—

Kelly Reilly (born 18 July 1977) is an English actress. Reilly's performance in After Miss Julie at the Donmar Warehouse made her a star of the London stage and earned her a nomination for a Laurence Olivier Theatre Award for Best Actress of 2003. Aged 26, she's the youngest person ever nominated for that award. And, in 2005, she won Best Newcomer Award at the Cannes Film Festival for her role as Wendy in The Russian Dolls (Les Poupées Russes).

Kelly Reilly (née le 18 juillet 1977) est une actrice anglaise. Sa performance dans After Miss Julie au Donmar Warehouse a fait d'elle une star de la scène londonienne et lui a valu une nomination pour le Laurence Olivier Theatre Award de la meilleure actrice en 2003. À 26 ans, elle est la plus jeune personne jamais nommée pour ce prix. Et, en 2005, elle a remporté le prix du meilleur nouveau venu au Festival de Cannes pour son rôle de Wendy dans Les Poupées Russes.

—

Jessica Kelly Siobhán Reilly (* 18. Juli 1977 in Epsom, Surrey, England) ist eine britische Film- und Theaterschauspielerin.

Der große Durchbruch in der Londoner Theaterszene folgte Ende des Jahres 2003, als Kelly Reilly die Titelrolle in Patrick Marbers After Miss Julie am Londoner Donmar Warehouse interpretierte. Marber verlegte die Handlung von August Strindbergs Drama Miss Julie (1888) in ein englisches Landhaus zu Zeiten des erdrutschartigen Sieges der Labour Party im Jahr 1945. Reilly agierte neben Helen Baxendale und Richard Coyle als junge aristokratische Heldin, die sich auf eine gefährliche Liaison mit dem Kammerdiener ihres Vaters einlässt. Die Kritiken lobten ihr Spiel und Reilly erhielt ein Jahr später als bisher jüngste Aktrice eine Nominierung für den renommierten britischen Theaterpreis Laurence Olivier als Beste Darstellerin und eine Nominierung bei den Evening Standard Theatre Awards.

Zwei Jahre später blieb ihr auch der Erfolg im Filmgeschäft nicht verwehrt. Nach einer Nebenrolle in Laurence Dunmores Historiendrama The Libertine an der Seite von Johnny Depp und Samantha Morton wiederholte sie 2005 ihre Rolle der Wendy in Cédric Klapischs L’auberge espagnole – Wiedersehen in St. Petersburg, in der sie mit dem ziellosen Protagonisten Xavier (erneut dargestellt von Romain Duris) das berufliche wie auch private Glück findet. Reilly wurde für ihre Darstellung auf den Filmfestspielen von Cannes mit der Chopard Trophée ausgezeichnet, die die Leistung junger internationaler Schauspieler würdigt.

2006 erhielt sie eine Nominierung als Beste Nebendarstellerin für den wichtigsten französischen Filmpreis, den César. In Stephen Frears’ 1940er Jahre Komödie Lady Henderson präsentiert mit Judi Dench und Bob Hoskins in den Hauptrollen, porträtierte Reilly eine der legendären Starlets des Londoner Windmill Theatres. Es folgte Joe Wrights mehrfach für den Oscar nominiertes Drama Stolz und Vorurteil, in der sie die intrigante Caroline Bingley verkörperte. Im September 2006 war Kelly Reilly in dem Theaterstück Piano/Forte am Royal Court Theatre in London zu sehen.

2008 übernahm Reilly die Hauptrolle im Horrorthriller Eden Lake, einem Regiedebüt von Regisseur und Drehbuchautor James Watkins. Im selben Jahr war sie im englischen Drama Ich & Orson Welles (Me and Orson Welles) zu sehen. In Richard Linklaters Verfilmung des gleichnamigen Romans von Robert Kaplow spielte sie neben Claire Danes, Ben Chaplin und Zac Efron. Auch spielte Reilly mit Colin Farrell und Christopher Lee in der Verfilmung von Scott Andersons Roman Triage. Die Story beruht auf dem gleichnamigen Roman des Fotojournalisten Scott Anderson und dreht sich um den Kriegsfotographen Mark Walsh, der nach einer gefährlichen Mission aus Kurdistan heimkehrt – und zu Hause mit dem Tod seines Kollegen und besten Freundes fertigwerden muss. Ende April 2012 bekam Reilly die Hauptrolle in der Verfilmung von Jane Mendelsohns Roman Innocence.

2015 debütierte Reilly, zusammen mit Clive Owen, am Broadway in Harold Pinters Stück Old Times.

2018 spielte sie in der Serie Britannia in einer Hauptrolle die Figur Kerra. Seit 2018 spielt sie die Rolle der Beth Dutton in der Neowestern-Serie Yellowstone.

Kelly Reilly (Chessington, Anglia, 1977. július 18. –) angol színésznő.

