, Angliából tömegesen vándorolnak ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába, Franciaországban és Itáliában forradalom készül, Svájcban háborúskodnak a kantonok, majd megalakul a szövetségi állam, Marx és Engels létrehozza a kommunisták szövetségét, jelszavuk lesz: világ proletárok egyesüljetek!

1848: Franciaországban Lajos Fülöp kormányzata elutasít minden reformot, 1848. február 3-án újabb forradalom Párizsban, a király lemondott és elmenekült, kikiáltották a második köztársaságot. Néhány nap alatt a forradalom átcsap a határokon, felkelnek a német államok, március elején Ausztriába érnek, a magyarok, a csehek követelnek szabadságot. Március 18-án Milánó, Velence, Palermo, Bodega kel fel, azonban Berlinben barikádokat emelnek, a Népek Tavasza virágba borítja Európát. Az osztrák császár Tirolba menekül, hadserege azonban hű marad hozzá és ez a gőzhenger megindul, június 17-én visszafoglalja Prágát, június 25-én leveri a piemonti hadsereget, augusztusban az orosz hadsereg reggel leveri a magyar szabadságharcot, októberben elfoglalja Bécset.

A francia kormány a szocialistákkal szemben álló polgárokból áll, a nemzeti műhelyek beszüntetése után lázadás lobban fel, ezt kegyetlenül elnyomják, június 22. és 26. között a fellázadt munkások és a hadsereg között harcok törnek ki, sok ezer áldozatot követelnek, szigorú megtorlások következnek. Mostanáig a munkások és a polgárok a barikádnak ugyanazon oldalán álltak, ennek vége. Az új alkotmány eltörli a munkához, a művelődéshez, a támogatáshoz való jogot, ismét elvették tőle, mert fellázad. Elsősorban a városi munkások fogtak fegyvert. Sok országban a lakosság többsége és a nemzeti kisebbségek között nagy az ellentét, a magot azonban elvetették.

Múlnak az évek, a vonatok sebességét óránként 120 kilométerben korlátozzák. A vasút megállíthatatlanul fejlődik. 1856: III. Napóleonhoz Franciaország császárához az ügyes Cavour, piemonti miniszterelnök követet küld, hogy szóljon az itáliai szabadság érdekében. A császár gáláns, a kérést meghallgatja. 1856-ban Neandervölgyben egy koponyát találnak, ember vagy majom, az egyház zokon veszi a választási lehetőségét, de 1859-ben Darwin kiadja a Fajok eredetét és kitör a vihar. III. Napóleon segítségével Itália felszabadult, Cavour, Garibaldi, II. Viktor Emánuel megérdemelte, hogy létrejöjjön az olasz egység. Németország még 38 államból áll, Bismarck hamarosan tűzzel-vassal megteremti az egységét. Az Egyesült Államokban, amelynek Lincoln az elnöke megkezdődik a polgárháború, a Sumter erőd megtámadásával. Viktória királynő Angliája Parmestro miniszterelnöksége idején éri el virágkorát. A vasút továbbterjed a világban.

1864-ben Durdenban egy barlang falán festményekre bukkannak, most a választás világos, vagy művész volt a képet festő majom, vagy az ember együtt élt a mamuttal. Karl Marx kiadja a tőkét, az Amerikán áthaladó vasutat kétfelől kezdték kiépíteni és vagy háromszáz kilométeren át a két vonal nem találkozik egymással, végre 1869-ben összekapcsolják őket. 1870: a porosz-francia háború, a német egység eredménye, Bismarck teremtette meg tűzzel-vassal. A vereség után a párizsi kommün, amelynek hetente több az áldozata, mint az egész francia forradalomnak. 1876: Graham Bell feltalálja a telefont, a vasút több, mint évi tízezer kilométert halad, egy évszázad alatt a vonalak hossza Európában 400 ezer km, a világon 1 millióan hosszabb. A vasúti sínek, mint az érrendszer elemei, talán egyszer hozzájárulnak a népek egységéhez…

1894: Párizs és Rouen között az első autóverseny, az egyetlen tilalom: állat nem húzhatja az autót, volt ott mindenféle jármű, sebességváltós, lendkerekes, hidraulikus, sűrített levegős, sűrített vizes, volt villanymeghajtású jármű, vegyes folyadékkal működő, gázhajtású és sok egyéb, de egyik benzinmotoros sem tudta megtenni a távot, nem jutottak el a célig. Egy évvel később 1895. júniusában tartják az első igazi versenyt Párizs és Bordeaux között és vissza, most 1200 km-t kell megtenni. Melyik győz, a gőz vagy a benzin, a kőolaj származéka? Az első kőolajfúrást egy bizonyos Edwin Drake végezte Pennsylvaniában, 1859-ben. Ez arra késztette Rockefeller-t, hogy alapítson egy társaságot a Standard Oil Company-t, egy fiatal gépész pedig összebütykölt egy benzinmotoros autót, amelyik nem fért ki az ajtón, a neve Henry Ford.

