ممثل ومنتج ومؤلف أمريكي، ولد في 22 يوليو 1955 في أبليتون، ويسكونسن، الولايات المتحدة. التحق بجامعة ويسكونسن -ميلوكي. شارك للمرة الأولى في فيلم (Heaven's Gate) عام 1980. قدم شخصية جرين جوبلن في (Spider-Man) عام 2002. من أبرز أعماله (Antichrist) و(The Florida Project) و(At Eternity's Gate) و(Togo). نال 4 ترشيحات لجائزة أوسكار بفئات أفضل ممثل مساعد ورئيسي في (Platoon) عام 1987، و(Shadow of the Vampire) عام 2001 و(The Florida Project) عام 2018 و(At Eternity's Gate).

　　威廉·达福生于美国威斯康星一个外科医生的家庭，他是父母8个孩子中的倒数第二。虽然都被称为达福，但只有威廉·达福进了演艺圈，其他兄弟姐妹就像他父母那样成为了专业人士：律师、医生、护士，等等。虽然达福在威斯康星大学学的是戏剧专业，但书本教学却让他感觉极其沉闷，结果大学未毕业他就加入了巡演剧团，到美国各地甚至欧洲作巡回演出。这一方面丰富了他的表演经验，也增长了他从书本上学不到的社会知识。达福的电影处女作是1981年在导演迈克尔·西米罗广受抨击的影片《天国之门》里出演一个小角色。幸运的是，在影片正式公映时，达福的戏被剪掉了，从而避免了相应的一些负面影响。此后，达福1983年出演了《千年血后》，1985年出演了《威猛奇兵》，1986年达福的表演生涯达到第一个高峰――《野战排》带给他第一个奥斯卡提名，1988年主演的《基督最后的诱惑》又引起巨大的争议，作为一名演员，早期的达福总是与有争议的影片联系在一起。日渐成熟的他出演了无数一级好莱坞大片，有《燃眉追击》、《蜘蛛侠》、《英国病人》，在2005年他出演了一部高品质的影片《曼德勒》。近几年陆续有新作推出，属于多产的演技派。

　　威廉-达福不是好来坞那种红得发紫的超级巨星，也许正因如此，外表有些凶狠而实际上却为人谦卑的他才在影坛广结了人缘。在其20多年的职业生涯里，演绎了数量众多而性格迥异的角色，与奥里弗-斯通(《野战排》、《生于七月四日》)、马丁-斯科塞斯(《基督最后的诱惑》)等大师级导演以及汤姆-克鲁斯(《生于七月四日》)、麦当娜(《身体的证明》)、朱丽叶-比诺什(《英国病人》)、桑德拉-布洛克(《生死时速2》)等巨星均有过合作。在好莱坞，很少有人能够像达福这样自如地游走在剃刀边缘。他穿梭在主流与边缘之间，既胜任大制作中的小角色，更能演小制作里的大角色。虽然达福饰演的某些角色一直不乏争议甚至非议，但其角色的丰富多彩却成为好来坞影星们莫不追求的梦想。达福还是一位非常勤奋的演员。在好来坞，明星们一年能拍两部影片就算不错，而达福却曾有过一连接拍四部影片的记录，且凭借《吸血鬼的阴影》(Shadow of the Vampire)一片而获得了“洛杉矶影评家协会”的最佳男配角奖，并继1986年的《野战排》之后第二次获得“奥斯卡”最佳男配角的提名。

William James "Willem" Dafoe (narozen 22. července 1955) je americký herec. Je známý svým výrazným chraplavým hlasem a získal řadu ocenění, včetně čtyř nominací na Oscara a tří Zlatých glóbů. Často spolupracoval s režiséry Paulem Schraderem, Abelem Ferrarou, Larsem von Trierem, Julianem Schnabelem a Wesem Andersonem.