2004-ben a valaha élt legfiatalabb színésznőként jelölték Laurence Olivier-díjra a legjobb színésznő kategóriában. A pozíción ma már Anna Maxwell Martinnal osztozkodik.

A színésznő Surrey megyei Chessingtonban nőtt fel, munkás családban. Apja a rendőrségnél, anyja a Kingston kórházban dolgozott részidős titkárnőként. Kingstonban a Tolworth leány iskolában tanult. A színészek világát azután választotta, miután látta a The Resistible Rise of Arturo Ui darabot, és ennek hatására először a Prime Suspect egyik epizódjában debütált, mindössze 17 évesen, miközben még A-szinten folytatta tanulmányait. Az epizódban Helen Mirren mellett játszott. Később szívesen játszotta a Mirrennek elnevezett karaktert a Végakarat (2001) című filmben. Színművészeti iskolába a pénzügyi keretek szűkössége miatt nem járt, és mert képtelen volt megfogalmazni. Hosszú ideig közeli kapcsolatot ápolt JJ Feilddel, majd az izraeli-amerikai Jonah Lotennel volt együtt (2006-os adat).

Az első profi szerepeit követte egy sorozat az angol színpadon. Négy közös produkciója is volt Terry Johnsonnal: Elton John szemüvege (1997), The London Cuckolds (1998), A diploma (2000) és a Piano/Forte (2001). A Piano/Forte című darabot maga Johnson írta Kellynek, s így nyilatkozott utána: "Kelly talán a legtermészetesebb, legszínesebb, minden csontjában színésznő, akivel valaha megismerkedtem. Teljesen ösztönösen dolgozik, s ő úgy tűnik, tudja hogyan kell élni az életet." Patrick Marber, az After Miss Julie (2004) című film rendezője ezt mondta róla: "Nem csak teljesen ösztönösen színészkedik, de ráadásul teljesen őszintén is." Reilly maga úgy nyilatkozott, a legtöbbet Karel Reisztől tanulta, aki a The Yalta Game in Dublin (2001) filmet rendezte: "Ő volt a mesterkurzusom. Sehogy sem lettem volna képes megformálni Miss Juliet, ha nem játszom ebben a filmben."

Az első főszerepet a Gyilkos kilátások című 2008-as horrorfilmben kapta. A 2009-ben indult brit Above Suspicion című bűnügyi drámasorozatban 2012-ig szerepelt. Ebben az évben még két nagy produkcióban mutatkozott meg: Sherlock Holmes (Watson barátnőjeként) és Az igazság nyomában.

—

—

Piękna, piegowata i rudowłosa aktorka o irlandzkich korzeniach była jedną z cudownych gwiazdek występujących nago w londyńskim teatrze w latach 30. XX wieku w filmie „Pani Henderson”. Na małym ekranie debiutowała w wielu 17 lat u boku Helen Mirren w dramacie kryminalnym „Prime Suspect 4: Inner Circles” (1995) Sarah Pia Anderson. Przez kilka lat występowała głównie w serialach i filmach telewizyjnych. Na dużym ekranie zadebiutowała w 2000 roku niewielką rolą w komedii romantycznej „Maybe Baby” Bena Eltona. W tym samym roku wystąpiła w irlandzkiej komedii „Peaches” Nicka Grosso. Wcieliła się w młodą Amy, graną następnie przez Helen Mirren w dramacie Freda Schepisi „Ostatnia prośba” (2001). W 2002 roku nastąpił przełom w karierze Reilly. Aktorka stworzyła ciekawą kreację nieśmiałej Angielki mieszającej w Barcelonie z grupą studentów z całej Europy, w tym z Francuzem Xavierem (Romain Duris), w filmie „Smak życia” Cedrica Klapischa. Do roli Wendy powróciła w 2005 roku w sequelu „Smak życia 2” tego samego reżysera. Była Viv w komediodramacie „Dead Bodies” (2003) Roberta Quinna. Dzieliła łoże z Rochesterem (Johnny Depp) w dramacie „Rozpustnik” (2004) Laurence’a Dunmore’a. Jako Caroline Bingley próbowała manipulować otoczeniem w adaptacji powieści Jane Austen pt. „Duma i uprzedzenie”, wyreżyserowanej w 2005 roku przez Joe Wrighta. Za rolę Maureen w „Pani Henderson” (2005) Stephena Frearsa, otrzymała Empire Award oraz nagrodę Koła Londyńskich Krytyków Filmowych. Reilly wcieliła się w młodą panią architekt w thrillerze „Puffball” (2007) Nicholasa Roega. W 2004 roku otrzymała nominację do prestiżowej brytyjskiej nagrody teatralnej - Laurence Olivier Award - za rolę w sztuce Patricka Marbera „After Miss Julie”, wystawianej w Donmar Warehouse przez Michaela Grandage. Reilly mieszka w Londynie. Często występuje na londyńskich scenach teatralnych. Chciałaby zagrać na Broadwayu. W wolnym czasie jeździ konno.

—