1900: Európának 400 milló lakosa van, Ázsiának 900 millió, Amerikának 150, Afrikának 120 millió. Fehér hatalom uralja a világot, kivéve Japánt. A rabszolgakereskedelem azelőtt is jól jövedelmezett, de ez szinte kisipari vállalkozás volt, a gyarmatosítás viszont már nagykereskedelem, egész népeket rabolnak ki, minden vagyonukból. “Nem lehet a földkerekség negyedét tudatlanok kezén hagyni”, “Ezeknek a szerencsétleneknek a békét és a gazdagságot, a mi uralmunk biztosítja. Az angolszász a legnagyobb kormányzófaj, amely valaha is élt a világon” – mondta Joseph Chamberlain, angol államférfi. Egy berlini egyezmény rögzítette a játékszabályokat, Európa nagyot harapott Ázsiából, Afrikának pedig lenyelte a 90 százalékát. 1900: Franciaországban a választásokon köztársasági többség került hatalomra, Louis Renault műhelyében két ember dolgozik, Freud az álmokat tanulmányozza, Max Planck a kvantumelméletet, Pavlov a feltételes reflexeket, Robert Bowle az atomszerkezetét, Einstein az relativitást. 1900: most kezd el dolgozni az első ügyvédnő, női orvos sem régen gyakorolja a szakmát, a lányok gimnáziumba járnak, néhány vakmerő lány a Sorbonne-ra iratkozik és 1908-ben megjelenik ott az első professzorasszony Marie Curie.

A paraszt a városba megy, hogy könnyebb és jobban fizető munkát keressen. Ott tömeget talál, kunyhókat, hemzsegő külvárosokat. 1850 és 1914 között Európa lakossága megkétszereződik, a városoké megötszöröződik. A munkás új társadalmi osztály lesz, amelynek egyetlen értéke a munkája, azt kell eladnia. Erősödik a szocializmus, a szakszervezeti mozgalom, X. Piusz pápa szavai ellenére a munkás nem a jobb jövőtől várja az igazságot. Itt vannak a modern idők. A megszavazott heti pihenőnapot kihasználják.

Japán megveri Oroszországot, majd megszállja Koreát, a Távol-keleten vége az európai túlsúlynak. Az országok baráti szövetségeket kötnek, de azért fegyverkeznek, a sakktáblán folyik a játék. A katonák verekedni akarnak a világért, a francia revansvágya, a pángermanizmus, a pánszlávizmus szítja a szenvedélyeket. Egyesek még örülnek is a háborúnak, véget vet a társadalmi feszültségeknek, viszálykodásoknak, kifényesíti a fakult címereket. Bernardi, orosz tábornok 1914 előestéjén kijelentette: “A háború nem csak biológiai szükségszerűség, hanem bizonyos esetekben erkölcsi kötelesség is, a civilizáció nélkülözhetetlen tényezője” – igaz ő tábornok volt, orosz és a háború az emberek őrültsége.

A háború: felelőtlen vezetők, tétova diplomaták, vérszomjas tábornokok, mindenki elindul a történelem addig legnagyobb kataklizmája felé. Niche az emberi egyenlőtlenséget hirdette, a felsőbbrendő ember akaratának erejét, Franciaországban Gobina, Angliában Chamberlain követte, ki nem felsőbbrendű ember. A németek meglepetésszerűen megtámadták Belgiumot, 24 km-re Párizstól, de a Maremi ellentámadásra megállítják őket. Berendezkednek az állóháborúra, minden frontot támadások és ellentámadások következnek. 1917-ben az Egyesült Államok belép a háborúba és megverik Oroszországot, ahol kitör a forradalom. 1918: a német támadásra következik a szövetséges ellentámadás. 1918. november 11-e: győznek a szövetségesek, 25 millió halott, ugyanennyi sebesült, rokkant mennyi szenvedés és miért, hogy örökre megszerezzék vagy elveszítsék az egyetemes békét? A császár lemondott, elmenekült miután azt mondta: “Nem ezt akartam”. De ki akarta ezt a háborút, ki gondolta, hogy ekkora árat kell fizetni?