Dafoe byl v počátcích členem experimentální divadelní společnosti The Wooster Group, kde hrál v několika inscenacích. Ve filmu debutoval ve snímku Nebeská brána (1980), ale během natáčení byl vyhozen. Svou první hlavní roli si zahrál ve filmu o motorkářích mimo zákon Bez lásky (1982) a poté hrál hlavního antagonistu ve filmech Ohnivé ulice (1984) a Žít a zemřít v L. A. (1985). První nominaci na Oscara získal za roli seržanta Eliase Grodina ve válečném filmu Olivera Stonea Četa (1986). V roce 1988 si Dafoe zahrál Ježíše ve filmu Martina Scorseseho Poslední pokušení Krista a hrál ve filmu Hořící Mississippi, které oba vyvolaly kontroverze. Po malých rolích ve filmech Narozen 4. července (1989) a Divoká srdce (1990) zahájil šestifilmovou spolupráci s režisérem Paulem Schraderem dramatem Lehký spánek (1992). Zahrál si v kritikou odmítaném erotickém thrilleru Tělo jako důkaz (1993) a poté se podílel na snímcích Jasné nebezpečí (1994), Anglický pacient (1996), Nebezpečná rychlost 2: Zásah (1997) a Pokrevní bratři (1999).

Poté, co získal svou druhou nominaci na Oscara za ztvárnění Maxe Schrecka ve filmu Stín upíra (2000), hrál Dafoe Normana Osborna v superhrdinském filmu Spider-Man (2002), padouchy ve filmech Tenkrát v Mexiku (2003) a XXX: Stav unie (2005) a Carsona Claye ve filmu Prázdniny pana Beana (2007). V roce 2009 si zahrál v experimentálním filmu Antikrist, jednom ze tří filmů s Larsem von Trierem. Dafoe se poté objevil ve filmech Hvězdy nám nepřály, John Wick, Grandhotel Budapešť (všechny 2014), Velká čínská zeď (2016), Vražda v Orient expresu (2017), Florida projekt (2017), za který získal svou třetí nominaci na Oscara, Aquaman (2018) a Maják (2019). Dále má na kontě hlasové role ve filmech Hledá se Nemo (2003), jeho pokračování Hledá se Dory (2016) a Fantastický pan Lišák (2009), hlasové a motion capture role ve filmech John Carter: Mezi dvěma světy (2012) a Death Note (2017) a hlasové příspěvky do videoher Spider-Man (2002), Hledá se Nemo (2003), James Bond 007: Všechno nebo nic (2004) a Beyond: Two Souls (2013).

Dafoe ztvárnil několik skutečných postav, například T. S. Eliota ve filmu Tom a Viv (1994), Piera Paola Pasoliniho ve filmu Pasolini (2014), Vincenta van Gogha ve filmu U brány věčnosti (2018), za který získal nominaci na Oscara za nejlepší mužský herecký výkon, svou první v této kategorii, a Leonharda Seppalu ve filmu Togo (2019). Dafoe má dvojí občanství Spojených států a Itálie.

Výše uvedený popis je převzat z článku Willem Dafoe na Wikipedii, licencováno pod CC-BY-SA, plný seznam přispěvatelů na Wikipedii.

William James "Willem" Dafoe (born July 22, 1955) is an American actor. He is the recipient of various accolades, including the Volpi Cup for Best Actor, in addition to receiving nominations for four Academy Awards, four Screen Actors Guild Awards, three Golden Globe Awards, and a British Academy Film Award. He frequently collaborates with filmmakers Paul Schrader, Abel Ferrara, Lars von Trier, Julian Schnabel, Wes Anderson, and Robert Eggers.

Dafoe was an early member of experimental theater company The Wooster Group. He made his film debut in Heaven's Gate (1980), but was fired during production. He had his first leading role in the outlaw biker film The Loveless (1982) and then played the main antagonist in Streets of Fire (1984) and To Live and Die in L.A. (1985). He received his first Academy Award nomination (as Best Supporting Actor) for his role as Sergeant Elias Grodin in Oliver Stone's war film Platoon (1986). In 1988, Dafoe played Jesus in Martin Scorsese's The Last Temptation of Christ and costarred in Mississippi Burning, both of which were controversial.