Oroszország 1905-ben ismerte meg az első forrongásokat, miután Japán megverte Port Arthur-nál, a cár engedményeket tett, összehívta a parlamentet. A nyugalom helyreállt és a cár gyorsan visszakozott. 1917: a fronton folyik a kegyetlen háború, amelyet a cár akart, modern háború, amelyre Oroszország nem készült fel, nincs fegyver, sem ennivaló, nincsenek tisztek. Már több mint 7 millió ember nem harcol. A városokban kegyetlen az éhség, a nők nem bírják nézni az éhező családot és felkelésre indultak. Egy ember érkezik a zűrzavarba és a történelem menete megváltozik. “A kizárólag a kormány híveinek vagy egyetlen párttagjainak részére fenntartott szabadság, nem szabadság. A szabadság mindig a másképpen gondolkodók szabadsága, mert a szabadság semmivé válik, ha a kiváltság lesz belőle” – mondta Rosa Luxemburg.

Repülni – Leonardo da Vinci már 1496-ban azt mondta, hogy a lábbal hajtott gépének repülni kell. Repülni – Ikarosz óta az ember erre vágyott. Két évszázaddal később 1678-ban mutatta be a szárnyait Westilé, Destillé, 1742-ban Bachille szárnyai következtek, 1806: Degen csapkodó szárnyú repülője, 1854: Brion csapkodó szárnyú repülője, 1868: óriási lépés előre, Stringfellow háromfedeles, gőzmeghajtású repülője, Thomas Moy légi gőzöse 1875-ben, Tatin egyfedelű gépe 1879-ben mind őrült álom, termékeny képzelet, hiú reménység, még aztán a sok próbálkozás törékeny valóssággá válik, 1895-ben végre Otto Lilienthal elrepül. 1897: Clément Ader az ember repülhet, de még nem tud repülni, meg kell tanulnia, 1903: a Wright-testvérek első repülőgépe, 1906: Santos Dumont 220 métert repül, 21 másodperc alatt, 1907 Louasen kétfedelő repülőgépe. Több országban jelennek meg különös alakú gépek, 1909-ben Blériot átrepüli a csatornát, 1914: kitör a háború, szerepet kapnak a repülők is, az angoloknál, a németeknél, az olaszoknál és a franciáknál.

1919: A frissen aláírt versailles-i békeszerződést egyesek túl enyhének, mások túl szigorúnak tartották, gyűlölködést váltott ki, ez lett az oka a későbbi incidenseknek. 1920: az Egyesült Államok szenátusa nem ratifikálja a versailles-i békét és Amerika nem lép be a népszövetségbe sem, igyekszik távol tartani magát az európai ügyektől. Amerika és Európa között a kapcsolat a következő években sem javul. Münchenben feltűnnek az első barna színű náci ingek, Olaszországban Mussolini feketeingesei harcot kezdenek a szocialisták ellen, Oroszországban a forradalom ellen indított támadások nem érnek el sikert, Írországban kegyetlen háború folyik. 1920-ban Adrienne Bolland a nők között elsőként repülte át a csatornát, 1921-ebn Adrienne Bolland a nők között elsőként repüli át a félelmetes Andokat. Egyre többen járnak moziba, ugyancsak 1921-ben rendezik meg az évszázad mérkőzését Jersey City-ben, Demsey legyőzi Carpentier-t.

Az Egyesült Államok és Japán egyre erősebb nagyhatalom lesz, Európa pedig hanyatlik. A demokráciák tehetetlenségére a válasz a fasizmus erősödése. 1922-ben az úgynevezett római menetelés után Viktor Emánuel király meghátrál a feketeinges fasiszták előtt, és vezérüket Mussolini-t nevezi ki kormányfőnek. A francia szenátus nem járult hozzá, hogy a nők szavazati jogot kapjanak, egy újságíró szerint még meg kell tanulniuk, hogy a nőt a természet törvényei erkölcsi és fizikai rabszolgaságra rendelték. 1923-ban a férfiasan öltözködő könyv kelt botrányt, Oroszországban Sztálin a kommunista párt főtitkára harcol a hatalomért, Hitler hatalomátvételi puccsa megbukik, de Olaszországban a feketeingesek terrorjukkal megszerzik a választási többséget. 1924-ben Hitler a börtönben megírja Mein Kampf “Harcom” című könyvét, ebben kifejti minden tervét. 1925: a néger revü hatalmas sikert arat Párizsban. 1926: Lipót belga trónörökös feleségül veszi Asztrid svéd hercegnőt. 1926: bemutatják Murnau Fust filmjét, ebben az évben a frank értéke a mélypontra zuhan. Chicago Al Capone gengszter vezértől retteg, az amerikai nők sírógörcsöt kaptak, amikor megtudták meghalt bálványuk, a fiatal lenyalt hajú filmsztár, Rudolph Valentino.

A háború utáni pezsgő élet lassan lecsendesedett, a légi bemutatók nem vonzottak már senkit. A filmvásznon már megjelenik Mickey egér, a bolond évek utolsó napjai ezek. 1927. május 21-én szenzációs hír érkezik: Lindenberg átrepülte az Atlanti-óceánt. 1927: az Egyesült Államokban kivégzik Sacco-t és Vanzetti-t, Európában ez nagy tüntetéseket vált ki, majd rehabilitálják őket 50 évvel később. 1928-ban Maryse Bastié megdönti a leszállás nélküli repülés világrekordját, majd még tíz egyéb rekordot. 1928-ban 60 ország aláírja Kellogg–Briand-paktumot, amellyel lemondanak a háború indításának jogáról, talán felnőtt lesz a világ.

1929: a wall street-i tőzsde fekete péntekje véget vetett a békés megoldások reményének. Az amerikai válságból az egész világra kiható gazdasági válság lett, a munkanélküliek száma eléri a negyvenmilliót, a háború utáni bolond éveknek vége. A válság kedvez a fasizmus elterjedésének, 1932: a német náci párt megszerzi a szavazatok 37%-át, segítette a nagytőke és a katonák. 1933: Hitler hatalomra kerül, a válságból kivezető útnak a fajgyűlöletet jelöli meg a zsidókat teszi felelőssé minden bajért és fegyverkezik. Olaszország Mussolinikezében van, legtöbb európai országban szélsőséges erők ragadják magukhoz az irányítást. Az Egyesült Államok új elnöke Roosevelt új irányvonalat hirdet, Franciaországban botrányok után lázongások kezdődnek. 1936: Hitler megszállja a Rajnai-övezetet. Bárcsak Franciaország megmozdult volna, de a sok politikai válságban örül, ha polgárai nyugodtan élnek, szükség is van rá. Olaszország hosszas háborúban elfoglalta Etiópiát, a népszövetség nem tudta megakadályozni, a Spanyolországban folyó borzalmas polgárháború a totalitárius hadseregek főpróbája volt. A Szovjetunióban koholt vádak alapján annyi embert végeztek ki, mint soha még a történelemben. 1938-ban Hitler megszállja Ausztriát, majd Csehszlovákiát, Chamberlain angol és Daladier francia miniszterelnök Münchenben meghátrál Hitler előtt, otthon mégis ünneplik őket. 1939: a franciák, angolok, japánok bizonytalankodását látván Sztálin megnemtámadási egyezményt köt Hitlerrel, aki így szabad kezet kap Lengyelországban, egy hét múlva szeptember 1-jén megkezdődik a háború, Hitler megtámadja Lengyelországot.

61 ország, százmillió katona vesz részt a harcokban, a mérleg több mint 50 millió halott. 10 millió nőt, gyereket, öreget végeznek ki a náci koncentrációs táborokban, a gyűlölet nevében az emberi jogok sárba tiprásával. Az Hirosima felé repül. A győzelem, micsoda győzelem, Európa az emberiség bölcsője romokban, 1945. februárjában Lajtában nagy vonalaiban rögzítették mindazt, amiből a béke lesz, kicsit inog a béke, félelmek tartják egyensúlyban és mindebben ott az ember, az ember, aki még alig, hogy felegyenesedett a két hátsó végtagjára.

1960 táján lendült fel a modern várostervezés és boldogító következményei hamarosan jelentkeztek az egész világon. A gyárak termelnek, az emberek sietnek, összepréselődnek, néha nézelődnek, mi igyekszünk, ti igyekeztek és ők igyekeznek a gyárak működnek, termelünk, termeltek, termelnek. A fogyasztási cikkek forgalomba kerülnek, ehhez azonban találni kell, képezni kell, toborozni kell fogyasztókat, felhasználókat, tízével, ezrével, tízezrével és mindezt csak azért, hogy a gyárak termeljenek. Hová lehet menekülni az ilyen őrületes tempó elől, igen-igen lehet!