After receiving his second Academy Award nomination (as Best Supporting Actor) for portraying Max Schreck in Shadow of the Vampire (2000), Dafoe portrayed the supervillain Norman Osborn / Green Goblin in the superhero film Spider-Man (2002), a role he reprised in its sequels Spider-Man 2 (2004) and Spider-Man 3 (2007), and the Marvel Cinematic Universe film Spider-Man: No Way Home (2021) earning him the Guinness World Record for the "longest career as a live-action Marvel character". He also portrayed the villains in Once Upon a Time in Mexico (2003) and XXX: State of the Union (2005), as well as Carson Clay in the film Mr. Bean's Holiday (2007). In 2009, he starred in the experimental film Antichrist, one of his three films with Lars von Trier. Dafoe then appeared in The Fault in Our Stars, John Wick, The Grand Budapest Hotel (all 2014), The Great Wall (2016), Murder on the Orient Express (2017), The Florida Project (2017) (for which he received his third Academy Award nomination in the Best Supporting Actor category), The Lighthouse (2019), The French Dispatch, and Nightmare Alley (both 2021). He portrayed Nuidis Vulko in the DC Extended Universe films Aquaman (2018), Zack Snyder's Justice League (2021) and Aquaman and the Lost Kingdom (2022).

Dafoe has portrayed several real-life figures, including T. S. Eliot in Tom & Viv (1994), Pier Paolo Pasolini in Pasolini (2014), Vincent van Gogh in At Eternity's Gate (2018) (for which he received an Academy Award for Best Actor nomination, his first in that category), and Leonhard Seppala in Togo (2019).

Willem Dafoe, né le 22 juillet 1955 à Appleton, dans l'État du Wisconsin, a trois frères et quatre sœurs. Il portait à l'origine le prénom de William, avant de le changer légalement en Willem. Il commence sa carrière par le théâtre au sein d'une troupe expérimentale. Avec sa femme, Elizabeth LeCompte, il crée alors la compagnie théâtrale Wooster Group, dans laquelle il joue toujours aujourd'hui.

En 1980, il obtient son premier rôle au cinéma dans le film La Porte du paradis de Michael Cimino. Il joue par la suite dans Les Prédateurs de Tony Scott, puis dans Police fédérale Los Angeles de William Friedkin. En 1986, entre autres rôles, il incarne le sergent Elias dans Platoon d'Oliver Stone, rôle grâce auquel il est nommé pour l'Oscar du meilleur acteur dans un second rôle en 1987. En 1988, il tient le rôle principal des films Mississippi Burning d’Alan Parker et de La Dernière Tentation du Christ de Martin Scorsese. Cette dernière œuvre suscita des polémiques parfois violentes avec le monde chrétien. Sorti le 28 septembre, il n’est, par courtoisie envers le pape Jean-Paul II qui visitait la ville, projeté que 15 jours à Metz et retiré de l'affiche avant le passage du cortège papal. En revanche, un attentat dans un cinéma parisien fomenté par des groupes intégristes liés à la paroisse Saint-Nicolas du Chardonnet, blesse 14 personnes dont 4 sévèrement. Un autre attentat est commis à Besançon. En 2001, il est nommé à l'Oscar du meilleur second rôle pour son interprétation de Max Schreck dans le film L'Ombre du vampire. Puis, il interprète le rôle de John Carpenter dans le biopic Auto focus, consacré à Bob Crane. Dès 2002, il reprend ses rôles de personnages malveillants en interprétant Norman Osborn, alias le Bouffon vert dans Spider-Man de Sam Raimi. Il reprendra ce rôle dans les deuxième (2004) et troisième (2007) volets, toujours sous la direction de Sam Raimi, et en 2021 pour Spider-Man: No Way Home réalisé par Jon Watts. En 2007, il est membre du jury des longs métrages lors du 57e Festival de Berlin, présidé par Paul Schrader. En 2012, il joue dans le vidéo-clip Cut the world du groupe Antony and the Johnsons. En 2014, il fait partie du jury des longs métrages du 67e Festival de Cannes, présidé par la réalisatrice néo-zélandaise Jane Campion. Il joue aussi dans le film Nos étoiles contraires dans lequel il incarne Peter Van Houten. En 2017, il incarne le gérant d'un motel dans The Florida Project de Sean Baker. Sa performance est acclamée et lui vaut de nombreuses nominations aux récompenses cinématographiques distinguant le meilleur acteur dans un second rôle. En 2018, il intègre la distribution du long métrage en prise de vues réelle, Togo. La même année, il joue le rôle du peintre Vincent Van Gogh dans le film At Eternity's Gate de Julian Schnabel. Sa prestation lui vaudra la Coupe Volpi de la meilleure interprétation masculine à la Mostra de Venise.