1970 Tudósok megállapították, hogy a Föld lakóinak lélekszáma gyorsabb tempóban nő, mint korábban. Először fordul elő, hogy 35 év alatt megkétszereződik. Tudósok, közgazdászok, jövőkutatók gyűlésén riadó hangzott el ugyanis a Föld forrásai korlátozottak. Több milliárd ember hal éhen, a fejlett országokban a gyárak zavartalanul működnek tovább.

A folyók minden évben 2 millió 300 ezer tonna ólmot 1 millió 600 ezer tonna mangánt, 6 millió 500 ezer tonna foszfort, aztán higanyt, kadmiumot és más mérgező anyagot szállítanak a tengerbe. Az ember régóta gondolja úgy, hogy a tenger mindent el tud nyelni.

A közelmúltig minden visszakerült a természetbe, így akadálytalanul érvényesült a természet körforgása, mára ez megszűnt és a rengeteg szemét évtizedenként megtízszereződött. A város nem akart elmerülni a szemétbe, így felfelé törekedett. Mentségül említsük meg, csak 500 éve tudjuk, hogy a Föld gömbölyű és forrásai korlátozottak.

2030 Egyetlen város húzódik Marseille-től Genova-ig, Párizstól Le Havre-ig, egyetlen város lesz a Rajna egész völgye, egyetlen város Hollandia, egyetlen város egész Dél-Anglia. Tokiótól Kiotóig egyetlen ezermilliós lakosú város. Nem lesz többé sem erdő, sem egyetlen fa, csak lefűrészelt tőkék a terméketlenné vált földben. Amikor 5 milliárd évvel ezelőtt kialakult a Föld kezdetben csak káosz volt, jóval később a Földnek egymillió lakója lett és aztán a hátsó végtagjaikra álltak. Úgy 25 ezer évvel ezelőtt a cro-magnoniak úgy 3 millióan voltak.

A nulladik évben, ha volt ilyen 250 millió ember élhetett, 1500-ban 450 millió. 1500 év alatt a Föld népessége alighogy megkétszereződött, 1850-re, 350 év alatt kétszereződött meg, majd újabb 350 év alatt, utána 35 év alatt vagyis egyetlen nemzedék során. 2010-ben 7 milliárd lesz, 2040-ben 14 milliárd, 2070-ben 28 milliárd. Míg a fejlett országokban a születések száma csökken, 1974-ben a bukaresti konferencián a harmadik világ államfői visszautasítottak minden demográfiai korlátozást, mert egy ország tekintélyét, erejét az lakosság számán mérik. A mai élő világ igen hosszú idő alatt alakult ki, a Földnek 5 milliárd évre volt szüksége, 50 milliárd évszázad teremtette meg az emberi élet feltételeit. Az 5 milliárd évvel szemben csak 100 év kellett, hogy az ember tönkretegyen mindent. 100 év kellett ennyi oktalanság , az előrelátás teljes hiánya.

2060 Az egyik legősibb emberi szokás, hogy a vitás kérdéseket verekedéssel intézzék el, ennek végrehajtására minden korban találtak valami nyomos érvet, azt jogosan tüntették fel a törvények dzsungelében. A versengés az unalom elűzésére is alkalmas volt, az idő múltával a szórakozási eszközök is tökéletesedtek. A kézműves tevékenység lassanként elavult, helyébe lépett a gépesített csapatmunka és amíg a morál megmaradt a cro-magnoni színvonalon, a technológia szárnyra kapott eszközei úgy érkeztek, mint derült égből a villámcsapás. A Földön évtizedek óta 60-nál több országnak van nukleáris fegyvere.

2150 Az Ankares nevű csillagon új egységes nép alakult fehérék, sárgák, feketék, kocka és golyófejűek egyetlen emberi családot alkottak, egyesítették a nyersanyagforrásokat és a technikát. A tevékenység motorja a napenergia lett. Hogy az emberek létszáma állandó legyen a születések számát a halálozások számának megfelelően korlátozták és várnak, hogy a Föld kihűljön, megtisztuljon és ismét lakhassanak rajta emberek.