Willem Dafoe gehört zu den markantesten Schauspielern seiner Generation und hat sich in seiner mehr als 30 Jahre währenden Karriere nie auf ein bestimmtes Genre festgelegt. Bislang wurde er zweimal für den Oscar nominiert, einmal für Oliver Stones „Platoon“ (1986) und einmal für die Max-Schreck-Biographie „Shadow of the Vampire“ (2000).

Dafoe kam in Appleton, Wisconsin, als Sohn eines Arztes und einer Krankenschwester zur Welt. Mit 17 Jahren schrieb er sich an der University of Wisconsin in Milwaukee für das Fach Theaterwissenschaften ein und schloss sich bald darauf dem experimentellen Theatre X an, mit dem er durch Europa und die USA tourte. 1977 zog er nach New York und wurde Mitglied der Theatergruppe Wooster Group, der er bis heute angehört.

Seit jeher wählt Dafoe seine Rollen so aus, dass er mit besonders innovativen Regisseuren arbeiten kann. Er drehte unter anderem mit Wes Anderson, Martin Scorsese, Spike Lee, Paul Schrader, David Cronenberg, Abel Ferrara, David Lynch, William Friedkin, Oliver Stone und Lars von Trier. Zuletzt stand er unter Sir Kenneth Branaghs Regie für „Mord im Orient-Express“ („Murder on the Orient-Express“, 2017) vor der Kamera, außerdem übernahm er Rollen in Daniel Grahams „Opus Zero“ (2017) und Zack Snyders „Justice League“ (2017).

Seine dritte Oscar-Nominierung erhielt Dafoe 2018 für die Nebenrolle des sozialen Motelmanagers Bobby in Sean Bakers The Florida Project (2017). Seine Mitwirkung in dem Filmdrama brachte ihm darüber hinaus zahlreiche weitere Auszeichnungen ein, darunter die Preise der Kritikervereinigungen von Boston, New York und Los Angeles sowie des National Board of Review und der National Society of Film Critics. Ebenfalls im Jahr 2018 wurde ihm der Goldene Ehrenbär der 68. Internationalen Filmfestspiele Berlin zuerkannt. Für seine Darstellung des Malers Vincent van Gogh in der Filmbiografie Van Gogh – An der Schwelle zur Ewigkeit erhielt er im Januar 2019 seine insgesamt vierte Nominierung für den Oscar.

Ο Γουίλεμ Νταφόε είναι Αμερικανός ηθοποιός που έχει παίξει στον κινηματογράφο και στο θέατρο. Είναι επίσης και φωνητικός ηθοποιός όπως επίσης και ιδρυτικό μέλος μιας πειραματικής εταιρείας θεάτρου με το όνομα The Wooster Group.

—

Williem Dafoe már gyermekkorában élénk érdeklődést mutatott a filmezés iránt, és egészen fiatalon már csatlakozott a Milwaukee székhelyű kísérleti szánházhoz, a Theatre X-hez. 1997-ben New Yorkba költözött, ahol az avantgárd drámatársulat, a The Performance Group színészeként tevékenykedett. Feleségével, a rendező Elisabeth LeCompte-tal együtt pedig megalapították a The Wooster Group nevű alternatív színházi társulatot. A komor és félelmet keltő tekintetéről ismert színész többnyire negatív szereplőként tűnt fel a filmvásznon. Egyik legjobb alakítása az Élni és meghalni Los Angelesben (1985) című filmben az aljas alvilági bűnöző Eric Masters megformálásához köthető.

Karrierjének fordulópontját Oliver Stone 1986-os filmje, a A szakasz jelentette, melyért a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjára is jelölték.1988-ban pályafutásának talán két legjelentősebb szerepét kapta Scorsese Krisztus utolsó megkísértése című megosztó filmjében, valamint Alan Parker a Lángoló Mississippi című alkotásában, ahol egy FBI ügynök szerepében tűnt fel. Ezt követően egy újabb Oliver Stone filmben, a Született július negyedikén-ben (1989) kapott szerepet, de emlékezetes alakítást nyújtott az 1996-os Az angol betegben, a kultikus Amerikai pszichóban (2000) valamint a A vámpír árnyéka (2000) című moziban is, melyért másodszorra is Oscar-díjra jelölték.

Néhány kevésbé sikeres film után William Dafoe visszatért a karrierjét mindvégig szegélyező erős szerepekhez, és az utóbbi időkben olyan kiváló alkotásokban láthatta őt a nagyközönség, mint a A harag tüze (2013), a A nimfomániás 2. rész (2013), a Csillagainkban a hiba (20141) vagy a A Grand Budapest Hotel (2014).

William James Dafoe (nato il 22 luglio 1955), americano naturalizzato italiano, è attore, doppiatore e membro fondatore della compagnia teatrale sperimentale The Wooster Group. Ha recitato in una vasta gamma di film, tra cui Streets of Fire, To Live and Die in L.A., Platoon, Born on the Fourth of July, The English Patient, The Last Temptation of Christ, Mississippi Burning, Wild at Heart, The Boondock Saints, Inside Man, The Life Aquatic with Steve Zissou, Spider-Man, Shadow of the Vampire, The Aviator, American Psycho, Antichrist e prestato inoltre la sua voce nei film Fantastic Mr. Fox and Finding Nemo.

Dafoe è stato nominato per tre volte all'Oscar come miglior attore non protagonista. La prima volta per il suo ruolo in Platoon (1986), la seconda per la sua interpretazione in Shadow of the Vampire (2000) e la terza volta per The Florida Project (2017).

Był członkiem cieszącego się uznaniem zespołu teatralnego, Wooster Group. Jako aktor filmowy zdobył popularność dzięki roli sierżanta Eliasa w "Plutonie" Olivera Stone'a, za którą otrzymał nominację do Oscara za najlepszą kreację drugoplanową. Grywa zwykle postaci twardych, silnych mężczyzn. Prawdopodobnie jego charakterystyczne, ostre rysy twarzy przesądziły o tym, iż pierwotnie był obsadzany głównie w rolach typków spod ciemnej gwiazdy. Dafoe dowiódł jednak swej wszechstronności w "Mississipi w ogniu" Alana Parkera, a zwłaszcza w "Ostatnim kuszeniu Chrystusa" Martina Scorsese, gdzie odtwarzał główną rolę.

Willem Dafoe (Appleton, Wisconsin, 22 de julho de 1955) é um ator americano com atuações nos filmes Platoon, Speed 2: Cruise Control, Homem-Aranha e As Férias de Mr. Bean. Também atuou na comédia A Vida Marinha com Steve Zissou e deu voz ao personagem Gill no filme de animação Procurando Nemo. Foi indicado quatro vezes ao Oscar: três vezes na categoria de Melhor Ator Coadjuvante por Platoon (1987), Shadow of the Vampire (2001) e Projeto Flórida (2018) e uma na categoria de Melhor Ator por No Portal da Eternidade (2019).

Уиллем Дефо

Американский актёр театра, кино и озвучания, а также кинопродюсер, сценарист и модель. Трёхкратный номинант на премию «Оскар» (1987, 2001, 2018), «Золотой глобус» (2001, 2018) и премию Британской киноакадемии (2018).

Получил всемирное признание благодаря роли сержанта армии США Элайаса Гродина в фильме «Взвод» (1986), а также благодаря своим главным и второстепенным ролям в таких картинах, как «Миссисипи в огне» (1988), «Последнее искушение Христа» (1988), «Английский пациент» (1996), «Святые из Бундока» (1999), «Тень вампира» (2000), «Не пойман — не вор» (2006), «Отель „Гранд Будапешт“» (2014) и роли Зелёного гоблина в одноимённой трилогии о Человеке-пауке. Актёр снимается как в высокобюджетных блокбастерах, так и в артхаусных проектах.

William James «Willem» Dafoe (22 de julio de 1955) es un actor estadounidense de cine y teatro, coproductor y miembro fundador de la compañía teatral The Wooster Group.

Nominado al premio Oscar una vez como mejor actor y en tres ocasiones como mejor actor de reparto. Ha tenido papeles en películas como To Live and Die in L.A., Platoon, Nacido el 4 de julio, La última tentación de Cristo, Mississippi Burning, Wild at Heart, The Boondock Saints, El paciente inglés, Inside Man, The Life Aquatic with Steve Zissou, Spider-Man, El aviador, American Psycho, Anticristo y le prestó su voz a personajes de Fantastic Mr. Fox, Buscando a Nemo y a Nathan Dawkins en el videojuego Beyond: Two Souls; en este último también se utilizó su rostro para la caracterización del personaje.

William James "Willem" Dafoe (22 de julio de 1955) es un actor estadounidense de cine y teatro, coproductor y miembro fundador de la compañía teatral The Wooster Group.

Nominado al premio Oscar una vez como mejor actor y en tres ocasiones como mejor actor de reparto. Ha tenido papeles en películas como To Live and Die in L.A., Platoon, Nacido el 4 de julio, La última tentación de Cristo, Mississippi Burning, Wild at Heart, The Boondock Saints, El paciente inglés, Inside Man, The Life Aquatic with Steve Zissou, Spider-Man, El aviador, American Psycho, Anticristo y le prestó su voz a personajes de Fantastic Mr. Fox, Buscando a Nemo y a Nathan Dawkins en el videojuego Beyond: Two Souls; en este último también se utilizó su rostro para la caracterización del personaje.

Віллем Дефо - американський визнаний актор з вражаючою кар'єрою, який народився 22 липня 1955 року в Вісконсіні, США. Він володіє неперевершеним акторським талантом та здатністю перевтілюватися у різноманітних персонажів.

Світову славу Віллем здобув завдяки своїм незабутнім ролям у фільмах різних жанрів. Він зіграв в таких культових стрічках, як «Взвод» (1986), «Святі з нетрів» (1999), «Американський психопат» (2000), «Людина-павук» (2002) та «Антихрист» (2009).

Дефо відомий своїм харизматичним акторським стилем та здатністю втілити в життя різноманітних персонажів, від драматичних до фантастичних. Він співпрацював з багатьма визначними режисерами і здобув високу оцінку критиків та глядачів за свої ролі. Його акторська майстерність завоювала численні нагороди та номінації, включаючи премії "Оскар" та "Золотий глобус".

Віллем Дефо продовжує залишатися активним у своїй кар'єрі, здивовуючи глядачів своїм вражаючим виконанням ролей та внеском у світ кінематографу. Його присутність у будь-якому фільмі завжди гарантує якісну та незабутню акторську роботу.

—